Connect with us

Összefoglaló

A Bengals visszatért, Will Levis a hős, a Broncos végre meg tudta verni a Chiefst

Joe Burrow és a Bengals lehengerlően tért vissza a bye weekről és simán legyőzte a 49erst. Will Levis jött, látott, passzolt 4 TD-t és győzött élete első kezdő meccsén. A Broncos zsinórban 16 vereség után végre valahára meg tudta verni a Chiefst, vasárnap éjjel pedig a Chargers végre magabiztosan tudott megnyerni egy meccset. 

Cincinnati Bengals @ San Francisco 49ers 31-17

A Bengals visszatért! A Burrow vádlisérülése miatti nézhetetlen első hetek után nagyon jól jött a bye week, az irányító teljesen 100 százalékos lett, így az offense sem volt bekorlátozva a shotgun formációkra és a rekordrövid passzokra, úgyhogy végre úgy nézett ki a dolog, ahogy egy contender csapattól várná az ember. Az első 30 percben mind a négy támadásukkal elértek pontszerző távolságig: két touchdownnal kezdtek (Tyler Boyd és Andrei Iosivas révén), azonban utána izgalmassá akarták tenni a meccset egy kihagyott mezőnygóllal és egy gólvonal előtti Irv Smith fumble-lel, így a domináns játékuknak végül csak 14 pont lett az eredménye a szünetre.

Ezzel a tempóval még tudta tartani a lépést a 49ers, hiszen két puntjukra jött két pontszerző akció egy TD és egy FG képében (természetesen McCaffrey szerezte a hatpontost, ezzel rekordbeállítást jelentő zsinórban 17. meccsén jutott be a célterületre). Így tehát 14-10 volt a félidei állás, ami még nagyon érdekes második 30 percet vetíthetett előre.

A Bengals egy mezőnygóllal tovább növelte előnyét, azonban utána megtorpantak Burrow-ék és két puntra futotta csak. A védelmük azonban kiválóan teljesített, előbb kiharcolt egy puntot, majd kétszer is labdát szerzett Brock Purdytől a levegőben, meg aztán egy strip-sack formájában is. Így pedig hiába szerzett egy TD-t a 49ers, ez vajmi kevés volt, hiszen Burrow-ék még két hatpontost feltettek a táblára a negyedik negyedben Ja’Marr Chase és Joe Mixon révén, így végül könnyedén nyerték meg a rangadót.

A Bengals offense lehengerlő volt a meccsen, egyszerűen minden működött (Irv Smith-en kívül). Burrow elképesztő volt, 32 passzából 28 sikeres volt 283 yardért és 3 TD-ért, a 49ers semmit sem tudott kezdeni vele és a passzjátékkal, miközben Joe Mixon is 5,4 yardos átlaggal futott 87 yardot, kivételesen ő is nagyon jól nézett ki (plusz Burrow is betett 43 yardot a közösbe a földön). Chase kerek 100 yardig jutott, Higgins pedig 69-ig (nice!). A vendégek 29 first downt szereztek a meccsen, tényleg domináns teljesítményt nyújtottak minden tekintetben.

Ez persze a 49ers védelem kritikája is, amely zsinórban harmadik meccse teljesít kifejezetten gyengén. Nem véletlen próbálnak egy cornerbackért cserélni a határidő előtt, de lehet az sem lesz elég. Mert az egy dolog, hogy a top formában lévő Burrow-Chase-Higgins triót nem tudják megállítani, de a Vikings és a PJ Walker vezette Browns ellen is bajban voltak, illetve a futásvédelem is megint csődöt mondott, szóval védőoldalon vannak a nagyobb problémák. Részben okolható Steve Wilks védőkooridnátor, de a sztárjátékosok sem tudtak fellépni és megcsinálni pár nagy játékot.

Ami a túloldalt illeti, Purdy igazi hullámvasút volt. Voltak kiváló pillanatai, periódusai, de dobott két arcpirító interceptiont. Az egyiket a red zone-ban, amikor egy RPO után réges-rég el kellett volna már dobni a labdát, a minimum egy büntetés lett volna, de sikerült tetézni egy buta hibával. A másiknál meg Jimmy Garoppolóra itta magát és nem vette észre a linebackert a passzsávban. Plusz még egy sack-fumble-je is volt, megkoronázva a teljesítményt. Hogy a hétfői agyrázkódása mennyire játszott szerepet ebben azt nehéz megállapítani, de azért mindenképp felvet kérdéseket a dolog. Ráadásul még a futójáték sem ment, Purdy megiramodásait leszámítva 17 futásból 57 yard jött csak össze. Pozitív oldalról azért Brandon Aiyukot és George Kittle-t ki lehet emelni, hiszen 109 és 149 yardot szereztek.

A Bengals védelme ugyan engedett 460 yardot, ami nem mutat különösebben jól, de a red zone-ban Lou Anarumo megint kiváló játékokat hívott és ott meg tudta állítani a 49erst, így a 17 engedett pont viszont kifejezetten szépen néz ki. Illetve három turnovert is kiharcoltak a második félidőben, ami nyilván magáért beszél.

A Bengals így 4-3-as mérleggel abszolút versenyben van mindenért is az AFC-ben, a 49ers pedig 5-3-mal áll, zsinórban hármat bukva, ami aggasztó lehet a továbbiakra nézve.

(katonadani)

Atlanta Falcons @ Tennessee Titans 23-28

Azta, micsoda meccs volt ez. A Titans rögtön az első drive-ban egy két QB-s gameplannel támadott, ami egy Malik Willis fumble-lel ért véget (rossz snap miatt), így ezt hála az égnek később már hanyagolta a hazai csapat és többnyire csak az idei második körös újonc Will Levist láttuk a pályán. Erre a Falcons egy mezőnygól mellett öt punttal és egy Desmond Ridder fumble-lel válaszolt, a második félidőre így Taylor Heinicke irányította már a csapatot. Levis vs. Heinicke – kívánni sem lehet ennél jobbat!

A sztorihoz hozzátartozik, hogy nem igazán tudni, mi állt a csere hátterében. Riddert elvileg agyrázkódással vizsgálták, de aztán tisztázták az orvosok, mégsem küldte vissza Arthur Smith a pályára. Így tehát sima padoztatásnak tűnt a történet, de Smith azt mondta a meccs után, hogy nem így volt, egészségügyi okból váltottak.

A Falcons támadósor három negyeden keresztül semmi érdemlegesre nem volt képes, de a negyedik negyedben 21-9-es hátrányban végre kinyílt a pontgyár. Heinicke-nek volt pár szép passza és Bijan Robinsont is elkezdték végre rendesen használni, ami két TD-ben nyilvánult meg. Erre viszont még volt válasza a Titansnek egy TD formájában, így 2:19-cel a meccs vége előtt 5 pontos hátrányban a győzelemért támadhatott az Atlanta. A fordítási kísérlet viszont a nemrég megszerzett Van Jefferson csúnya dropja miatt (4. kísérletre) hamvában holt, így 28-23-ra behúzta a meccset a Titans.

 

A meccs előtt rengeteg kritika érhetett mindenkit, aki a Falcons támadósorával összefüggésbe hozható, de mint kiderült, ez többnyire mind Ridder játékából fakadt. A másodéves irányítónak 17 dropbackje volt és ez idő alatt ötször sackelték, míg Heinicke 22 dropback alatt csak egyszer került a földre. Nagyon úgy tűnik, hogy bár a Falcons támadófala nem elit, de nem is átjáróház és ha az adott irányító nem könyörög a pofonért, akkor jó eséllyel nem kapja meg. Heinicke elég jól kezelte a nyomást, gyorsan szabadult a labdától, és ugyan nem volt különösebben pontos vagy játszott jól, de még ez is óriási felüdülés volt Ridderhez képest. Ezek után nem lehet kérdés, kinek kell kezdeni Atlantában.

A vendég védelemben még ennyi pozitívum sincs, sikerült minden téren csődöt mondani. A Titans gyenge támadófala képes volt passzblokkolásban és futásblokkolásban is dominálni, a hazai offense saját erőből 375 yardot és négy TD-t pakolt fel a táblára, és az egy turnover is csak egy rossz snap eredménye volt. Bőven van itt min javítani.

Tudom korai, de a Titans megtalálta az új kezdő irányítóját. Will Levis élete első meccsén hihetetlenül érett és okos játékot mutatott, és tette mindezt úgy, hogy nem csak menedzselnie kellett a mérkőzést. Sorra dobálta a nagyobbnál nagyobb passzokat, indokolatlanul jó volt a kémiája DeAndre Hopkinsszal, akinek négy elkapásból 128 yardja és három TD-je lett, de a Nick Westbrook-Ikhine-nek dobott 33 yardos bombája is élményszámba ment. Nyilván vannak még rookie hibái, de ennél többet kérni sem lehet: 29 passzából 19 volt jó 238 yardért és négy TD-ért eladott labda nélkül. Csak az a kérdés, hogy eddig miért nem ő volt az első számú csere?

Derrick Henrynek is jó napja volt, 100 yard fölé jutott, ellenben Treylon Burks – akit az elmúlt két évben minimum top 3-as szinten teljesítő AJ Brownért kapott első körért húzott a csapat – ismét láthatatlan volt. És ez nem költői túlzás, két felé szálló labdából egyet sem kapott el és ha nem is nettó emberhátrány, de egyre inkább közelít hozzá.

A Titans védelme is megérdemli a dicséretet, bár csak mértékkel. Amíg Ridder irányított, addig arany élete volt az egységnek, Heinicke viszont már meglepően sok problémát okozott. Nyilván nem egyszerű egy teljesen más stílusú irányító játékára átállni meccs közben, pláne ha az jobban is játszik az eredeti kezdőnél, de azért egy prime Heinicke sem egy leküzdhetetlen akadály. Ezzel együtt a hat sackre, a három QB-hitre, a négy leütött passzra és az egy kiharcolt fumble-re azért büszke lehet az egység, minden hiba ellenére bőven kivette a részét a győzelemből.

(renningan)

Kansas City Chiefs @ Denver Broncos 9-24

2936 napot kellett erre várni, de a Denver legyőzte a Kansas Cityt. Ami talán még meglepőbb, hogy a Chiefs mindössze 9 pontot tudott elérni a hírhedten gyenge Broncos védelem ellen.

A Patrick Mahomes vezette támadósornak ugyan több yardja volt, mint a 12 sikeres átadásból 87 passzolt yardig jutó Russell Wilsonnak, de a labdaeladások eldöntötték a meccset. A Kansas City úgy érkezett Denverbe, hogy eddig 7 találkozón 11 turnovere volt, most egy meccsen öt. A mérkőzés elején rögtön 3&outtal kezdtek a vendégek, Marvin Mims Jr. visszahordása után pedig kedvező helyről indulva Javonte Williams elkapott TD-jével nyitott a Broncos.

Erre még egy 71 yardos drive-val és mezőnygóllal válaszolt a Chiefs, de mint később kiderült ez volt a leghosszabb támadósorozata a csapatnak. Ezt követően előbb Marquez Valdes-Scantling kezéből ütötték ki a labdát, majd Mahomes passzát húzta le Ja’Quan McMillian, végül Baron Browning sackje után Jonathan Cooper szedte össze a labdát. A Kansas City így is meccsben volt, hiszen a három labdaszerzésből Jerry Jeudy révén mindössze egy TD-vel büntetett a Denver, plusz két mezőnygóllal öt pontra zárkózott a Chiefs a nagyszünetig.

Azonban a feltámadás nem jött. Ugyan egy blokkolt Broncos mezőnygóllal indult a második félidő, a Chiefs nem tudott haladni. Mecole Hardman Jr. elejtett puntját ráadásul Courtland Sutton TD-je követte. Aki pedig hitt a Mahomes-csodában, azt a sorozatos sackek, majd az újabb interception húzta le a földre. A Broncos hozta azt, amit tud. Javonte Williams 27 próbálkozásból hozta a 3-4 yardos játékokat, míg az elkapók befejezték a támadásokat. A védelmet ellenben mintha kicserélték volna, az öt labdaszerzés mellett Mahomeson folyamatosan nyomás volt, és a zónavédekezés is jól működött és az öt labdaszerzés csak hab volt a tortán.

A Chiefsnél a védelem tartotta magát, ameddig tudta, a támadósor azonban végig szenvedett. Mahomes betegséggel játszott és a két interceptionje ellenére nem volt rossz, 38 passzából 24 sikeres volt 241 yardért. Noha hozzá illő módon sokszor magára is húzta a nyomást, de a támadófal tragikus volt. A legfőbb probléma az elkapók teljesítménye volt. Taylor Swift nem volt, és ahogy ezt az NFL legfrissebb random statisztikájából megtudhattuk, ez komoly különbséget hoz Travis Kelce teljesítményében. Skyy Moore elejtett egy parádésan megdobott TD passzt, míg Hardman és Valdes-Scantling fumble-t vétett, nagy szükség lenne a cserehatáridő előtt egy újabb fegyverre.

A Denver tehát véget vetett a Chiefs elleni 16 mérkőzés óta tartó vereségsorozatnak, amit úgy ünnepeltek, hogy Taylor Swift Shake it Off című számára hagyták el az Empower Fieldet.

(bandrew)

Chicago Bears @ Los Angeles Chargers 13-30

A Bears rögtön egy szép hosszú passzal nyitotta a meccset, azonban ez végül egyáltalán nem vetítette előre, mi fog történni a további 59 percben. Az első félidőben négy támadásból két puntra, egy interceptionre és egy szépítő touchdownra futotta a vendégektől, míg Justin Herbertéket nem lehetett megállítani: touchdown, touchdown, mezőnygól, touchdown volt a mérlegük az első 30 percben, így 24-7-nél szinte el is dőlt a találkozó.

A második félidőben visszavett a tempóból a hazai gárda, de így is ők növelték előnyüket még két mezőnygóllal, a 30-7-nél garbage time-ban kapott touchdown meg már nem sokat osztott-szorzott. Becsületükre legyen mondva, a Bears próbálkozott, nekiment tisztességgel negyedik kísérletekre, de ezek nem jöttek össze, plusz még egy interceptiont is dobtak, így a Chargers idén először nagyon magabiztosan húzta be a mérkőzést.

Az első félidőben makulátlan volt a Chargers. Justin Herbert lehengerlő volt, 25 passzából 21 sikeres volt 212 yardért és két touchdownért, amiket Austin Ekeler, Simi Fehoko és Donald Parham kaptak el. Ekelernek kifejezetten jó napja volt a levegőben, ugyanis két negyed alatt több yardot szerzett elkapásokból, mint az eddigi három meccsén összesen (91 vs. 83). Herbert végül 298 yarddal és 3 TD-vel zárt interception nélkül, Ekeler viszont már sokat nem csinált a második félidőben, de így is lett 123 scrimmage yardja egy TD kíséretében. Még az újonc Quentin Johnstonnak is összejött 50 elkapott yard, ami az eddigiek fényében nagyon soknak számít. Ha valamit kritizálni kell, akkor az a futójáték, ami 2,2 yardot haladt csak próbálkozásonként.

Ami a túloldalt illeti, ha valaki Tyson Bagent kezdőben maradásáért kampányolt a Raiders elleni győzelem után, az most kapott egy hidegzuhanyt. Nem tudta konzisztensen mozgatni az offense-t, a két interceptionje is csúnya volt. Persze ez egyébként totálisan rendben van egy DIV2-es draftolatlan újonctól, meg egyébként voltak szép pillanatai is, DJ Moore-ral és Cole Kmettel jól megértette magát (ketten együtt 134 yardot szereztek), de nyilván van egy szemmel jól látható plafonja a játékának. Cserének persze tök jó lesz olcsón a csapatnak, csak többet nem érdemes várni. Mindössze 13 pontot tettek fel a táblára, ami a Chargers defense ellen a legkevesebb volt idén. A 2,9 yardos futásonkénti átlaguk sem mutat valami jól, főleg az ellenfelet is figyelembe véve. A támadófal sok nyomást engedett, habár az első körös újonc Darnell Wright legalább pozitívan lógott ki. A másodéves Velus Jonest pedig el lehet felejteni, megint volt egy csúnya dropja, amiből TD lehetett volna – ahogy jósoltuk a kiválasztásakor, ez a pick nagyon mellé ment.

A támadósorok jellemzése után azt hiszem a védelmek már értelemszerűek. A Chargersé a megszokottnál sokkal jobban teljesített, sok nyomást tudtak generálni, a futást is jól fogták, két turnovert is kiharcoltak. A Bearsé viszont a múlt heti fellángolás után ismét visszatért a megszokott gyenge szinthez. Azért a két fiatal corner, Jaylon Johnson és Tyrique Stevenson továbbra is jól néz ki a chicagóiaknál.

(katonadani)

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!