A medve halállistája – Bears draftértékelő

Ismeritek azt a viccet, amikor a medve összeállítja a halállistáját? Ryan Poles és stábja szintén összerakta a magáét, de nem vagyok benne biztos, hogy a három napos börze után félelmet keltett az ellenfelekben, pedig könnyű feladat egy 1/1-es csapaton erősíteni.

1/9 Darnell Wright, OT, Tennessee

Az 1/1-es csere következtében a 9. helyen került az órára a Bears, de nem maradt ott sokáig, hiszen Philadelphiából érkezett érdeklődés a pick iránt – mindannyian sejthettük, hogy kiért. Sokak szerint álomforgatókönyv lett volna, ha a 8 helyes lemozgás ellenére is kiválasztanák Jalen Cartert, ám a jelek szerint a pályán kívüli történések miatt Polesék nem tartottak igényt a kétszeres bajnok védőre. Így kihúzhatták ugyanazt a játékost, akit amúgy is vittek volna, cserébe szereztek egy 2024-es negyedik kört. Ha Wrightot és Cartert vetem össze, nem biztos, hogy ez volt a jó döntés, de majd az idő megmondja, hogy Carter mennyire lesz balhés profiként, és mennyire az az All-Pro szörnyeteg, amit sokan belelátunk.

A manővert követően jött a sokak által várt/remélt offensive tackle húzás, ami logikus lépés volt, hiszen tavaly elég rossz hatékonysággal védték az irányítókat a falemberek. A PFF adatbázisa alapján 152 nyomást engedtek az alapszakaszban, ami elsőre nem tűnik vészesnek, na de mindez 510 passz snapen jött össze. Csak viszonyításképp, a Panthers fala kilenccel több snapen engedett mindössze 104 nyomást. A piacról csak guard érkezett, miközben a tavaly kezdő RT Riley Reiff távozott, így adta magát a Volunteersben leginkább ezen a poszton játszó Wright kiválasztása. Tapasztalatból nincs híján a srác, hiszen amint betette a lábát a campusra végig kezdőnek számított, és majd’ 1400 snap van a lábában, ráadásul egy elég impresszív végzős éven van túl. A Volunteers mesébe illő 2022-es szezonjából ő is kivette a részét, az 1/3-as Will Anderson Jr. ellen talán neki volt a legjobb filmje az egész NCAA-ben, míg a rettegett Georgia védelem ellen lehozta a meccset 0 engedett nyomással, de összességében is mindössze 7 szárad a lelkén a szezonban, sack nélkül. Ezzel átlagban minden 67. snapjén jött róla nyomás, ami elképesztő adat az SEC-ben.

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

A dolgoknak azonban van árnyoldala is. Egyrészt Josh Heupel vezetőedző kinevezése felfordította a teljes támadósort, és egy egyetemi szinten is egyedi offense lett a Volunteers egysége, ami sok játékos teljesítményét felhúzza és eltorzítja, köztük a támadófalét is. Átlagosan 21,4 másodpercenként indítják el a játékokat, ami a negyedik legkevesebb az NCAA-ben, valamint az irányítók is rekord gyorsasággal szabadulnak a labdáktól. Hendon Hooker Heupellel együtt érkezett az egyetemre 2021-ben, és átlagosan 2,26 másodpercet volt nála a labda passzok előtt az elmúlt két szezonban – ez szinte egy az egyben megegyezik Tom Brady 2022-es idejével, akinél mindig kiemelik, hogy a gyors passzok miatt a támadófal jó teljesítményére is hatással van. Chicagóban más lesz a leányzó fekvése, hiszen Justin Fields a negyedik legtöbb ideig dajkálta a labdát a kezdőirányítók közül.

Wright kihasználta a rendszer adta lehetőségeket, de a szőnyeg alá nem tudta söpörni azt a tényt, hogy az első három évében egyáltalán nem volt kiemelkedő tackle, sőt inkább gyenge. Első két évében a jobb oldalon volt, de pocsékul játszott, majd Heupel kirakta a bal oldalra 2021-ben, de abban sem volt sok köszönet. 2022-ben aztán megjött a várt áttörés, amit nem szeretnék elvenni tőle, de magasztalni sem feltétlen, mert a bal oldalon olyan gyenge csapattársai voltak, hogy nem mindig Wrightra hárult a nehéz feladat. A Bearsben sokkal inkább kell a képességeire hagyatkozni mintsem hogy a rendszer és az irányítója majd kisegíti, ebben látom a kockázatot.

Ha támadófalemberre van szükséged az idei drafton…

2/53 Gervon Dexter Sr., iDL, Florida

Utólag biztos rágják a kefét, hogy Chase Claypoolért a második körös pickjüket adták fel, de Roquan Smithből visszakaptak egyet 20 hellyel később, amiből megszületett ez a pick. Nem véletlen, hogy a Bears 1/1-es csapat lett, amiből a védelmük alaposan kivette a részét, különösen amit a futójátékoknál műveltek. Meccsenként csak a Texans engedett több futott yardot náluk a ligában, amit még be lehet tudni annak, hogy rengetegszer voltak hátrányban ami a több futásnak kedvez, de downokra bontva is kijön, hogy ez a védelem pocsék volt. A Bears ellen futották a legtöbb first downt a ligában, ahogy minden második third down kísérletet is átengedték az ellenfeleknek, szintén ligautolsó mutató, a rosterre pillantva pedig egyáltalán nem lepődtünk meg ezen.

Adott volt tehát a szimpla és egyszerű feladat a vezetőség számára, hogy melyik szekciót is kell megerősíteni, erre a piacról is berángattak több opciót, majd a drafton is sikerült egy erre szakosodott játékost bezsebelni. Dexter egy elképesztő atléta, posztján a hetedik legjobb RAS mutatót érte el az idei classból, amik közül a robbanékonysága az igazán szemet szúró tulajdonsága, amire lehet építeni hosszú távon, és a méretei is ideálisak a poszthoz. A futások megállítása megy neki a legjobban, és évről évre fejlődött ebben, ami mindig jó pont egy prospectnek. Pass rushban azt nem mondanám, hogy el van veszve, de nem ezzel tűnt ki az egyetemen, viszont a kezeit megfelelően használja, hamar le tud jönni a blokkokról, valamint az erejével sincs különösebb problémája, dacára annak, hogy fekve nyomásban nem remekelt a combine-on. 2022-ben a Bears védelme adta a legtöbb yardot büntetésekből, jó hír, hogy Dexter egy fegyelmezett játékos, egész karrierje során mindössze két zászlót hozott össze.

Bár alapanyagnak jó lehet, kész terméknek már kevésbé nevezném. Fentebb elhangzott, hogy a futások megállítása az erőssége, a hatékonysága már okoz némi fejvakarást. A PFF adatai alapján 24 futásmegállítása volt 0 vagy kevesebb yardon, ami a 7. legtöbb az NCAA-ben, egyben megegyezik a Cowboys által első körben kiválasztott Mazi Smith mutatójával is. Igen ám, csak amíg a michigani ezt 188 snapen hozta össze, addig Dexter 311-en. A robbanékonysága elit, de ezt egyáltalán nem tudta kihasználni. Nézzetek meg róla ezt a highlight videót, szemre egy másodperces késéssel mozdul meg a snapet követően, egészen szürreális látvány, egyben kihasználatlan lehetőség ilyen adottságok mellett, szóval a reakció idején bőven van javítanivaló.

Második kör hátsó részén azért gyakran találni olyan játékost, akit stabilan be tudsz rakni a kezdőbe, ezt Dexterre még nem mondanám el, de jó neveléssel egy korrekt játékos lehet belőle hosszú távon.

2/56 Tyrique Stevenson, CB, Miami (FL)

Ryan Poles eddig csak lefelé mozgott a boardon, most azonban a megannyi extra tőkéjéből egy ötödik kört felhasználva felfelé ment. Igaz csak öt helyet, de sokan úgy gondolják, hogy abszolút megérte. Kevés dologgal lehetnek elégettek Chicagóban, a secondary ezek közé tartozott tavaly, de a tökéletestől azért messze volt. Többek között azért, mert a sok fiatal második körös DB egész használható, viszont Kindle Vildor az egyik szélen abszolút gyenge pontnak számított. Ezt a vezetőség is belátta, és újabb második körös defensive backkel bővült a paletta.

Stevenson a Georgia defense gyárában kezdte egyetemi karrierjét, de nem fizetődött ki túlságosan, és eltűnt a tehetségek között. Második évében ráadásul a slotban játszott, ami nagyon nem állt neki jól, ezért is transzferelt át a Miamira, alig 60 km-re szülővárosától. Új állomáshelyén ismét a szélen kapott lehetőséget, és elég egyértelművé vált, hogy ő ott hivatott játszani. Amit szeretnek vele kapcsolatban kiemelni, az a türelme, nem csinál hülyeségeket, és ami még fontosabb, büntetéseket sem, mindössze hármat szedett össze a Hurricanesben. Ezek után viszont meglepő és ellentmondásos lehet, hogy amúgy szeret a fizikumára támaszkodni védekezésnél, és emiatt elég magas százalékban harcol ki pontatlan passzokat. Ezek mind megadják annak a lehetőségét, hogy egy kiváló press man corner váljon belőle a profik között.

The Tyrique Technique™️ pic.twitter.com/QttMLo35C9

— Chicago Bears (@ChicagoBears) April 29, 2023

Azt is hozzá kell tenni, hogy benne vannak a bukfencek a játékában, és gyakran enged hosszú passzokat – 2022-ben az a 20,8 yard/elkapás mutató nagyon csúnya, nem túl szerencsés egy szélső cornernél. Sok játékos ezt legalább valamilyen szinten kompenzálja playmaking tulajdonságokkal, de Stevenson sosem volt labdamágnes, egész egyetemi karrierje során mindössze 3 interceptionje van. A sebessége átlag feletti, amit például punt returnerként is megmutatott már, viszont az irányváltásokkal már akadnak gondok, és az NFL tele van remek útvonalfutó wide receiverekkel, akik így könnyen faképnél hagyhatják majd.

A cornerbackek megítélése és értékelése az egyik legnehezebb dolog az NFL-ben, és ezen az sem segít, hogy nagyon kevesen tudnak stabil szinten teljesíteni. Vildornál jobb opció, így szinte biztos vagyok benne, hogy kezdő lesz majd, de nem lesz könnyű menet az újonc idénye, és sokan, sokszor fogják őt keresni. Viszont az alapanyag jó, innentől a stábon múlik, hogy mit tudnak belőle kihozni.

3/64 Zacch Pickens, iDL, South Carolina

Egy fecske nem csinál nyarat, fel kell tölteni a fal belsejét, amire újabb üdvöske érkezett. Pickensnek 1800 snap van a lábában, szóval ő is a tapasztaltabb prospectek közé tartozik, és kellett is a fejlődésének ez a terhelés. A sebességgel neki sincs problémája, NFL átlaghoz képest megfelelő atléta, csak még annyira sem képzett mint a korábban kiválasztott Dexter, pedig nála sincs magasan a léc.

Hozzá hasonlóan ő is 3-as technikán érvényesül, papíron a pass rush az erőssége, de ez az erősség szó elég jóindulatú esetében. Azt nem mondanám, hogy nem fejlődőképes, csak elég lassú ez a folyamat, ha 1800 snap után is az a legnagyobb kritikája, hogy képzetlen. Újoncként szituációs játékosnál többet nehéz tőle remélni, és inkább pass rush snapeken láthatjuk, ugyanis futások ellen el van veszve, illetve a szerelésekkel sincs mindig jó barátságban, ráadásul a PFF draft profilján a munkabírását és játékkedvét éri a legnagyobb kritika, ami nem segít az esetében.

A Bears helyében nem ilyen játékost kerestem volna, mert annyira nem bízok Eberflus stábjában, hogy majd focistát nevelnek belőle, mert a Coltsnál sem tudott mit kezdeni a tucatnyi DL jelölttel amit a kezei alá kapott. Nála el tudtam volna képzelni hasznosabb játékost is ezen a picken.

4/103 Roschon Johnson, RB, Texas

Nehéz egy olyan futó árnyékában élni, akit az utóbbi öt év legnagyobb tehetségének tartanak, és aki igényelte az etetést a backfielden: Johnsonnak alig 270 snap jutott a Longhornsban Bijan Robinson érkezését követően az elmúlt három szezonban, első körös kollégája csak tavaly futott majdnem ennyiszer. Nem egyszerű ilyen körülmények között bizonyítani, de összességében kimaxolta a lehetőségeit.

Leszerelni nem tudod, mert vagy átugrik, vagy eltol magától, vagy csak szimplán kicsúszik a kezeid közül. 4,28 yardot átlagolt érintések után, ami top 10-es mutató az egész NCAA-ben, a 46 missed tackle rajta pedig egészen brutális alapjáraton is, ráadásul mindössze 94 kísérletből hozta össze, nála csak Trey Banson volt hatékonyabb a ligában. Természetesen ebben közrejátszott az is, hogy Robinson kifárasztotta a meccsek alatt a védőket, de így is megsüvegelendő. Ami még tetszik benne, hogy látszik rajta a gondolkodás, nem szalad bele vakon a buli közepébe, hanem ha szükséges, akkor táncol egy kicsit amíg meg nem nyílik egy rés, amin kilőhet.

David Montgomery fájó veszteség volt a tavalyi produktumát látva, de Johnson nagyon hamar pótolni fogja őt. Igazi erőfutó, így az elején valószínűleg rövid yardos szituációknál lesz fent a pályán, de D’Onta Foreman egyáltalán nem leküzdhetetlen akadály számára akár már októberre is. Legnagyobb kritikája a sebesség, a 4,58-as combine-on mért ideje vagy a futókhoz képest nem kiemelkedő atletikussága miatt, de a pályán egyáltalán nem veszed észre, és nem is igényli az egyenes vonalú egyenletes mozgást, mert ilyen erőhöz és technikához elég jó gyorsulás társul. Negyedik körben ez tökéletes pick és jól egészíti ki a többi futót a depth charton.

4/133 Tyler Scott, WR, Cincinnati

Scott nekem nagy kedvencem volt, a harmadik nap egyik legnagyobb kincsének tartottam, de a képességei miatt egy elég speciális környezetet igényel. Ő ugyanis futóként érkezett a Cincinnatire, és ott kezdték elkapónak képezni. Ennek persze megvan a hátránya, méretben nem éppen ideális a profi ligához, az útvonalakat sem úgy futja mint sok más kollégája, emiatt igen limitált lehetősége van érvényesülni a pályán.

Ám akit ilyen sebességgel áldott meg az élet, az óriási ajándék egy koordinátornak, aki szeretné egy-két oldallal bővíteni a playbookot. Scott olyan gyors, hogy nagyon kis eséllyel tudod elkapni, ha futóversenyre kerül sor, jet sweepeknél például látványos dolgokat láthatnánk tőle. Jogos lehet a kérdés, hogy egy ilyen limitált szerepkörű játékos megér negyedik kört, de én azt mondom igen. Mert ha azt a kevés playt úgy váltja be, ahogy azt reméljük, akkor az adott esetben first downokat és touchdownokat eredményezhet a támadósornak, lásd a februári Super Bowl. Ráadásul egy új dimenziót nyithat egy futkorászó irányítóval és ilyen futójátékkal ha még az elkapótól is rettegni kell adott esetben, hogy meglódul a zsugával.

5/148 Noah Sewell, LB, Oregon

Ezt a draftcetlit Roquan Smithért kapták, és ha már így alakult, akkor egy linebackert választottak belőle. A név nem véletlenül ismerős, Penei Sewell öccséről van szó, aki brutális mélyrepülést követően csúszott az ötödik körig. 2021-ben akkora idénnyel robbantott, hogy első körbe várták az idei drafton, aztán pofán vágta a valóság: ő nem több, mint egy gyors linebacker, akit elküldhetsz blitzelni.

Ötödik körben ennek ellenére remek érték, Eberflus a múltja miatt a linebackerekkel jól bánik, a Coltsban és a Cowboysban is remek játékosokat faragott. Mivel elég sok pénzt költött a csapat a posztra a free agency során, ezért inkább a speciális egységben villanhat, de ott látom benne az All-Pro potenciált, aztán majd az idő eldönti, hogy TJ Edwards helyét átveheti-e hosszú távon – ne feledjük, ő is special teamerként érkezett a ligába, aztán kinőtte magát.

5/165 Terell Smith, CB, Minnesota

Smith egy elég kacifántos úton vált profivá, többször is kiszorult a kezdőből, de végül a pandémia miatt ráhúzott egy ötödik évet az egyetemre, ahol visszaverekedte magát, és talán karrierje legjobb idényét produkálta. Kevésbé a labdaérzéke miatt tűnhetett ki, sokkal inkább azzal, hogy milyen tackle-öket osztott ki, ezek mellé egy remek sebesség is társul a fegyvertárába. Ezek alapján egy tökéletes special teamerről van szó, de akár a tág rotációban is pályára keveredhet a védelemben, sok amerikai szakértő stealnek gondolta ugyanis a draftolását az ötödik körben.

7/218 Travis Bell, iDL, Kennesaw State

Bell személyében megvan a történelem első játékosa, akit a Kennesaw State-ről draftolt egy NFL csapat! Nagyon erős játékos, az egyetem pro day-én 30-szor nyomta ki a 102 kilót, viszont nagyon alacsony (6 láb magas), és elég idős is már (’98-as születésű). Nem tőle kell várni a megváltást, vélhetően a rosteren maradás lehet a legnagyobb eredménye.

7/258 Kendall Williamson, S, Stanford

Ő is öt évet húzott le az egyetemen a pandémia adta opciónak hála, ami alatt meg is szerezte gépészmérnök diplomáját. Freshman szezonját leszámítva végig tagja volt David Shaw kezdőjének, ennek köszönhetően 2500 fölötti snap számmal hagyta ott a Cardinalt. Igazi tackle gyáros volt, ám a labdára kevésbé volt veszélyes. Tavaly a szintén hetedik körben kiválasztott safety, Elijah Hicks is túlélte a keretszűkítést, és nem érkezett új ember a posztra, így jó esélye lehet Williamsonnak is.

Összegzés

Hosszú még az út Chicagóban, hogy itt egy erős csapatról beszéljünk, és nekem az az érzésem, hogy ezzel a drafttal nem haladtak annyit mint amennyit reméltek.

Nem idén kell learatni a babérokat ez igaz, de ettől még egy 1/1-es csapaton aránylag könnyű javítani egy draft során, itt mégsem érzem ezt. A szélső passzsiettetésre semmilyen megoldás nem érkezett, holott az egyik legnagyobb hiányosság a keretben. Egy drafton nem a needeket kell nézni első sorban, de azért nehezen hiszem el, hogy nem találtak volna megfelelő értékű erősítést a top 100-ban. Wright kapcsán kifejtettem az aggályaim, ráadásul elgondolkodtató, hogy akár a poszton, akár a teljes boardon nem volt-e jobb lehetőség nála az első kör elején, Stevenson pedig egy boom or bust projekt, akit nem tudom mennyire szívesen bíznék erre a stábra, és nyugodtabb lennék, ha lenne egy jó veterán kollégája akitől tanulhat, és nem első naptól kéne tőle várni a csodát. Egyedül a harmadik napos munkájuk az, amibe nem tudok és nem is akarok belekötni, ez nem túl veretes, de remélhetőleg én vagyok túl pesszimista.

Értékelés: C

[/ppp_patron_only]