Veszített itt bárki is? – A Jamal Adams-trade

A Seattle Seahawks követte az utóbbi idők trendjét, és többek között két első körért cserébe szerzett magának egy hosszabbítás előtt álló fiatal tehetséget. Hogy megérte-e a befektetés, azzal nagyon sokan vitatkoznának, pedig van ráció az elképzelésben, ahogy a cserepartner New York Jetset sem lehet egyértelmű győztesnek kikiáltani.

Jamal Adamsért és egy 2022-es negyedik körös pickért cserébe a Seahawks két első (2021 és 2022) és egy harmadik (2021) körös picket, illetve a safety Bradley McDougaldot postázta el a Jetsnek. Brutális ellenértéknek tűnik ez még akkor is, ha sokan Adamset már most a liga legjobb safetyjének gondolják. A cserét ugyanakkor jó pár dolog menti seattle-i oldalról, de még mielőtt rátérünk erre, nem árt pár alapkérdést megválaszolni.

Megéri két első kört áldozni egy nem-irányítóra?

Ha ezt a kérdést 4-5 évvel ezelőtt teszi fel valaki, akkor a konszenzus szakértői és rajongó válasz az lett volna, hogy nem. A dolgok azonban megváltoztak az elmúlt években, a pickek értéke csökkent, a régi value chartokat ki lehet dobni az ablakon, miközben a general managerek egyre könnyebb szívvel áldoznak be magas cetliket már bizonyított játékosokért:

• a safety Minkah Fitzpatrick egy első körbe került tavaly a Steelersnek,
• a Patriots egy második kört adott az elkapó Mo Sanuért,
• a szintén WR Brandin Cooksért a Rams és a Patriots is adott egy-egy első kört, de
• a franchise tagelt Frank Clark is egy első és egy második körébe került a Chiefsnek,
• miközben a jobb csereirányítókat egy második körért sem adják a csapatok.

Ma már gyakorlatilag egy első körnél kezdődik egy Pro Bowler kaliberű játékos, a jobbak pedig természetesen ennél is drágábbak.

Megéri két első kört áldozni egy safetyre?

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Erre a kérdésre már könnyebb válaszolni: nem. Az NFL legértékesebb posztja vitán felül az irányító (ezt a fizetések is alátámasztják), a sorban következők pedig egyértelműen azok, amelyek a leginkább meghatározzák egy irányító játékát: az offensive tackle, az elkapó, a pass rusher és a corner. Az QB után tehát ez a négy pozíció számít prémiumnak az NFL-ben, amit az elmúlt évek legnagyobb cseréi is alátámasztanak:

• Khalil Mackkel kezdődött a sor, a pass rusherért a Bears többek között két első és egy harmadik körös picket fizetett a Raidersnek (mondjuk visszakapott egy második kört)
• A Texans két első kört és egy másodikat adott a left tackle Laremy Tunsilért a Dolphinsnak.
• A corner Jalen Ramsey szintén két első körért tette át a székhelyét Jacksonville-ből Los Angelesbe.

A safety ebbe a koncepcióba nem illik bele. A védelem talán legértéktelenebb pozíciója, pont olyan könnyű olcsón vállalható kezdőt találni, mint futóból, 10+ milliót áldozni rá luxus kategória. Ugyanakkor a Seahawks részéről menti a trade-et, hogy Adams közelebb áll az egyre nagyobb teret hódító positionless védőkhöz, mint a hagyományos safetykhez, egy slot cornerként, linebackerként vagy akár pass rusherként is alkalmazható védő pedig a megfelelő csapatnak megérheti a befektetést (még ha nem is feltétlenül pont ekkorát).

A Seahawks a megfelelő csapat?

Én azok táborát erősítem, akik szerint egy játékos értékét nem csak vagy nem feltétlenül a kvalitásai határoznak meg, hanem a környezet is. Bill Belichick nem véletlenül invesztál sokat linebackerekbe és defensive backekbe, miközben olyan prémiumnak számító pozíciót hanyagol el, mint a pass rusher. Sokkal előbb fizet meg egy Dont’a Hightowert, mint egy Chandler Jonest vagy Trey Flowerst, a rendszere pedig így is működik (ellenben mondjuk a Falconsszal, ami jó játékosokat fizet ugyan meg, de nem tud köréjük csapatot építeni).

A Legion of Boom óta nem volt a Seahawksnak minőségi secondaryje, pedig legalább egy átlagos nem árt. A tavaly a Lionstől megszerzett Quandre Diggsszel és Adamsszel Seattle-ben lesz a liga egyik legjobb safetysora, ráadásul Diggst és Adamst több poszton is be lehet vetni, ha pedig Marquise Blair is felnő a második körös mivoltához, az már látható javulást eredményezhet a védelemben.

A Seahawks azon kevés csapatok egyike, amelyiknek megéri komolyabb összegeket a safety-posztra áldozni, így ez ilyen téren rendben van. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy Pete Carroll csapata playoff-esélyes, ráadásul a fizetési sapkával is jól áll, ami a közeljövőben óriási előnyt fog jelenteni. Egy contender megengedheti magának az ilyen beruházásokat, hisz jó eséllyel két 20-25+-os cetliről van szó – ezért is nem tetszett tavaly a Jalen Ramsey-trade, ugyanis hiába volt ár/érték arányban korrekt az ellenérték, a Rams volt az egyik utolsó csapat rendszerszinten és nettó keretminőségben is, aminek ezt be kellett vállalnia.

Illetve tegyük hozzá, hogy a Seahawks külön-utas draftstratégiája borzalmasan működött az elmúlt öt évben: Germain Ifedi, Rashaad Penny és L.J. Collier együtt nem ér nemhogy egy Jamal Adamst, de még egy első kört sem, és ezen az idei első körös újonc Jordyn Brooks sem javít sokat. Persze nincs kőbe vésve, hogy a következő két első köröse is mellé megy a csapatnak, de a tendenciák alapján nem nagyon kell siratni a két picket.

Persze a Seahawks esetében is felmerül a kérdés, hogy ez volt-e a legjobb módja az erőforrások elköltésének, azaz nem lett volna-e jobb a támadófalat vagy a védőfalat erősíteni, mikor mindkét egység a liga alsó 5-10 legrosszabbja közt van.

Mit adhat Adams a Seahawksnak?

Amit Tyrann Mathieu adott a Chiefsnek. A remek hibrid safety hathatós közreműködésének köszönhetően a Chiefs védelme a 14. leghatékonyabb volt a DVOA mutatók alapján, ami ugyan nem elit, de még mindig sokkal jobb, mint 2018-as 26. hely. Adams pedig a játékstílusát illetően nagyon közel áll Mathieu-hoz, így a Seahawks mindenképp optimistán várhatja a szezont.

A Seattle gyakran használ Cover-3 zone védekezést, amikor a védelem hét zónára osztja fel a pályát: a free safety felügyel a hátsó középső zónáért, a két corner szintén a hátulsó két zónára figyel, míg a rövid zónákért a linebackerek és a strong safety felel (lásd a képen). Tavaly Bradley McDougald volt az, aki rendre fellépett a linebackerek mellé, de messze nincsenek olyan kvalitásai, mint Adamsnek, így az ő zónájában rendszeresen mismatch alakult ki. Adams viszont képes dominálni, és mivel a másik oldalon Bobby Wagner lenne a társa, így a pálya közepe szinte átjárhatatlan lenne.

Slot cornerként is bevethető, ami szintén hiányposzt, de a boxban tudná a legtöbbet hozzátenni a játékhoz, ugyanis őt nem lehet olyan könnyen kivenni a játékból, mint McDougaldot. Pass rush-ban és futás ellen is elit, összehasonlítva az elődjével:

• Adams: 25 nyomásgyakorlás, 7 sack, 36 stop, 4 elrontott szerelés;
• McDougald: 6 nyomásgyakorlás, 2 sack, 29 stop, 16 elrontott szerelés.

Adams egymaga javítani fog a Seahawks passzvédelmén (akár a slotban zónázva, akár emberezve, tight endekre is gond nélkül rá lehet állítani), pass rush-án és futás elleni védelmén. A seattle-i védelemnek mindig is szüksége volt ilyen játékosokra, óriási impactet jelenthet.

Jól járt a Jets?

Nem járt rosszul. A csapat elcserélte a legjobb védőjét két első- és egy harmadik kör végéért – egy átlagos drafton ennél több kellene ahhoz, hogy valaki mondjuk az 1/25-ös helyről felmozogjon az 1/6-os pickért.

Adamstől tehát leginkább értékén vált meg a Jets, tehát lehúzásról szerintem nem lehet beszélni (még úgy sem, hogy legkésőbb jövőre rekordszerződést kellett volna neki adni). Továbbá ez csapaton belül egész biztosan nem csapódik le pozitívan, hisz az üzenet annyi: hiába játszol jól, még ajánlatot sem kapsz, aztán ha panaszkodsz, még el is cserélnek (Adams tett az elcseréléséért, de az ügy elején még vállalható módon követelt magának új szerződést).

A Jets az építkezés elején van igazából (már megint), így lehet amellett érvelni, hogy többet segít plusz két első körös játékos ebben a tervben, ráadásul ha esetleg Sam Darnold nem válik be, akkor akár idén, akár jövőre van muníció ahhoz, hogy irányítót szerezzen a franchise a draftról. Ezeket a pickeket viszont jól kell felhasználnia a csapatnak, amely most szegényebb lett egy igazán elit játékossal, amilyet az első körök végén aligha fog találni. Persze egy játékost nem kell akkor marasztalni, ha minden áron el akarna menni, de szerintem hosszú távon jobban járt volna a csapat, ha eleve nem hagyja ennyire eszkalálódni a helyzetet.

Összegzés

Valamilyen szinten akár azt is lehetne mondani, hogy win-win üzletet sikerült kötni, de inkább maradjunk annyiban, hogy senki nem veszített. A Seahaws egyike volt azon csapatoknak, amelyeknek megérte Adamsre áldozni, ettől függetlenül egy safetyért, még ha relatíve positionless is, ez akkor is nagyon sok. Minkah Fitzpatrick egy első körbe fájt a Steelersnek, és bár nincs egy polcon Adamsszel, de bőven nincs is köztük egy első és egy harmadik környi különbség.

A Jets szempontjából szintén érthető volt a csere, mert Adamsből sok haszon már nem lett volna, a pályán nyújtott teljesítményt bőven kompenzálta volna az öltöző bomlasztásával. Többet kapott érte a csapat, mint amennyit egy safetyért ildomos volna, de a két első kör vége nem egy olyan őrült nagy kompenzáció, hogy lehúzásról vagy óriási győzelemről beszéljünk. Sőt, szerintem hosszú távon jobban járt volna a csapat egy boldog Adamsszel, mint pár extra pickkel.

Seahawks – B

Jets – B+

[/ppp_patron_only]