Connect with us

Draft

Sok kicsi sokra megy? – Az idei WR class

Az utóbbi évek draftjai elkényeztettek minket elkapókkal: tavaly hatan is elkeltek a top20-ban és szinte mind nagyon jól mutatkozott be a profik közt, két éve jött Ja’Marr Chase, Jaylen Waddle és DeVonta Smith, három éve CeeDee Lamb, Justin Jefferson, Brandon Aiyuk és Tee Higgins. Azt gondolhattuk, hogy mostantól minden évben tele leszünk top elkapókkal, ez az új trend. Nos, az idei draft erre rácáfol. 

Idén mindössze egy elkapó van a classban, aki tényleg első körös értékelést kaphat a legtöbb csapattól, tehát minden évben elkelne az első körben. Jaxon Smith-Njigba (akiről külön is írtunk itt) az egyetlen, aki beférne mondjuk a tavalyi hatos közé is és nagyon meglepne, ha nem lenne belőle jó elkapó a profik közt (a plafonját nála is meg lehet kérdőjelezni, de a padlóját nehezen). Mögötte bőven van mennyiség az idei classban is, a minőség azonban már kérdésesebb.

Első kör vége – második kör eleje

Quentin Johnston, TCU
Zay Flowers, Boston College
Jordan Addison, USC
Jalin Hyatt, Tennessee

Johnstonról és Addisonról bővebben is írtunk már (előbbiről itt, utóbbiról itt), így most csak rövidebben. Johnstont nagyon nehezen tudom hová tenni, mert elvileg egy X elkapó felépítésével rendelkezik, de mégsem ilyen stílusban játszik, furcsa módon underneath útvonalakon elkapás utáni yardokkal keresi leginkább a kenyerét. Ha megtanulná kihasználni fizikai adottságait a szélen, akkor elit is lehetne, de ezt egyelőre nem látom benne. Addisonnal kapcsolatban én alacsonyabban vagyok a konszenzusnál, mert ugyan tényleg elit útvonalfutó, engem elijeszt a nagyon rossz méret-sebesség kombinációja, amivel abszolút a kivételek közé tartozik az elkapók közt. Ilyen vékonyan ennél jóval gyorsabbnak kellene lennie, hogy jó potenciált lássak benne, főleg a szélre.

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

Ha már kisebb elkapót keresünk, akkor én Flowerst szeretem jobban. Egyrészt jóval keményebb is a felépítése, mint Addisonnak (4 centivel alacsonyabb, de így is négy kilóval nehezebb), fizikálisabb is tud lenni, másrészt egyértelműen gyorsabb is. Jó útvonalfutó, és bár nem olyan extra mint Addison, de bőven megüti a mércét, és elkapás után is többet tud a játékhoz hozzátenni. Sebessége miatt a szélen is jobban el tudnám képzelni, egyedül a karjának rövidségét tartom nála problémának ilyen tekintetben, ugyanis a szélen ez fontosabb tulajdonság, hogy megnöveld kicsit az elkapási sugarad. Leginkább Tyler Locketthez tudnám hasonlítani.

Ha pedig a sebességre utazunk, akkor Jalin Hyatt lehet az emberünk. Ő is elég vékony egyébként, de legalább nem kifejezetten alacsony, és a karjai is hosszúak. Ő egyértelműen egy olyan játékos, aki a pálya megnyújtására hivatott, sosem lesz neki a legtöbb elkapása csapaton belül, de a legjobb yard/catch mutatója minden bizonnyal neki lesz. Eléggé “one trick pony”, de az az egy trükkje elég félelmetes tud lenni a védelmek számára. Vertikális fegyverként ugyanis nem csak a gyorsaságával tűnik ki, de jól kontrollálja a sebességét, tud egy második fokozatba is kapcsolni, jól találja meg a labdát, jól is igazodik hozzá, a kezei is jók, amik mind nagyon fontosak egy ilyen stílusú játékosnál.

A probléma vele az, hogy a mélységi célpont tulajdonságain kívül semmi jót nem mondhatunk el róla. Egyrészt a Tennessee támadósorából jött, ami egyáltalán nem hasonlítható egy NFL-rendszerre és az ilyen rendszerből érkező WR-ek rendre megbuktak az NFL-ben (gondoljuk például Corey Colemanre). Nagyon limitált útvonalakat futott, szinte csak slantet vagy go-t, press coverage ellen semmi tapasztalata nincs, és a yardjai elég nagy része érkezett busted coverage-ek után. Talán Will Fullerhez tudnám hasonlítani, levéve a sérüléstényezőket. Ha ezt tudná hozni, azzal azért elégedett lehetne a csapata.

Ha még több kicsi elkapót keresünk

Josh Downs, North Carolina
Marvin Mims, Oklahoma
Tyler Scott, Cincinnati
Tank Dell, Houston
Jayden Reed, Michigan State

Downs még kisebb, mint Addison, és ez már tényleg az a méret, amivel nagy kérdőjel, hogy lehet-e érvényesülni az NFL-ben (súlya az alsó 2 százalékba tartozik). Ellenben jó útvonalfutó, robbanékony, jók az irányváltásai, a 0-12 yardos részen jól elszakad. Egyértelműen slot only játékos, ellenben ott szerintem van esélye érvényesülni, mert nem fél beleállni a tömegbe és meglepően jó volt contested elkapásoknál.

Még nála is kisebb, tehát igazán miniatűr Tank Dell, aki mindössze 165 font, tehát nincs 75 kiló. Ha Downsra azt mondtam, hogy kérdőjel, hogy lehet-e érvényesülni ekkora játékosként, akkor Dellre már azt mondanám, hogy jó eséllyel nem elég ez a méret. Ő is jól szakad el a rövid útvonalakon és nem zárom ki, hogy a slotban lenne olyan csapat, amelyik tudná használni, de azért nem fogadnék rá.

Ha szeretnénk, hogy egy kis sebessége is legyen a kisebb termetű elkapónknak, arra is találunk megoldást. Én Mimst bírom közülük a legjobban, akinek az erejével akadnak problémák, ezért talán a slotba szorul, hogy ne kelljen presszel találkoznia, de onnan lehet egy Christian Kirk típusú vertikális slot játékos. A legnagyobb erőssége a sebessége, és jól is követi a labdát, ami fontos, ha valaki sikeres akar lenni vertikális célpontként (rád nézek Agholor).

Scott hasonló profilú játékos, már ami a sebességet és a méreteket illeti. Nagyon gyors játékos, jó vertikális fegyver. Viszont őt talán kevésbé tudom a slotban elképzelni, mert inkább egy egyenes vonalú játékos útvonalakon, vagy legalábbis nem nagyon láttunk tőle mást. A go route-ok mellett sok olyan lehetőséget kapott, ahol gyorsan a kezébe juttatták a labdát, hogy kihasználják korábbi running back múltját és sok elkapás utáni yardot szerezzen. Ezeken kívül viszont semmi másra nem használták, így nehéz jósolni, mire lehet képes egyéb szerepben. Ha a slotba nem tudjuk tenni, akkor a szélen kérdés, hogy megállja-e a helyét erő és elkapási sugár hiányában.

Jayden Reedet lehet még megemlíteni, mint kisebb termetű elkapó, aki elvileg gyorsaságával tűnhetne ki, de nem tesztelt valami jól az atlétikai felmérőkön – 40 yardon még csak-csak, de a többi számban elég lehangoló volt a vártakhoz és a méretéhez képest. Az útvonalakat nagyon jól futja, jó visszahordó is, de az erejével neki is akadnak problémái, és ha a tesztelt eredmények a valós atletikusságát mutatják, akkor nem igazán tud kitűnni semmivel.

Ha elegünk van a kicsikből

Cedric Tillman, Tennessee
Jonathan Mingo, Mississippi
Michael Wilson, Stanford
AT Perry, Wake Forest

Megmondom őszintén, nagyon belefáradtam a sok kicsi elkapó scoutolásába és felüdülésként ért, amikor egy nagyobb darab WR-t nézhettem. Úgyhogy igazából mindegyük kapcsán tök pozitív vagyok, de érzem magamon, hogy ebbe kicsit belejátszik a kis elkapós fáradtság is.

Tillman talán a legjobb közülük, egy igazi 50/50-es labda specialista. Kiválóan használja a testét (mondjuk Johnstonnal ellentétben), nagy az elkapási sugara és nagyon jók a kezei is, hogy megszelídítse a labdát. 2022-ben sérülések miatt nem tudott olyan jól teljesíteni, de a 2021-es felvételeket visszanézve jó kis játékost látunk. Kicsit ilyen szegény ember Mike Williamse érzésem van vele kapcsolatban, mert a szuper contested elkapások mellett nem igazán szakad el, nem jók az irányváltásai és a sebessége sem valami jó, tehát ő is egy “one trick pony”, de abban azért elég erős.

Mingo egy nagyon jó felépítés-sebesség kombóval rendelkezik, ami ritka ebben a classban. Elég jó potenciált látok benne, de még egyértelműen nem egy kész termék, például elég kevés fajta útvonalat futott és a press coverage-dzsel is meggyűlt a baja. Ezért is lesz második napos (valószínűleg második körös), de tetszik a profilja és Tillman mellett ő lenne a másik WR, akire szívesen beruháznék a második kör második felében.

Michael Wilson mellett sajnos ott van egy csúnya red flag, ugyanis nagyon sérülékeny, az utóbbi két évben csak 10 meccset tudott játszani. Ő egy nagyon okos játékos, nagyon érti a dolgát, jól futja az útvonalakat, a release-ei pedig párját ritkítják, gyönyörűen indul el a vonalról és veri meg ellenfelét. Két dolog hátráltatja: egyrészt hogy a hosszú távú sebessége nem valami jó, másrészt hogy rövidek a karjai. Előbbi miatt possession receiver lehetne, de utóbbi problémákat jelenthet ebben, hiszen kisebb az elkapási sugara, mint kellene.

AT Perryt akartam végül megemlíteni, aki egy magas, hatalmas elkapási sugárral bíró játékos, aki az útvonalakat is elég jól futja, de vékony, így nem olyan jó contested elkapásoknál, mint stílusából adódóan kellene.

[/ppp_patron_only]

Related Topics

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!