Most már nem lehet visszakozni – a Josh McDaniels kinevezés

Josh McDaniels ezúttal nem lépett vissza az utolsó utáni pillanatban, így karrierje során másodszor is főedző lesz az NFL-ben, amiért valamilyen szinten lehet lelkesedni. Szakmailag ugyan vannak kisebb red flagjei, de összességében nem a tudásával van probléma, hanem magával az emberrel, ami legalább ugyanannyira fontos. 11 éve volt arra, hogy tanuljon a korábbi hibáiból, több esélye nem lesz.

A Raiders 2018-ban döntött úgy, hogy beindít egy 10 éves tervet Jon Grudennel. A projekt összességében elég döcögősen indult, de a számtalan elpocsékolt korai körös pick ellenére is sikerült Grudenéknek kialakítani egy korrekt keretet és ami fontosabb, egy pozitív mentalitást (a győztes kultúrához nyerni is kellene, de az öltözői és a csapatmorál rendben volt). Ez utóbbi jól látszott a 2021-es szezonban, amikor annak ellenére sikerült kiharcolni a rájátszást, hogy egyrészt Grudent módszeresen kivéreztették homofób, nőgyűlölő és rasszista, ugyanakkor személyes üzenetek kiszivárogtatásával, másrészt az elkapó Henry Ruggs részégen egy halálos kimenetelű autóbalesetet okozott.

Mindezek ellenére az idény pozitív véget ért, a morál is rendben van, így nincs szükség rebuildre, mindössze arra, hogy valaki folytathassa az addig megkezdett munkát, korrigálja a korábbi hibákat és feltegye a Raiderst és Las Vegast a futballtérképre. A tulajdonos Mark Davis viszont nem akart kockáztatni egy tapasztalatlan főedzővel és ki nem próbált szemlélettel, így a Patriots way-re tette le a voksát.

Las Vegas Patriots

[ppp_patron_only level=”1500″ silent=”no”]

A 2021-es rájátszás ellenére a GM Mike Mayock és az ideiglenes főedző Rich Bisaccia is menesztve lett, így teljesen új menedzsment állhatott össze a Raidersnél. Az első érkező Dave Ziegler lett, aki különböző szerepkörökben 2016 óta felelt a játékosszemélyzetért a Patriotsnál, így ideális jelölt volt a general manager pozícióra. Mindez azonnal előrevetítette Josh McDaniels érkezését is, ugyanis ők ketten remek viszonyt ápoltak már New Englandben is – McDaniels őt akarta volna general managernek, ha megkapja 2020-ban a Browns főedzői pozícióját.

Itt azonban nem ért véget a Patriots-vonal. A Raiders támadókoordinátora az a Mick Lombardi lett, aki az utóbbi két évben az elkapókat edzette a Patriotstnál, előtte pedig segéd QB-edző volt. Emellett az irányítóedző pozíciót Bo Hardegree, míg a támadófalat Carmen Bricillo kapta meg, akik ugyanezt a feladatot látták el New Englandben. Ráadásul a védőkoordinátor Patrick Graham is patses eresztés, mert bár az elmúlt két évben a Giants védőkoordinátora volt, 2009 és 2015 között Bostonban dolgozott többek között a linebackerek és a védőfal edzőjeként.

Összeállt tehát a Las Vegas Patriots, ahol minden relevánsabb pozíciót egy ex-Hazafi tölt be a menedzsmentben. Matt Patricia és Joe Judge rémuralma után ez alapvetően nem túl biztató és nagy pénzben most sem fogadnék McDaniels sikerességére, de minden rossz érzés ellenére azért lehet pozitívumokat találni a kinevezésekben.

Mi szól McDaniels mellett?

A Raiders új főedzője a középiskolában irányító volt, majd az egyetemen elkapót játszott, de nagyon messze volt a profi szinttől. Az egyetem befejezése után három évvel (2001) kapta az első profi állását, mégpedig a Patriotstól. Kezdetben csak személyi asszisztens volt, majd a védőkkel foglalkozott két évet, 2004-től pedig már ő volt Tom Brady QB-edzője, 2006 és 2008 között pedig ő hívta az offense játékait.

Vagyis három bajnoki címet nyert asszisztens edzőként, majd komoly szerepe volt a 2007-es veretlen Patriots legendás támadósorának összerakásában, de alighanem a legjobb teljesítményt 2008-ban nyújtotta, amikor Brady kiesése után Matt Cassellel hozott össze egy egész jó támadósort, aminek is köszönhetően a Patriots 11-5-ös mérleggel végzett (igaz, a rájátszásról így is lemaradt).

Ezt követően elment a Broncoshoz főedzőnek, ami nem sikerült jól, majd egy évig volt a Rams támadókoordinátora, mielőtt visszatért volna a Patriotshoz a korábbi pozíciójába. Tom Bradyvel aztán ismét nagyot alkotott, nyert újabb három Super Bowlt, majd 10 évnyi siker után ismét esélyt kapott főedzőként a bizonyításra.

Ebből is látszik, hogy a tapasztalat abszolút adott: bő 20 év a profik között, ennek zöme az NFL történetének legnagyobb dinasztiájának kötelékében, minden idők legsikeresebb irányítójának edzőjeként. Persze Brady mellett mindenki okosnak tűnik, de tényleg nem lehet azt mondani, hogy McDaniels nem érti a futballt.

Peyton Manning híres volt arról, hogy egy általa tökéletesített rendszert futtatott úgy, hogy hiába tudta mindenki, mi lesz a játék, senki nem tudott mit kezdeni vele. Természetesen Bradynek is vannak kedvelt koncepciói, de ő tényleg csinált mindent is – McDanielsnek nincsen Kyle Shanahanhez vagy Sean McVayhez hasonló védjegye, ő mindig az emberanyaghoz igazította az offense-t.

Ismételten: Bradyvel könnyű okosnak lenni, de azért a játékokat fel kellett rajzolni, McDaniels pedig nemcsak rá, de Cam Newtonra és Mac Jonesra is felhúzott egy minimum korrekt támadósort. A GOAT például a McDaniels-es korszaka alatt játszott többek között

• amolyan Bruce Arians-es, mély passzokra építő offense-ben,
• két tight endes, a pálya közepét támadó rendszerben és
• Julian Edelmanre és/vagy Wes Welkerre, illetve elkapni tudó futókra épülő gyors, rövidjátékos támadósorban, aminek az esszenciája, hogy mindenkinek több opciója volt, az irányítókhoz hasonlóan az elkapóknak is olvasni kellett a védők mozgását és a lehetetlen összhanggal vertek meg mindenkit.

A Newtonra felhúzott futásközpontú offense sem lett volna rossz, ha a korábbi 1/1-es tudott volna legalább középszerűen passzolni. Tavaly erre láttunk is példát, mert a támadósor alapvetően Jonesszal sem volt más: mindössze annyi volt a különbség, hogy a direkt irányítófutások helyett bekerültek olyan koncepciók, amik az újonc QB gyors olvasására, döntéshozatalára és pontosságára építettek. Mindezek alapján meglepő lenne, ha a Raiders offense ne működne legalább annyira, mint tavaly.

McDaniels egy másik nagy előnye, hogy jó érzékkel tud asszisztenseket kinevezni. A Colts edzői stábjának nagy részét, köztük például a védőkoordinátor Matt Eberflust 2018-ban McDaniels kérésére igazolta le a csapat, bizonyos értelemben Frank Reich csak beleült a tutiba. A most kinevezettek közül a QB-edző Bo Hardegree és az OL-edző Carmen Bricillo nagy fogásnak tűnik, New Englandben is jó munkát végeztek, a védőkoordinátor Patrick Grahamet pedig Brian Daboll is megtartotta volna, olyan jól dolgozott New Yorkban. A stábon jó eséllyel semmi nem fog múlni, ez a projekt McDanielsen áll vagy bukik.

Mi szól McDaniels ellen?

Kezdjük megint a szakmai oldallal: McDaniels nem egy zseni. Ez alapvetően nem is probléma, zseniális támadóguruból jó ha 4-5 van a ligában, így ha már valaki egy top 10 körüli szintet hoz, akkor az rendben van. Ugyanakkor McDanielsnek hiába van nagyon magasan a padlója, a plafonja alacsony. Stabilan tudja hozni azt, ami a keretben van, de nem képes semmi extrára: két éve nem tudott olyan koncepciókat felrajzolni, ami extra segítséget jelentett volna Newtonnak, tavaly nem tudta rendszerszinten segíteni az elkapók szeparációját, ahogy annak idején a Broncosban sem tudott mit kezdeni azzal, hogy az ellenfelek kiismerték a Kyle Orton köré felépített támadósorát.

Ha valakinek, akkor neki nagyon sokat számít a starpower, az olyan játékosok, akik képesek a rendszeren kívül eredményesek lenni. Magyarán egy tehetséges csapattal zseniális dolgokra képes, míg egy átlagos offense-ben átlagos szintet fog hozni. Emellett ott van az is, hogy nem egy emberközpontú figura, az eddigi tudásunk alapján nem tud motiválni és jó eséllyel nem ő fogja a pozitív energiákat sugározni az öltözőben.

Az igazán nagy kérdőjel vele kapcsolatban ugyanakkor továbbra is az, hogy még mindig egy arrogáns, kiállhatatlan seggfej, vagy már ezt sikerült kinőnie. Ez a Patriotsnál nem volt probléma, ott ugyanis Bill Belichick volt az atyaúristen, így bárhogy is viselkedett McDaniels vagy épp Matt Patricia, a játékosok hajlandóak voltak tűrni a siker érdekében. Máshol viszont ez nem opció.

Mi romlott el? – A Matt Patricia-fiaskó

A denveri kinevezése és csúfos kudarca is leginkább annak volt köszönhető, hogy a fű sem nőtt meg mellette. Ő volt ugyanis az, aki az egyik első munkanapján magához hívatta a csapat akkori kezdő irányítóját, a liga szinten is elég sokra tartott Jay Cutlert és az ügynökét, Bus Cookst, majd 20 percig ecsetelte nekik, hogyan küzdötte fel magát Bill Belichick jobb kezévé és hogy a Patriots sehol sem lett volna Matt Cassellel, ha ő nincs a csapatnál.

Ez még akár elnézhető lett volna, de az önfényezés után elkezdte kioktatni és kritizálni Cutlert, és egészen addig folytatta a franchise akkori arcának sározását, míg az irányító ügynöke fel nem állt és azt nem mondta, hogy elég volt. Nem meglepő, hogy Cutler ezek után csak annyit tudott mondani Cooksnak, hogy “Nem érdekel hogyan csinálod, de vigyél el innen”. Mindezek fényében a Colts gyáva és tisztességtelen, utolsó másodperces kikosarazása már csak a jéghegy csúcsa, és nagyon nehéz megítélni, hogy most milyen lehet a megítélése a játékosok körében.

Összegzés

Ha csak a szakértelmet nézem, akkor McDaniels egy korrekt jelölt, még akár átlagon felülinek is joggal lehetne nevezni, az biztos, hogy nem egy nála sokkal képzetlenebb embernek van főedzői állása. Emellett jól tud stábot összerakni maga köré, így papíron van lehetőség arra, hogy a hiányosságai nagy részét elfedje. Ezek alapján kifejezetten lehet lelkesedni érte, de a jelleme, az öltözőre gyakorolt potenciális negatív hatása, a belichicki szigor nagyon komoly kockázatokat rejt magában, pláne egy olyan franchise-nál, ahol a játékosok kiválasztásában/leigazolásában a foci szeretete sokkal fontosabb volt, mint a fegyelem. 10 év alatt viszont sokat változhat az ember, így most talán lehet helye némi optimizmusnak.

Értékelés: B

[/ppp_patron_only]