Ez akár nagyon jó is lehet – Chargers draftértékelő

A Chargers kerete a szabadügynökpiac után simán top 10-es lett, így gyakorlatilag bármit csinálhatott a drafton. Végül egy elég sajátos filozófia mellett döntött a csapat, a legmagasabb pickekkel érkezett instant kezdő, luxuspick és a jövőnek szóló választás is, hogy aztán, mint aki jól végezte a dolgát, az utolsó választásokat elszórakozza. A koncepció furcsa, de ideális esetben akár nagyon jól is elsülhet.

A csapat támadósora már tavaly is kiváló volt, és ha valamire fogni kellett a rájátszásról való lemaradást, akkor az a védelem volt. A safety-soron kívül minden posztra kellett az erősítés, a Chargers menedzsmentje pedig kicsapta az asztalra, amit ki kellett és egy nevek alapján brutális védelmet rakott össze:

• áron alul érkezett a labdamágnes corner JC Jackson,
• egy második körös cetliért Chicagóból Los Angelesbe költözött az elit pass rusher Khalil Mack,
• a védelem gyenge pontjának számító belső védőfalba három játékos is jött, köztük Sebastian Joseph-Day és Austin Johnson,
• illetve azóta a slot corner Bryce Callahan és a linebacker Kyle Van Noy is Charger lett.

A védelemben így papíron nincs egyetlen hiányposzt sem a linebackeren kívül (amit meg Brandon Staley-ék nem értékelnek túl magsra), tehát gyakorlatilag csak a támadófalra kellett extrán odafigyelni (illetve egy harmadik számú elkapó is elfért volna). Ez utóbbi meg úgy néz ki, hogy duplán sikerült.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

1/17 Zion Johnson, G, Boston College
6/195 Jamaree Salyer, G, Georgia

A tavalyi első körös Rashawn Slater abszolút bevált, ahogy a szintén tavaly igazolt guard/tackle Matt Feiler is, illetve a piacról jött a ligaelit center Corey Linsley. Ellenben a másik két poszt, effektíve a támadófal jobb oldala teljesen kuka volt, oda mindenképp kellett ember.

Amikor a Chargers jött az órán, a class legjobb guardja, Zion Johnson mellett még az OT Trevor Penning is elérhető volt. Nagyjából azonos szintet képvisel a két játékos: Jonhson jobb és biztosabb prospect, de Penning értékesebb poszton játszik, így én biztos voltam benne, hogy utóbbi fog érkezni, de Los Angelesben másképp gondolták.

Johnson egy nagyon jó játékos. Ugyan lehetne magasabb, de ez a támadófal belsejében egyáltalán nem probléma, ráadásul eme hiányosságát simán kompenzálja a hosszú karjaival és a félelmetes atletikusságával, így a potenciálja is magasan van. Emellett jól képzett, sémafüggetlen és konzisztensen jó mindenben, már újoncként hasíthat futás- és passzblokkolásban is. Konkrétan nem nagyon lehet negatívumot felhozni ellene, legfeljebb azt, hogy a plafonja alapján nem lesz All-Pro, ellenben egy Kevin Zeitler féle “mindenben nagyon jó, semmiben nem elit” karriert befuthat, amivel azért nagyon könnyen együtt lehet élni.

Továbbá érdemes már itt megemlíteni Jamaree Salyer draftolását, akit eredetileg a harmadik körbe vártak, de a hatodikban sikerült behúzni. Az egyetemen tackle volt, de a profik között ez nem fog neki menni (alacsony és rövidek a karjai, illetve nem annyira atletikus, bár végszükség esetén akár meg is lehet próbálni), ellenben belül nagyon jó lehet. A 145 kilójának megfelelően nehéz elnyomni, ha lehorgonyzott (a tackle múltja miatt kiváló az egyensúlyérzéke), emellett futáshoz is jól blokkol és képes a termetét meghazudtoló sebességgel felérni a második szintre eltakarítani a linebackereket. Nem olyan sémafüggetlen és képzett, mint Johnson, illetve biztos van valami probléma vele, ami miatt ekkorát csúszott, de elméletben minden adott ahhoz, hogy kezdő guard legyen az NFL-ben.

Az RT poszt így papíron megoldatlan maradt, de várhatóan Matt Feiler fog kimozogni a jobb szélre, és akkor Johnson és Salyer lehet a két guard.

3/79 JT Woods, S, Baylor

JT Woods egy kellően magas safety, akinek elit vertikális sebessége és elég jó kezei vannak, viszont legjobb esetben is egy jó atléta, mint jó futballjátékos. Passzjátéknál még csak elkaristol valahogy a remek sebessége miatt, de futás ellen teljesen vakon van, ráadásul borzalmasan szerel, az egyetemen minden ötödik szerelését (20%) elrontotta, ami nagyon nem egészséges a védelem leghátsó tagjától. Bőven van rajta mit képezni, ráadásul pár extra kiló sem ártana rá, mert egy Derrick Henry úgy gyalogolna át rajta, hogy még csak le sem lassulna.

Ezzel együtt a logika érthető. Woods képes bejátszani az egész pályát és nagyon jól illik az olyan két safetys rendszert futtató védelmekbe, mint a Chargersé, így pedig Derwin Jamest nyugodtan lehet tetszés szerint mozgatni. Emellett nem kell bedobni azonnal a mély vízbe, mivel idén Nasir Adderley még megoldja a kezdő posztot, így nyugodtan lehet tanítgatni. Korai a harmadik körben, de bőven védhető.

4/123 Isaiah Spiller, RB, Texas A&M

Mintha valamilyen netes kihívás lenne, hogy reachelj egy hatalmasat a 2-3. körben, majd húzz egy óriási stealt a negyedik-ötödikben. JT Woods ugyanis egy jobb esetben negyedik kör végi tehetség, míg Isaiah Spiller simán második körös tehetség, szóval ha megcseréljük, akkor pont jó lenne, így meg agyalhatsz azon, hogy a reach vagy a steal volt-e a nagyobb.

Spiller egy nagydarab, erős futó, aki nem fog cikázni a védők között, de elég jók a jump cutjai, és ha megindul előre, akkor nehéz lesz lenyomni. Nagyon érti a játékot, türelmes, tudja mikor és hol kell támadni a lyukakat, és bár nem egy villámléptű futó (80 yardos sprintnél alighanem utolérnék), de a kigyorsítása nagyon jó, így bőven benne van a nagy játék lehetősége. Ugyan nem egy Alvin Kamara, de a kötelezőt hozza elkapásokban is, illetve ha egy kicsit fejleszt még a blokkolási technikáján, akkor simán lehet belőle egy kezdő 3 downos futó.

Austin Ekeler és a 2020-ban negyedik körös Joshua Kelley mellé elég nagy luxusnak tűnik, de mivel előbbit csak mértékkel szabad a tackle-ök között futtatni, utóbbi meg nem nagyon vált be abban, amiben Spiller a legjobb, így abszolút érthető a kiválasztása. A negyedik körben, egy ilyen rosterrel rendelkező csapattól ez bőven rendben van.

5/160 Otito Ogbonnia, DL, UCLA
6/214 CB Ja’Sir Taylor, CB, Wake Forest
7/236 Deane Leonard, CB, Mississippi
7/260 Zander Horvath, FB, Purdue

A maradék négy pickből egyedül Ogbonnia érdemel különösebb figyelmet. Ő sem azért, mert óriási fogás, hanem azért, mert az egyetlen, aki ebből a négyesből befért a top 300 legjobb prospect közé biztosan megéri az 53 fős rostert és még némi haszna is lesz, mint nose tackle. Nem különösebben atletikus és legfeljebb bull rush-ban lehet jó, de a Chargersnél alighanem már annak is örülnek, hogy hoz egy korrekt szintet és így Jerry Tilleryt nem kell felküldeni a pályára.

A két cornerről leginkább azt lehet elmondani, hogy atletikusak, pontosabban egyenes vonalban elég gyorsak, így a speciális egységben akár lehet szerepük, de ennyi a maximum. A jó nevű Zander Horvath kiválasztása is fura, ugyanis van már egy fullback a csapatban Gabe Nabers személyében, aki idén mindössze 900 ezret keres, így még csak sokat spórolni sem lehet azon, ha Horvath nyerné meg a versenyt (a jövő fullbackjét meg hülyeség előre kihúzni).

Összefoglalás

Az utolsó három választásról nincs mit mondani, legjobb esetben is roster töltelékek lesznek, de egyáltalán nem lepne meg, ha egyikük sem érné meg a végső keretszűkítést. Otito Ogbonnia effektív hiányposztra érkezett, kis hozzáadott értéke lesz a futás elleni védelemhez, de ennyi. A többiekben ellenben elég komoly potenciál lehet.

Woods a jövőnek szól és az atletikussága alapján jó kis játékos lehet belőle, még ha a harmadik körben korai is volt. Spillernek nagy szerepe lehet már újoncként is RB2-ként és hosszú távon akár kezdő is lehet. A két legjobb pick viszont egyértelműen a két guard.

Zion Johnson egyértelműen kezdő lesz, de ha jönnek az előzetes várakozások, akkor Salyer is az lehet legkésőbb a szezon második felére. Ebben az esetben Matt Feiler kimehet RT-be, ahol két éve jól teljesített a Steelersben, így pedig hirtelen lenne egy potenciálisan top 10 közeli támadófala a csapatnak. Amennyiben ez bejön, akkor a Chargers és Justin Herbert lenne a draft egyik legnagyobb nyertese.

Viszont még ezzel együtt sem lehet tökéletesre értékelni a Chargers draftját, hiába indokolható és védhető szinte mindegyik pick. A harmadik körben szinte érthetetlen, hogy miért Woodsot és miért nem a második körös tehetség belső védőfalember Travis Jonest vitte ki a csapat. Hiába a sok igazolás iDL posztra, még azért bőven lett volna ott fejlődési lehetőség. Nem kizárt, hogy ebben az esetben a negyedik körben elérhető lett volna Woods, de ha nem, akkor is lehetett volna elkapót (Calvin Austin) vagy valamelyik bent lévő tight endet elvinni. Elég sok nettó értékben hasonló, viszont pozíciós értékben és hiányposztot figyelembe véve jobb alternatívája lehetett volna a csapatnak, nem voltak kimaxolva a lehetőségek.

Értékelés: B

[/ppp_patron_only]