15 igazolás és csere, amit még látni szeretnénk a szezon előtt

Ugyan holnap már júliusra fordul a naptár, még vannak elérhető szabadügynökök a piacon, akikkel lehet erősíteni a kereteket. Sok csapatnál el is kél még a segítség, hiszen ha a Super Bowlért vagy a rájátszásért akarnak küzdeni, akkor be kell foltozni a kisebb-nagyobb lyukakat. Most hoztunk 15 reálisnak tűnő igazolást és cserét, amit látni szeretnénk a szezon előtt.

A 49ers leigazolja a center JC Trettert.

Nagyon adná magát ez az igazolás Alex Mack visszavonulását követően. A jelek szerint nem igazán voltak felkészülve erre a döntésre a 49ersnél, pedig azért óriási sokként talán nem kellett volna érje őket a bejelentés, mivel Mack már 36 éves elmúlt. A helyén jelen állás szerint a 2016-os draftolatlan Jake Brendel kezdene, akinek mindössze 250 snapje van karrierje során – ebből azért sejteni lehet, hogy nem egy jó játékos.

Vagy ha nem ő, akkor Daniel Brunskill állhat be, aki játszott már minden poszton a támadófalban és egy korrekt megoldást jelenthetne centerként is. A probléma ezzel az, hogy akkor meg guard poszton lenne egy lyuk, hacsak az idei negyedik körös Spencer Burford azonnal be nem vethető, de ismerve Shanahan újoncokhoz való hozzáállását, ebben nem feltétlen reménykednék. Ugyanez a probléma a draftolatlan Dohnovan Westtel is, akit egyesek negyedik körös centernek gondoltak az idei börzén, ám végül nem kelt el.

Így jön tehát a képbe JC Tretter, akit a Browns vágott ki meglepő módon a holtszezonban. Tretter a liga egyik legjobb centere már hosszú évek óta, ráadásul igazi vezér is az öltözőben – nem véletlenül választották újra a játékosok szakszervezetének elnökeként. A 49ersnek a belső támadófal a leggyengébb pontja, Tretter pedig a centereket és guardokat is figyelembe véve magasan a legjobb elérhető szabadügynök. Egy bökkenő azért van: közel sem veteránminimumért megszerezhető játékos, a 49ersnek azonban a második legkevesebb elkölthető pénze van a sapkában, így előtte meg kellene oldani Jimmy Garoppolo elcserélését valahogy (vagy átalakítani egy-két szerződést).

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A Rams cserél Robert Quinnért.

Meglepő módon egész lyukas a Rams védelme, legalábbis egy Super Bowl győzteshez képest, hiszen kellene egy CB2 és egy pass rusher is. Egy cornerback leigazolása sem lenne hülyeség, de én most a pass rush-sal foglalkozok. Ugyan lehet bízni abban, hogy Justin Hollins negyedik évére majd berobban, de azért én nem bazíroznék erre, és a túloldalon Leonard Floyd sem az a kaliber, aki majd egyedül jobbá teszi az egységet.

Akár a piacon is lehetne találni korrekt veterán opciót, de a Ramst ismerve nagyobb halra fájhat a foguk és egy cserével orvosolhatják a problémát. Erre pedig leginkább Robert Quinn lehet opció, aki nem vett részt a Bears minitáborában, így vélhetően távozni is szeretne, ráadásul a Bears is újjáépül, így az új vezetőség örülhet egy plusz picknek és a jövő évtől felszabaduló dollármillióknak. Quinn a második legtöbb sacket szerezte tavaly, és ugyan ennyire azért nem játszott jól nyomásokat és egyéb mutatókat figyelembe véve, de egyből a legjobb szélső pass rushere lenne a Ramsnek és sokat adhatna hozzá a címvédési álmokhoz. Az pedig csak hab a tortán, hogy Quinn visszatérhetne oda, ahol elkezdte profi karrierjét.

A fizetésével valamit kezdeni kellene, vagy átvállal belőle valamennyit a Bears, vagy a Ramsnek kell átalakítania mondjuk Jalen Ramsey szerződését. Az ellenérték egy 4. körös pick lehetne, teljes fizetés átvállalással talán egy 3. körös cetli.

Pluszban bedobnám Odell Beckham nevét is, szerintem ez az igazolás meg is fog történni, hiszen nagyon adja magát a dolog a tavalyi szezonzárás után.

A Cardinals leigazolja Joe Hadent.

Természetesen Jeff Gladney tragikus halálával nem számolhatott senki, de vele együtt sem nézett ki azért olyan jól ez a CB-sor. Jelenleg a tavalyi negyedik körös Marco Wilson, illetve a hat év alatt negyedik csapatát taposó Antonio Hamilton vagy a három év alatt ötödik csapatában megforduló Breon Borders számít kezdőnek a szélen. Persze Byron Murphy ad egy stabil pontot a slotban, vagy alkalomadtán (pl base formációnál) a szélen, de egyrészt ő sem egy sztárjátékos, másrészt egyedül nagyon kevés egy ilyen passzorientált ligában, ahol gyakorlatilag bármelyik csapatban legalább két nagyon jó WR-t találni.

Kell tehát még egy használható szélső CB a csapatba, ez lenne Joe Haden, aki túl van már a zenitjén, amikor top10-es cornerback volt, de még most, 33 évesen is egy korrekt kezdő. A Cardinalsnál pedig már ez a szint is egyértelmű előrelépés lenne.

A Browns cserél Daron Payne-ért.

A Washington ugyan aktívan nem árulja a védőfalember Daron Payne-t, de jövőre nem akarnak vele hosszabbítani, így még idén kellene őt értékké varázsolni. A Commanders védőfala évek óta a liga egyik legjobb egysége, azonban a sok kiváló draft picket egyszer meg is kell fizetni, és mindenki gázsija egyszerűen nem fér bele. A korábbi első körös Payne a legrosszabb az egységből, épp ezért akarják őt elengedni, de még így is egy jó kis játékos. Ráadásul a Commanders idén a második körben már meg is találta Payne örökösét Phidarian Mathis személyében.

A Brownsnak mindeközben gyakorlatilag egyetlen hiányposztja van, ez pedig a belső védőfal, ahol Jordan Elliott, Taven Bryan, Tommy Togiai és az újonc Perrion Winfrey vannak csupán a keretben, így ide mindenképp kellene valamilyen minőségbeli javulás. Így jöhetne képbe Payne, már csak az ellenértéken kellene megegyezni, illetve hogy az ötödik éves opciós $8,5 milliós fizetéséből ki mennyit álljon. A Brownsnak pénzügyileg belefér (legtöbb hellyel rendelkeznek a plafon alatt), egy 5. körös pick vélhetően elég is lenne.

A Ravens is megoldja a két legnagyobb problémáját.

A Ravens sokkal erősebb lesz idén, mint tavaly, már csak a történelmi sérüléshullám elkerülése miatt is. Azonban bármennyire is nagyok lehetnek az elvárások, vannak még lyukak a keretben, amik betömése nélkül nem lesz esélyük a Super Bowlra. Az egyik ilyen a pass rush, ami elég vékony.

Ugyan érkezett David Ojabo a draft második körében, de ő idén nem igazán fog játszani, legfeljebb csak karácsonytól. Jaylon Ferguson tragikus halálával nyilván nem lehetett számolni, de ő egyébként is rotációs játékosnak lett volna csak jó. Jelenleg Tyus Bowser kezdőnek számít, ami szintén nem megnyugtató, és a másodéves Odafe Oweh-től kellene nagy ugrás, hogy egyáltalán működőképes legyen a pass rush. Úgyhogy nagyon kellene például Justin Houston, akit le is foglalt magának a Ravens – most reménykedni kell, hogy ne adjon neki senki egy jobb szerződést július végéig.

A másik nagy problémát pedig az elkapók közt kell keresni, ahol ugyan a másodéves Rashod Batemantől várható egy breakout év első számú opcióként, de mellette csak Devin Duvernay, Tylan Wallace és James Proche van, ami nem túl bizalomgerjesztő. Hollywood Brown sebességét jó lenne pótolni, erre pedig Will Fuller lehetne egy jó megoldás. Vele ugyebár az a probléma, hogy mindig sérült, de pár millióért egy próbát mindenképp megérne, mert egészségesen viszont nagyon veszélyes mélységi fegyver lehetne ebben a futásorientált offense-ben, ami megnyithatja a mély területeket előtte.

A Chargers leigazolja Riley Reiffet.

A Chargers nagy költekezésbe fogott idén és alaposan megerősítette leginkább a védelmét. Egy nagy lyuk azonban maradt még a csapatban, ez pedig a jobb oldali tackle pozíciója. Itt ugyanis Storm Norton számít kezdőnek, akit bármelyik kicsit is életképes pass rusher szétszedett tavaly. Ez a nagyon gyenge láncszem pedig időnként megtorpedózhatja a csapat támadásait, úgyhogy ki kellene találni valami megoldást.

Több korrekt kezdő tackle is van még a piacon, de próbáltam a legreálisabb opciót választani. Eric Fisher 2015 óta nem játszott a fal jobb szélén, Duane Brown pedig egész profi karrierje alatt egyszer sem, így Riley Reiffre esett a választásom, aki ugyan gyengébb az említett két kollégájánál, de gyorsabban és könnyebben beilleszthető a jobb szélre, és egy korrekt szintet ő is képes hozni – Nortonnal ellentétben.

Baker Mayfield helyzete is megoldódik.

Gyakorlatilag mindegy, hogy melyik csapatban, de kezdőként szeretném látni Mayfieldet 2022-ben. Nem feltétlen azért, mert olyan hű de jó irányító lenne, de azért egyértelműen kezdő szintről van szó, amit mondjuk Jacoby Brissettről, Sam Darnoldról és Drew Lockról / Geno Smithről semmiképp sem mondhatunk el.

Szigorúan fociszempontból az lenne neki a legjobb, ha félretennék a nézeteltéréseiket a Brownsszal és ő játszana Deshaun Watson eltiltása alatt. Ez azonban nem igazán reális, így nem is erre gondoltam itt, hanem hogy kössön ki valamilyen úton-módon a Panthersben vagy a Seahawksban. Ráadásul annyira nem is lenne rossz dolga egyik offense-ben sem, mint elsőre gondolná az ember. A fegyverek mindkét helyen megvannak, a Panthersnél ráadásul a támadófalat is egészen rendbe rakták idén, a Seahawksnál pedig egy QB-barát rendszerben dolgozhatna. Persze ez közel sincs a Browns kisegítő személyzetéhez, de azért nem is vállalhatatlan Bears-szint.

A Patriots leigazolja Anthony Barrt.

A Patriots tavaly a világ pénzét is elköltötte, cserébe idén gyakorlatilag kihagyta a piacot. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy kész lenne a roster és ne lennének lyukak – azok ugyanis vannak bőven. A védelemben konkrétan a safetyn kívül minden posztra ráférne az erősítés, úgyhogy egy olyan játékosban gondolkodtam, akivel valamilyen szinten két legyet lehetne ütni egy csapásra, ráadásul még igazi Patriots-védelembe illő igazolás is lenne.

Anthony Barr ugyanis tud linebackert játszani, emellett pedig pass rusherként is bevethető, igazából használhatóságra egy kicsit fiatalabb (és jobb?) Kyle Van Noy lehetne. A Vikingsnál főleg LB szerepben játszatták és nem küldték annyit passzsiettetésre, de azt tudjuk, hogy ezek a skillek megtalálhatók a fegyverarzenáljában. Belichick pedig jól ki tudná aknázni őket.

A Coltsnál újra összeáll a Matt Ryan – Julio Jones tengely.

Ha már a Colts ráment arra, hogy rövid távon akar sikeres lenni egy öreg irányítóval, akkor minél több mindent alá kellene pakolni. A draftról érkezett left tackle és elkapó is, de mindkét poszton elférne azért egy veterán opció. Az előbb említett Fisher vagy Brown is jó lépés lehetne a Colts vezetőségétől, de szerintem itt kevésbé gondolkodnak erősítésben.

Elkapó poszton viszont inkább szóba jöhet ez, hiszen Michael Pittman az egyetlen értelmes WR-e a csapatnak, plusz ugye a második körös Alec Pierce, de újonctól azért nem érdemes sokat várni első évben. Így jöhet szóba Julio Jones, aki ugyan megkopott már, de egészségesen azért még mindig jobb Pittmanen kívül bárkinél a keretben (és még talán Pittmannél is), és tanítgathatja is a fiatal Pierce-t, ami sérülése esetére vagy 2023-ra elég jól jönne. A kémia pedig értelemszerűen már meglenne régi-új irányítójával.

Egy másik problémát is jó lenne orvosolni Indianapolisban, ez pedig a cornerback poszt. Stephon Gilmore a szélen és Kenny Moore a slotban már egy elég jó duót alkot, de a másik szélső CB jelenleg óriási kérdőjel. Brandon Facyson, Isaiah Rodgers, Marvell Tell lehetnek opciók, de jó lenne azért ide mondjuk egy Jackrabbit Jenkins a csoportrivális Titanstől.

A Chiefs leigazolja Jason Pierre-Pault.

Igen, a Chiefs draftolta George Karlaftist az első körben, aki akár azonnali segítséget is nyújthat a védőfal szélén, de azért kérdés, mekkora hatékonysággal dolgozik majd újoncként. A túloldalon pedig Frank Clark a kezdő, aki a Chiefsben három év alatt egy-egy meccs kivételével nem tudott jó játékot nyújtani, de még csak közepest is alig. Nem ártana, sőt inkább úgy fogalmazok, hogy kéne egy harmadik ember a passzsiettetésre.

Jason Pierre-Paul sem az a játékos már, mint aki korábban volt, de még mindig tud hasznos lenni a rotációban. Vele pedig nem két kérdőjeles ember lenne a két posztra, hanem három, amivel egyrészt egy sérülés kockázatát is csökkentenék, másrészt növelnék a jó játék esélyét a poszton.

A Bears megpróbálkozik Denzel Mims életre keltésével.

Sokan sokat láttak a 2020-as második körös Mimsben, azonban egyáltalán nem sikerült felnőnie az elvárásokhoz és pályára is alig tudott kerülni. Tavaly mindössze 279 támadósnapje volt, ráadásul azért nőtt meg a snapszáma az év második felére, mert kihullottak előtte az emberek. A Jets ráadásul húzott egy újabb első körös elkapót, így továbbra sincs út Mims előtt a kezdőbe, várhatóan 5. számú WR-ként nyitja meg a szezont, Joe Douglasék pedig talán örülnének, ha bármit is kapnának érte kompenzációként.

A Bearsnél mindeközben Darnell Mooney-n kívül nincs értelmes elkapó: Byron Pringle, Dante Pettis, Tajae Sharpe, Equanimeous St. Brown és a harmadik körös újonc Velus Jones van a rosteren, ráadásul utóbbiba sem láttunk olyan sokat prospectként. Nem mondom, hogy Mims bármiféle megoldást jelentene a problémákra, de mondjuk egy 7. körös picket mindenképp megér próbaként, hátha sikerül kihozni belőle valamit. A Bears újjáépít, így nagy dolgokat ne várjunk tőlük vevői aktivitás terén, de egy ilyen kockázatmentes csere működhetne a részükről.

A Saints nem tud leállni.

Tavaly 100 milliós deficitet tüntettek el, idén 75 milliósat, és még igazolni is sikerült bőven, hiszen jött Marcus Maye, Tyrann Mathieu, Jarvis Landry, és visszatért Jameis Winston is (plusz két első körös pick). Ó, és van még bő 10 milliójuk, szóval lehet még igazolni!

Legyen a következő szerzemény Ndamukong Suh, ugyanis a védőfal közepe talán a leggyengébb pontja a Saintsnek. David Onyemata és Shy Tuttle sem rossz játékosok, de ez a duó azért nem olyan, amitől félnek az irányítók vagy épp a támadófalemberek és a futók. Persze ma már Suh sem az az erő, aki fénykorában volt, de arra minimum jó, hogy lehessen rotálni középen, ugyanis mélység sincs a védőfal belsejében New Orleansban.

[/ppp_patron_only]