Egy jól összerakott offense esetében a legtöbbször azt látjuk, hogy nem csak úgy random hívnak be játékokat egymás után a koordinátorok / főedzők, hanem egymásra építenek bizonyos playeket, koncepciókat. Először behívnak X játékot, majd egy kicsit később felállnak ugyanabba a formációba, ugyanúgy csinálnak mondjuk egy shiftet, a snap pillanatában egy motiont, ugyanarra indulnak el snap után az emberek, a védelem pedig elhiszi, hogy tudja, mit következik… aztán boom! Irány a másik oldal és jöhet a nagy játék.
Erre mutatok egy példát a Ramstől a Seahawks elleni csütörtök esti meccsről. Az első játék, amire majd később építünk az egy split zone play kicsit megbonyolítva. A split zone játékokról már írtam korábban, lehet érdemes felfrissíteni a tanultakat ebben a cikkben.
Ha ez megvolt, akkor nézzük meg, mi is történt itt:
Ez egy jet WR split zone, ami annyit tesz, hogy van egy jet motion balra (Robert Woodstól), illetve hogy nem egy tight end, hanem egy elkapó (Cooper Kupp) adja a keresztező blokkot jobbra.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
A támadófal balra zónablokkol, azaz alapvetően mindenki megindul balra és az abba a lyukba érkező embert blokkolja. Annyiban finomítanak persze, hogy a bal guard és a jobb guard is előbb besegít a centernek és a left tackle-nek, majd onnan lép fel egy szinttel feljebb kvázi egy combo blokk formájában. A futó pedig zónafutásnak megfelelően balra megy a guard és a tackle között.
A split zone azért nagyon jó játék, mert a keresztbe mozgó ember (jelen esetben Kupp) elvonja a linebackerek figyelmét és minimum hezitálásra készteti őket, jó esetben pedig el is mozdulnak az irányába. Ez történik most is, Bobby Wagner és Jordyn Brooks is megeszi a split zone-t, így Henderson óriási lyukba törhet be a bal oldalon.
Ha ez megvolt (és egyébként még egyszer eljátszotta ezt a meccsen a Rams, Henderson TD-jénél), akkor próbáljunk meg erre építeni egy másik játékkal. A cél tehát az, hogy pontosan ugyanezt mutassuk meg a védelemnek, mégis valami mást hozzunk ki belőle. McVay gondolkodása alapján ezt:
Ez egy jet WR windback játék. Pontosan ugyanaz a felállás snap előtt, mint az előbb, illetve itt is van egy jet motion balra Woodstól a snap közben és Kupp is a jobb oldalra indul el a snap után, ahogy a futó is balra teszi az első lépését. A snap utáni pillanatban tehát a védőknek pontosan úgy néz ki a dolog, mint az előbb.
Nézzük meg hátulról is felrajzolva:
Kupp azonban az előző játékkal ellentétben nem megy át teljesen a túloldalra, hanem a jobb guard és a jobb tackle között bevág előre és kvázi lead blockerként töri az utat a futó előtt, aki pedig a balra tett első lépés után jobbra indul meg (tapasztalt olvasókban felelevenedhet a counter játék, ez is hasonló ahhoz).
A blokkolás nem tökéletes, a jobb tackle Rob Havensteinen átjátssza magát Carlos Dunlap, azonban Henderson megoldja a helyzetet, egy kis táncikálás után be tud vágni a felrajzolt lyukba, ahol a falemberek és Kupp közt ki tud törni a nyílt terepre is és hosszú játékot csinál belőle.
A Shanahan-McVay vonalra kifejezetten jellemző ez a nagy egymásra építés, vagy inkább úgy mondom, hogy náluk a leglátványosabb (legalábbis számomra, Andy Reid mellett), de nyilván a legtöbb jó edző ezt így csinálja.
[/ppp_patron_only]
