A hétvége legjobban várt edzői párharca volt a Dolphins offense és a Chargers defense összecsapása, hiszen tavaly Brandon Staley megoldást talált Mike McDaniel kedvenc játékaira és megállította az addig ezer fokon égő offense-t. Most pedig jött a visszavágó, ahol McDaniel megmutatta, mekkora zseni. Mutatom, hogyan.
A Dolphins 36 pontot és 536 yardot tett fel a táblára, nem lehetett megállítani a támadógépezetet. Persze ebben nagy szerepe volt az emberállománynak, Tyreek Hill egészen elképesztőt ment a 215 elkapott yardjával és Tua Tagovailoa is félelmetesen jól játszott a maga 466 yardjával. Amikor ilyeneket dobál az ember, arra nem sok megoldás létezik:
Tényleg zseniális volt a fiatal irányító és a veterán elkapó is a meccsen, de ez a rovat kevésbé erről szól, inkább a sémákról, a taktikákról, az edzői tevékenységekről. És bizony Mike McDaniel is zseniális volt. De ahhoz, hogy ezt a zsenialitást megértsük, vissza kell mennünk kicsit az időben és elkezdeni a folyamatot az elejéről. Előbb megmutatom videókkal és rajzokkal, hogy mi volt a kedvenc játéka a Dolphinsnak tavaly, aztán hogy ezt hogyan vette el a Chargers decemberben, végül pedig hogy most mit változtatott McDaniel, amivel ismét ő került felülre.
Tavaly a Chargers előtt
Íme egy példa a Dolphins tavalyi kedvenc játékára, most épp a Ravens ellen.
A túloldalról érkező motion az egyedi a dologban, amiből egy wheel útvonal lesz. Ezt szinte senki sem csinálja így a ligában, legalábbis McDaniel előtt nem nagyon láttunk rá példa, bár most már elkezdték másolni. Nem olyan egyszerű ez az útvonal, lendületből irányt váltani, hogy megmaradjon utána is a lendület, de erre van Tyreek Hill, Jaylen Waddle és a többi gyors játékos.
Az alapelgondolás az, hogy három elkapót küldenek egy területre. Ez még nyilván nem egy forradalmi ötlet, elég csak a klasszikus Flood koncepcióra gondolni. De a Dolphins ezt egyrészt rengeteg sebességgel teszi, másrészt egy fly motionnel, harmadrészt play actionnel kiegészítve (vagy épp RPO is lehet, bőven vannak azért erre az alapötletre variációik).
Klasszikus esetben érkezik valaki a túloldalról motionben, aki aztán fut egy wheel útvonalat a szélen. A slotból induló WR megy előre a seambe vagy kicsit bekanyarítva a pálya közepe felé, de elsősorban előre. És jön egy harmadik valaki a flatbe, általában egy tight end vagy a futó, de persze egy harmadik elkapó is lehet akár a túloldalról is, mint itt.
