Az utolsó olyan hét veszi kezdetét, ahol nem mind a 16 csapat lép pályára, valamint ebben a fordulóban rendezik az utolsó nemzetközi meccset, méghozzá Mexikóvárosból. Ezúttal is három meccsel várunk Titeket a Kandalló Kézműves Pubban, reméljük izgalomban nem lesz hiány egyikben sem!
Baltimore Ravens (4-5) @ Green Bay Packers (5-4), 19:00, Game Pass
Az utolsó szalmaszálak. Tökéletes cím lenne a meccs felvezetésére, hiszen mindkét csapat akár saját, akár önhibáján kívül, de nehéz helyzetbe került a rájátszást illetően, ami egy vereség esetén alighanem végleg elszállna. A Ravensnek a továbbiakban nem kimondottan nehéz a sorsolása, négy hazai meccsük is lesz, játszanak a Brownsszal, a Coltsszal, a Texansszal és most a csereirányítóval felálló Packersszel is, ezek meg abszolút nyerhető meccsek. Az AFC jelenlegi állását nézve egy 9-7-es mérleg is lehet elég lehet, de ehhez mindenképp nyerniük kell a Lambeau Fielden.
Ehhez pedig nem kell mást csinálniuk, mint összerántani a sok sebből vérző támadósort. A bye week számukra a legjobbkor jött, mert néhány játékost már tényleg csak az akaratereje tartotta a pályán, annyi mindenük fájt, most talán a legtöbb játékos végre mindenféle sérülés nélkül készülhet egy meccsre. Különösen fontos lehet a támadósor összetákolása, mert elég jó matchup lehet Flaccónak a Packers védelme, aminek csak fellángolásai vannak, de verhető egység. Különösen az elkapók okoznak csalódást idén,hiszen a Ravensnél jelenleg a futó Javorious Allen és a tight end Ben Watson vezeti az elkapások listáját. A védelemről igazából nincs is mit mondani, elképesztő egységgé értek be, holott a front sevent szinte újjá kellett építeniük az offseasonben, Jimmy Smithék pedig a passz elleni védekezésben hoznak elit szintet.
Nem is vár könnyű meccs Hundley-ra, aki bár egyre jobban teljesít a zsebben, valamint végre volt egy pontos mélységi labdája is, még mindig képes rookie mistake-eket elkövetni, amit olyan rutinos rókák, mint Terrell Suggs ki fognak használni. Bryan Bulaga helyét a korábbi draftolatlan guard, Justin McCray vette át, akit a Bears passzsiettetői alaposan megfingattak. Amíg Bakhtriari 0, azaz nulla darab nyomást engedett a Macik ellen, McCray 1 sacket, 1 QB hitet és 2 siettetést. Természetesen a helyzetéből adódóan nem kell egyből cutolni, de rávilágít a támadófal gyenge pontjára, amit a vendégek kihasználhatnak. Ellenben eddig a védelem meg a sackek híján volt, most a Bears ellen alaposan bepótolták elmaradásukat, és mindenhonnan betaláltak a védők Trubisky irányába.
Kulcspárharcok
Packers futók vs Ravens front seven
Nincs könnyű helyzetben a Packers a futásokat tekintve sem, hiszen hol Montgomery, hol Jones sérül meg, múlt héten speciel mindkettő kidőlt a meccs közben. Jones hosszabb távra dőlt ki (4-6 hét) és a hírek szerint Montgomery most sem tudja vállalni a játékot, így Jamaal Williams veheti át a helyét. Az a Jamaal Williams, aki idén még nem futott 10 yardnál nagyobb távolságot egy carryjéből sem, a potens futójátékra pedig nagy szükség lenne most. A Ravens futás elleni védelme nem olyan félelmetes, mint tavaly, hiszen 4,2 yardot engednek futásonként, ami a ligaátlag vagy kicsit alatta van inkább, de az utóbbi két meccsükön csupán 2,5 yard/carry átlagot engedtek az ellenfél futóinak.
Davante Adams vs Brandon Carr
Hundley jobban érzi az összhangot Adamsszel, vele több hosszabb passzra is vállalkozik. A Bears ellen főként a jobb oldalt támadta, Adams pedig többször fordul meg ott, mint Nelson. És hogy miért nem Jimmy Smith van vele szemben? Mert Adams oldalán Carr játszik idén, Smith Nelsonnal csaphat majd össze, ha a szélre áll fel. Ez egyébként egy nyerhető matchup lehet a Packersnek, egyben bukó a Ravensnek, Carr ugyanis képes nagyon jól és rettentő rosszul is játszani felváltva.
Ravens belső támadófal vs Packers belső védőfal
Elmúltak azok az évek, amikor Flacco előtt elit támadófal állt, a távozások és a sérülések megtizedelték az egységet, és főleg guard poszton lehet rés a pajzson. Ez azért jön rosszul, mert Mike Daniels és Kenny Clark mint két buldózer készül beomlasztani snapről snapre a támadófal közepét, ami a futásokra és az irányítóra nézve is veszélyesek. Alex Collins hozta idén a harmadik legtöbb 15+ yardos futást a ligában, és az ütéseket is bírja, de a snapjei többségében a LoS-t is alig hagyja el, ha középen próbál futni, talán nem véletlenül.
Hogy ennyi sérülttel mindkét oldalon milyen színvonalra számíthatunk, arról nehéz mit mondani, de a tét nem kicsi, így biztos mindkét csapat odateszi magát. A Ravens idén még nem nyert NFC csapat ellen, ezt a jó szokásukat kívánja tovább erősíteni a Packers, míg a Ravens a gyengébb támadósor ellenére csak felpakolt 190 pontot eddig, ami messze nem a legkevesebb, szóval nem szabad legyinteni Flaccóékra.
Los Angeles Rams (7-2) @ Minnesota Vikings (7-2), 19:00, Sport TV
Case Keenum bosszút áll! A forduló rangadójának a Vikings irányítója adhat egy extra löketet, már ha az a tény nem lenne elég, hogy két 7-2-es mérlegű csapat méri össze erejét. A hazaiak öt-, a vendégek négymeccses győzelmi szériával érkeztek a meccsre, az egyik biztosan megszakad, de borzasztó nehéz megjósolni, hogy melyik.
A Ramsnél egyelőre mindenki boldog az offense teljesítményét látva, sorra hozzák a blowout győzelmeket a gyengébb csapatok ellen, és már most bőven túlszárnyalják tavalyi statisztikáikat. Az öröm és boldogság közepette viszont nem ártana arra is készülni, hogy a védelmüket egy jobb csapat meggyatyázhatja, ami Wade Phillipsszel a kormánynál nem jó ómen. Vannak extra teljesítmények a megszokott nevekből, de egy Vikings szintű offense (még Keenummal is a QB poszton bazzeg, hihetetlen) képes lehet rajtuk átmenni. Éppen ezért nem ártana egy masterplant kitalálnia az ősz védőzseninek, mert így simán alulmaradhatnak a pisztolypárbajban.
Ami a hazai csapatot illeti, ott most woodstocki hangulat van, mindenki a fellegekben jár, nem csak a csapat sikereit, de Bridgewater felépülését látva is. Nem döntik el a meccseiket már az első 1-2 negyedben mint a Rams, ellenben szépen fokozatosan, izzadtságszag nélkül képesek szétdominálni ellenfeleiket, amibe az olyan garbage time teljesítmények is beleférnek, mint Cousins múlt heti felzárkózása. A Rams maxon pörgő támadósora ellen egy ilyen bealvást nem engedhetnek meg maguknak, mert az katasztrófával is végződhet, de ha van csapat, amelyik ismerheti Keenum korlátait, az a Rams.
Kulcspárharcok
Rams WR-ek vs Vikings CB-k
Nincs értelme külön venni őket, mert mindegyik elkapó komoly veszélyforrást jelent. Sammy Watkins bár még nem kap akkora target mennyiséget, mint remélték sokan, képes nagy játékokra. Robert Woodsot elképesztően jól használja McVay, veszélyesebb az ő jelenléte, mint Watkinsé. Kettejükre pedig Xavier Rhodes és Trae Waynes figyelhet, legnagyobb bánatukra. Waynes még aránylag verhető, sok yardot enged, de ettől még több jó megmozdulása van, mint rossz, Rhodes viszont egészen elképesztő. Elég ha annyit mondunk, idén még nem engedett TD-t, pedig 40-szer dobtak felé. Élmény lesz nézni, ahogy ölik egymást minden Rams támadás során.
Vikings WR-ek vs Rams CB-k
Tudom, borzasztó kreatív, de tényleg erre lehet leginkább felfűzni a sikeresség esélyeit. Az, hogy Keenum 10 méterrel a víz felett tartja a Vikingst, az a kiszolgálószemélyzet érdeme, jelen esetben a támadófalé, akik alig engedtek sacket idén, illetve az elkapóké, akiknek úgy tűnik nem akadály kitől kapják a passzt. Diggs az egyik legmegbízhatóbb elkapó a ligában, rá mindig számíthat Keenum, ahogy Adam Thielenre is, akinek édes mindegy, hogy most hol áll fel, vagy milyen route-ot kell futnia, megcsinálja. Amíg a Vikings cornerei nagyon jók, a Ramsé inkább csak jók. Trumaine Johnson sok yardot enged, de legalább szinte azonnal szerelni tud elkapást követően, ami elég jó pont a két elkapó levédekezésében.
Vikings pass rush vs Rams pass rush
Nagyon kiegyenlítettek az erőviszonyok, így nüanszokon múlhat a győztes kiléte. Például azon, hogy ki tudja többször hibára kényszeríteni a másik irányítóját. Így jöhet össze ez a párharc, ahol konkrétan nem egymás ellen mennek a felek, mégis kulcsfontosságuk lehet a győzelemben. Keenum előtt jobb a fal, cserébe jobban zavarba hozható, és hát Aaron Donaldot megfogni manapság lehetetlen egy teljes meccsen. A túloldalon Everson Griffen váltig állítja, hogy egy hét pihi után újra a pályán lesz, de Andrew Whitworth személyében neki sem lesz könnyű feladata.
Kevesen gondoltuk volna év elején, hogy egyrészt ez a meccs a forduló rangadója lehet, másrészt meg pontzuhatag várható, tavaly azért nem ilyen képet mutattak magukról a csapatok. A Rams 37 pontot átlagol idegenben, míg a Vikings 15-öt enged otthon meccsenként, mindkettő top 2 statisztika. Nagyon várós ez a találkozó, aki teheti, mindenképp próbálja meg valahogy figyelemmel követni.
New England Patriots (7-2) vs Oakland Raiders (4-5), Mexikóváros 22:25, Sport TV
A sombrerók és a nachos hazájában mérkőzik meg az Oakland Raiders és a New England Patriots, ahol Jack Del Rio csapata a házigazdák papíron, de Derek Carr elmondása szerint tényleg olyan, mintha saját közönség előtt játszanának. Azért reméljük ezúttal nem lézerezik szét az ellenfél irányítóját… A Patriots a kezdeti döcögést követően magabiztosan halad a csoportgyőzelem és az újabb kiemelés felé, míg a Raidersnek most fordul csak keményre az élet, és egyelőre nem ők állnak nyerésre a csatában.
Bradyék halál lazán gyűjtögetik a győzelmeket, szépen csendben felhalmoztak egymás után ötöt, és mivel a csoportriválisai kezdenek a kezdeti rohamok után leereszteni, már több meccses előnyre tettek szert az AFC Eastben. Az offense csak a szokásost hozza, de ami nagyon durva, hogy a futók is odateszik magukat, sőt, gyakran inkább ők a meccsek kulcsfigurái. Előbb-utóbb várható volt, hogy a megannyi RB-gyűjtés egyszer kamatozni fog, és most jutottunk el oda, hogy van négy jó formában lévő futó, akiket formációtól és játékhívástól függően bármikor variálhat Belichick. Arról nem is beszélve, hogy Martellus Bennett-tel újabb fegyverrel gyarapodott Brady fegyverarzenálja. A kulcs azonban nem náluk, hanem a védelemnél lesz, akik az elmúlt hetekben megrázták magukat, de most egy jobb offense ellen kell megtenniük ugyanezt.
A Raidersnél lassan elúszni látszik a playoff álom, legalábbis győzelmek nélkül nehéz lesz, a sorsolásuk pedig elég kemény. Jelenleg két győzelemmel megy előttük a Chiefs, ami tekintve, hogy a Főnökök a Giants ellen játszanak, könnyen lehet három is, amivel alighanem kiszállnának a buliból, és a wild card hely sem lenne onnantól sétagalopp. Ők pihenőhétről érkeznek Mexikóba, ami talán jót tett nekik, hiszen védőoldalon ők is szenvednek. Hiába a megannyi tehetség és igazolás, nem akar összeállni azzá a szörnyeteggé, ami a beáldozott pickek és szerződések alapján elvárható lenne. Úgy kell vadászniuk egészséges cornerbackre, nyomást még mindig csak Khalil Mack tud generálni, Bowman mint egyedüli hozzáadott érték meg kevés. Így hiába mutat életjeleket újra a Carr vezette offense, a védelmükön könnyen elbukhatják a meccset, tekintve, hogy csaknem minden második drive-ból pontot kapnak.
Kulcspárharcok
Khalil Mack vs LaAdrian Waddle
Ha valami nem hiányzik a Pats massive-nak, az Khalil Mack. Marcus Cannon nem tudja vállalni a játékot, pedig erre nagy szükségük lett volna, ha nem akarják, hogy Brady megkóstolja a mexikói gyepet. Waddle még akkor sem lenne nyerő helyzetben a tavalyi Év Védője ellen, ha Gronk vagy Mason besegít neki, cserébe ha Macket sikerül valahogy limitálni, akkor a nagy nyomásgyakorlástól nem kell tartaniuk. Nem segít a Patriots támadófalán, hogy a center Andrews sem hadra fogható.
Rob Gronkowski vs Cory James
A másodéves linebackeré az a hálátlan feladat, hogy a coverage snapek nagy százalékát elviszi a linebackerek közül, így kaphatja meg ajándékba Rob Gronkowskit 60 játékpercre. Gronk levédekezése a legjobb coverage játékosoknak sem könnyű feladat, nemhogy Jamesnek, akinek még lenne hova fejlődnie. 28 targetjéből 21 elkapást, 1 TD-t és 182 yardot engedett, ami yardokban nem, elkapásokban annál inkább vészes. Ezzel szemben Gronkot nem hiszem, hogy különösebben be kell mutatni, rendkívül hatékony elkapó, akit egy ember képtelen földre vinni, még ha nem is az idei a legjobb idénye. Illetve kíváncsi vagyok, hogy dime felállásban rá merik-e állítani Obi Melifonwut, akinek alig pár snapnyi tapasztalata van még az NFL-ben, viszont felépítéséből adódóan jobb esélyei lennének ellene.
Jared Cook vs Kyle Van Noy
Ahogy James a Raidersben, úgy Van Noy a Patriotsban látja el a coverage feladatokat a linebacker sorból, és most számára is komoly feladat hárul. Hiába van ott Michael Crabtree, Marshawn Lynch vagy Amari Cooper, az utóbbi időben Cook jelenti Carr számára a biztonsági célpontot, és azt a játékost, aki hozza neki a yardokat és elkapásokat egyaránt. Nagyon hamar összeszoktak, aminek a következménye az lett, hogy alaposan oda kell rá figyelni. Csakhogy Van Noy sem a posztja krémjébe tartozik, ami a passzok levédekezését illeti, de mögötte ott van legalább egy Devin McCourty támasznak.
A címvédő megint eljutott abba a stádiumba, amikor nem szívesen tippelnek ellenük az emberek, ez akkor is így van, ha egy semleges helyszínre utaznak meccset játszani. A sok felépülésnek hála egyre több használható játékosa van a támadósornak, ami nem marad kihasználatlanul New Englandben, ebben biztosak lehetünk. A Raiders ellenben ha tűéles támadásokat vezet, akkor egy outscore-ral lehet esélye a győzelemre, de ahhoz többek között Amari Coopernek is fel kell javulnia.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások