Felfoghatatlan. Ez a legjobb szó, ami leírja azt, amit Joe Burrow 2019-ben művelt, a teljesítményt, amilyet korábban soha senki nem tudott véghez vinni. Röviden jellemezve a szezonját, annyit mondhatunk, hogy jött, látott és győzött, kicsit hosszabban pedig úgy, hogy ő volt az a legfélelmetesebb hurrikán, amitől egész nyáron tartanak a Karibi-térségben.
Háttér
Ahhoz hogy picit jobban megismerjük a Burrow körülötti ujjongást és hype-ot, érdemes pár lépéssel hátrébb állni és megnézni, honnan is jött ő. Ahogy sokakra, úgy rá is igaz, hogy egy igazi focista családból származik, édesapja, Jimmy a Nebraska Egyetemen volt defensive back, akit 1976-ban a Packers draftolt, majd játszott öt szezont a CFL-ben, ezzel ért véget aktív karrierje. Később edzősködésbe fogott és 37 éven keresztül dolgozott egyetemi szinten, többek között a Washington State, az Iowa State, a Nebraska, a North Dakota State és az Ohio kötelékében. De nem csak édesapja, hanem Burrow testvérei is egyetemi szinten focista karrierrel próbálkoztak, Jamie és Dan is egyaránt Nebraska-játékosok voltak.
Burrow középiskolás focista éveit az Ohio állambeli The Athens High Schoolban töltötte, ahol összesen 11.400 yard és 150 touchdown felett passzolt, de lábon is igen veszélyes volt azzal, hogy további 2000 egység és 27 hatpontos felett zárt. Ezek az impozáns számok és a mutatott játék pedig szemet szúrt Tom Hermannek, az Ohio State Buckeyes akkori támadókoordinátorának, aki igyekezett minden követ megmozgatni, hogy Burrow az ő játékosa lehessen. A feladat viszont nem volt egyszerű, hiszen az akkori főedzőt, Urban Meyert kellett meggyőznie, hogy Burrow képes lehet felnőni az egyetem nívójához. Herman pedig nem adta fel, tudta, hogy egy csiszolatlan gyémántra lelt, sok energiát fektetett az irányító scoutolásába és a családdal való ismerkedésbe, rengeteg meccsre és találkozóra ment el velük. A befektetett munka pedig meghozta a gyümölcsét, Joe Burrow az Ohio State mellett köteleződött el, államon belül maradt, mikor 2014 májusában meghozta a döntését.
Az élet azonban nem a tervei szerint alakult, hiszen Herman 2015-ben egy kihagyhatatlan ajánlatot kapott, hogy a Houston Cougars főedzője lehessen, elhagyta a Buckeyest és ezzel meg is szakadt a kapcsolata Burrow-val és a családdal. Az irányító azonban kitartott, nem változtatta meg a döntését és 2015-ben csatlakozott a JT Barrett és Cardale Jones fémjelezte irányítógárdához a csapatnál. A buckeyesos karrierje viszont nem úgy alakult, hogy sikeres lehessen, a stílusától nagyon eltérő rendszert futtatott Meyer, ami nem segített rajta, hogy kitörjön a kvázi mostohagyermek szerepkörből. Valamint az sem az ő malmára hajtotta a vizet, hogy a 2017-es szezon elején, mikor Dwayne Haskinsszel meccselt a kezdő pozícióért, eltörte a kezét, ezzel pedig végleg ki is hullott a versenyből.
A félrement korai évek pedig transfereléshez vezettek, ahol óriási verseny volt a Texas Longhorns és az LSU Tigers között, végül azonban a Texast vezető Tom Herman helyett Ed Oreronékat válaszotta Burrow. A 2018-as év szintén nem sikerült úgy, ahogy azt sokan várták, Burrow nem érezte a rendszert, nem mutatott kiemelkedő játékot, egy hátsó körös prospect képét festette, ezért inkább maradt redshirt senior évére, ami – utólag nézve – a valaha volt legjobb döntésnek bizonyult az életében.
Erősségek
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Ez az a kategória, amit igazán hosszasan lehetne taglalni, hiszen 2019-ben Burrow rámutatott nagyon sok pozitívumra a játékával kapcsolatban. Ezt próbálom most összeszedni úgy, hogy mik azok a legfontosabb tényezők, amik arra engednek következtetni, hogy sikeres karriert futhat be profi szinten.
Pontosság
Két különböző dolog a statisztikai lapokon és a pályán, a valós játékok közben mutatott pontosság, Burrow azonban mindkét mutatóban egészen félelmetes teljesítményt tett le az asztalra tavaly. 76,3%-os pontossággal passzolt, amivel vezette az egész elsőosztályt, de ha korrigált pontossági mutatóját nézzük (adjusted completion percentage), akkor azt látjuk, hogy 84,28%-os statisztikájával az FBS legerősebb konferenciájában, az SEC-ben vezető szerepet tölt be. Ezt pedig fontos kiemelni, hiszen úgy tudott pontos lenni, hogy közben az ország legjobb védelmeivel (Auburn, Alabama, Florida, Georgia) kellett farkasszemet néznie. És ne higgyük azt, hogy ez az egészen magas mutató a rövid és screen passzokból jött össze, ennél sokkal nagyobb szerepet játszottak a mélyebb passzok Burrow játékában.
Egészen kiemelkedő, hogy milyen pontosan tud dolgozni a rövid, középső és mély zónáiban egyaránt, és nem csak akkor tudja odavarázsolni az elkapó kezébe a labdát vagy éppen “vezetni” a célpontját, amikor hagy neki időt a fal, hanem akkor is, amikor éppen egy gyors RPO-játék után kell azonnal elengednie a labdát. De akkor is egészen kiváló, amikor a zsebből kimozogva, futtában kell megdobnia egy-egy passzt. És legyen az a passz touch vagy éppen egy jól meglőtt lézer, az legtöbbször tűpontossággal volt a helyén.
Pontosságán belül érdemes még azt is kiemelni, hogy mennyire jó az “anticipationje”, tehát hogy mennyire jól érzi, hogy adott útvonalon az elkapója hova fog érkezni, hol fogja megkapni a labdát. Nehéz ezt a kifejezést magyarra fordítani, mert nem is megérzés és nem is előérzet, sokkal inkább a tudással vegyített ösztönösség, ami szintén elit szintre fejlődött a játékában.
Döntéshozatal
Annak ellenére, hogy Burrow mindössze a második teljes szezonját hozta le főállású kezdőként, látszik rajta, hogy egy rutinos, sokat látott és tapasztalt irányítóról van szó. Ennek megfelelően a döntéshozatala is magasan fejlett, rendkívül gyorsan és pontosan tudja megválasztani adott szituációban, melyik a legmegfelelőbb opció.
Ki kell emelni nála, hogy a legjobb irányító prospectek között messze ő dolgozott a leghatékonyabban nyomás alatt, nagyon jól kezelte a nehezítő tényezőket, nem pánikolt, nem bizonytalanodott el, a szemét folyamatosan a pályán tartotta. Gyakorlatilag nem volt különbség a játékának pontosságában akkor, mikor érkezett a nyomás és akkor, amikor nem, sőt, a korrigált pontossági mutatója még néhány százalékponttal jobb is volt, mikor a védelem zavarni tudta. Ez egy unortodox dolog, de a tavalyi mágikus szezonban ilyenekre is képes volt Burrow.
Olvasási készség
Az egyik legfontosabb készség az NFL-be tartó irányítóknak, hogy mennyire gyorsan és milyen alapossággal tudják végrehajtani az adott koncepciók, játékok olvasását. Ez természetesen függ az adott rendszertől is, tehát hogy a szisztéma mennyi és milyen nehézségű kulcsot, opciót rejt, illetve függ attól is, hogy egy adott playben mit “ad” a védelem. A rendszerről röviden csak annyit, hogy elképesztő mértékben lett Burrow, a fal és az elkapók képességeire szabva, a legjobb támadógépezet volt az egész egyetemi elsőosztályban, mi sem bizonyítja jobban, hogy rekordot rekordra halmoztak a támadók.
A szisztéma tehát nagyon kényelmes alapot nyújtott Burrow-nak, de ő ezen felül kifejezetten jól diagnosztizálta, mit is akar a védelem pre- és post snap, tehát a labda elindítása előtt és után. Jól tudta, hogy adott védelmi megmozdulásra, a coverage átvariálására a pálya mely pontját kell támadnia, melyik lesz az a célpont, aki felé el kell juttatnia a labdát. Ezekből pedig számos nagy játék, pontszerzés született amellett, hogy minimálisra lett redukálva a hibáinak száma. Valamennyi passzjátékot tekintve azoknak a passzainak az aránya, amikből eladott labda született vagy születhetett volna (tehát dropolta a védő) mindössze 3,42% volt, ami 520+ passzkísérletnél elenyészően alacsony arány, továbbá a legjobb, amit tavaly SEC-irányító produkált.
A zseb menedzselése
Burrow játéka szinte minden elemében a többiek felé nő, de ami egészen kivételes (és csak Tua Tagovailoa tud hasonlót), az a zseb menedzselése, ahogy érzi, hogy egy-egy szorultabb helyzetben hogy kell fellépni, milyen irányba kell megnyújtani lábon a játékot.
A zsebben végzett lábmunkája legtöbb esetben nagyon aktív, ahogy szkenneli a pályát, úgy van összhangban a felső- és alsóteste, ennek köszönhetően pedig végig a játékra tud koncentrálni, ha kell, akkor fellép, ha kell, akkor elmozog a nyomás elől és elereszti a bombát. Ezzel pedig nagy segítséget tud nyújtani az elkapóinak is, hogy el tudjanak szakadni, illetve ha kell, akkor útvonaluk végén improvizáljanak.
Magabiztosság
Mindent mondhatunk, csak azt nem, hogy Joe Burrow egy elveszett gyerek lenne, és igaz ez a pályán és azon kívül mutatott viselkedésére is. Nagyon fontos megjegyezni nála, hogy egy igazi vezér mentálisan és fizikálisan is, elképesztő mértékben fel van készülve az előtte álló feladatra. A 2019-es szezon valamennyi mérkőzésének úgy vágott neki, hogy tudja, mi a feladata, tudja, hogy kell azt végrehajtani, ez pedig látszott minden megmozdulásán.
A rengeteg nagy játék és touchdown pedig ezeknek köszönhető, hiszen tudja meddig tud elmenni, ezáltal pedig nyugodtan végezheti a dolgát. Ha pedig nyugodt, akkor döntéseket is könnyebben tud hozni, illetve szellemeket sem fog látni. Azok az irányítók, akiknek nincs meg a kellő magabiztosságuk, könnyebben vétenek hibákat, és egy rossz döntés után jönni fognak a következők, aminek az eredménye az lesz, hogy a játékos fejben elveszti a fonalat és már magában sem fog kellő mértékben hinni. Ez Burrow-nál pedig nem fenyegetés, mert mindig tudja, mi a feladata.
Fontos kiemelni még, hogy az elmúlt évben olyan csapatokat vert meg az LSU-val, melyek az ország krémjéhez tartoznak, nem tudott rajta kifogni sem az Auburn, sem az Alabama, sem a Florida, sem a Georgia, sem pedig a Clemson. Ez pedig egy elképesztő teljesítmény, hiszen nem volt egy olyan védelmi gameplan, amely az összes méregfogát kihúzta volna Burrow játékának. Ilyet pedig nem sok mindenki mondhat el magáról, csak az, aki a valaha volt legmágikusabb szezont hozta össze irányítóként egyetemi szinten. Ebből pedig a profik között is lehet majd meríteni.
És a magabiztossága a pályán kívül is észrevehető, leszűrhető az interjúkból, megnyilvánulásokból. Sokan párhuzamot vonnak közte és a szintén college sztár és Heisman-győztes Johnny Manziel között, aki inkább volt öntelt és nagyképű, mint kellően magabiztos. Joe Burrow megfizette az árat, hogy ilyen magasra juthasson, és most pályája azon szakaszában van, ahol élvezi, hogy sikeres és nagy a felhajtás körülötte. Ezt az érzést pedig hagyni kell, hogy kiélvezze.
Atletikusság
Természetesen nem beszélhetünk egy valódi dual threat irányítóról, de a class egyik legalulértékeltebb atlétája az irányítók között egyértelműen Burrow. Bár középiskolában viszonylag sokat dolgozott lábon, mégsem a futásairól lett ismert az egyetemen, de ez nem jelenti azt, hogy egy-egy szituációban ne lehetne valami meglepőt hívni rá.
Ezt használta ki az LSU az Alabama ellen is tavaly, amikor 3&2-re egy zone read futást hívott Burrow-ra, aki nem hogy a szükséges kettőt, de még további tizenötöt tett bele a megiramodásával a pálya közepén. Ez pedig egy rejtett fegyver lehet, hiszen a védelemnek egy extra opcióra is oda kell figyelnie akkor, ha Burrow kezébe kerül a labda. És ez nem csak a megtervezett option futásokra, draw játékokra lesz igaz, hanem akkor is, ha összeomlik a játék és scramble révén kell yardokat szerezni.
Improvizáció
Burrow improvizációja a magabiztosságából és atletikusságából fakad, ez által sok mindent véghez tud vinni a pályán, és ennek köszönheti azt is, hogy egészen elképesztő játékokat tud csinálni, mikor minden összeomlik előtte és rá van bízva, hogy megoldja a játékot. Ő nem pánikol, a megoldást keresi és még egy-egy nagyobb ütés árán is hajlandó addig nyújtani a játékot, ameddig lehet.
Ez pedig nagy kincs, hiszen ha sikerül hamar megértetnie magát az elkapóival és megtalálni a megoldást, ki mit csináljon egy-egy ilyen scramble passzjátéknál, akkor óriási meccsfordító játékok jöhetnek össze profi szinten is. Valamint érezheti azt a védelem, hogy sokkal összetettebb védekezés, védelmi felfogás kell Burrow semlegesítésére.
Kérdések
Azt gondolom, hogy egy 1/1-es kandidánsnál nem nagyon beszélhetünk kiugró gyengeségekről vagy negatívumokról, inkább enyhébben kell megfogni a dolgot és kérdéseket kell feltenni. Az egyik ilyen a leginkább emlegetett karereje, ami valóban nem átlag feletti, NFL-szinten inkább fog az alsó 10-15-be tartozni, mint a legfelső negyedbe. Nem beszélhetünk kirívó 50-60 yardos bombákról, nem ez a játékának a legerősebb eleme, de azt figyelembe kell venni, hogy ez nem jelenti azt, hogy nem képes mélyen jól dolgozni. Ezt igazolja az is, hogy a PFF szerint az országban neki volt a legtöbb passzolt yardja a mély zónákban és a legjobb passing grade is az ő nevéhez fűződik. A kérdés inkább az lesz, hogy a relatíve kisebb erővel és kisebb ablakokba megindított labdákat milyen hatékonysággal fogja majd értékesíteni. Leginkább itt üthet ki az, hogy a karja nem olyan erős, mint mondjuk Herberté.
Egy másik kérdés, hogy bár nagyon jó a lábmunkája a zsebben, egy-egy játékban teljesen kővé mered, megáll a mozgása és ebből fakadóan pontatlanná válnak a passzai. Ezen egyértelműen dolgoznia kell, mert így elromlik a mechanikája, a passz pontatlan lesz, ami a profik között nagyobb valószínűséggel vezethet labdaeladáshoz.
További kérdés, hogy az újonc szezonjára 24 éves életkorát betöltő irányító mennyire érte el fejlődésének a plafonját, van-e még ugrás és mekkora a játékában. Sokan egy szezonos csodaként gondolnak rá, ami részben indokolható érv, mert a 2018-as szezonja hagy kivetnivalót maga után, és sokkal inkább várható egy visszaesés, mintsem egy szinten maradás vagy fejlődés a játékától. Ez valóban kérdés, az viszont nem csak Burrow-n fog múlni, hogy ez milyen irányba megy, hiszen kell köré egy épkézláb csapat és edzői stáb, hogy sikeres lehessen. Ez pedig valamennyi irányítót meghatározza, még a klasszisokat is.
És itt futunk bele egy újabb kérdésbe, hogy vajon Burrow tud-e sikeresen focizni Joe Brady nélkül? Úgy gondolom, hogy a válasz igen, de nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hogy mit csinált jól tavaly az LSU támadógépezete, és abból miket lehet átemelni a profik közé, hogy legyen megoldva, hogy az irányító komfortosan érezze magát a center mögött már az első snapjén. Ez pedig Zac Taylor és Brian Callahan feladata lesz majd minden bizonnyal, és én azért sem aggódom annyira Burrow sikeressége miatt, mert mindkét stratéga fiatal, hozhat kreativitást, főleg abban bízva, hogy Taylor azért lesett el egy-egy kreatív megoldást Sean McVaytől.
Összegzés
Egy sikeres NFL csapat megalkotásához az alapvető recept, hogy legyen egy valódi franchise irányítód, aki köré egy kompetens csapatot lehet építeni, aki tudja majd vállán cipelni az egységet, ha esetleg szorult helyzetbe kerül az alakulat. Burrow pedig ezeknek a feltételeknek megfelel és minden olyan elemét megmutatta a játékának, ami arra enged következtetni, hogy van annyira érett, hogy átlag fölötti sikerességgel és hatékonysággal dolgozzon egy profi offense-ben. Nagyon impresszív profillal várja a 2020-as NFL Draftot, ahol az egész játékosbörze legnagyobb meglepetése lenne, ha nem őt vinnék ki az 1/1-es választási joggal. Az órán tehát a Cincinnati Bengals, akiknek egyetlen egyértelmű feladatuk van, hogy Joe Burrow nevét írják arra a bizonyos cetlire. Ezzel pedig ő lesz zsinórban a harmadik olyan irányító, aki transfer után talált új otthonra, megnyerte a Heismant és 1/1-es válaszott lett a draftján.
[/ppp_patron_only]
Legfrissebb cikkeink
- Daniel Jones: Kezdő irányítóból scout team safety
- A Brownst nem lehet legyőzni csütörtök este
- Őrült Browns-siker a hóban
- Jared Goff olyat vitt véghez, amit korábban még senki
- FK! FIRST Craft Beer Fantasy League 2024 – a 11. forduló
- Annyi jó teljesítmény volt az előző fordulóban, hogy Jared Goff is kimaradt
- Andy Reid vasárnap bebiztosíthatja a 19. kétszámjegyű győzelmes szezonját
- Megsérült az Eagles legdrágább pass rushere
- Mike Evans visszatér a héten!
- Másodéves figyelő – NFC
- A Steelers és a Browns nyitja a 12. fordulót
- Playoff Ranking 11#
- Eli Manning az első adandó alkalommal Hall of Famer lehet
- Trey Lance helyett ismét Cooper Rush fog kezdeni a Cowboysban
- A Steelers holnap bebiztosíthatja zsinórban 21. nem-negatív szezonját
Legutóbbi hozzászólások
- Ragi on Jared Goff olyat vitt véghez, amit korábban még senki
- vicgeordie on Eli Manning az első adandó alkalommal Hall of Famer lehet
- camillo7777 on Eli Manning az első adandó alkalommal Hall of Famer lehet
- camillo7777 on Eli Manning az első adandó alkalommal Hall of Famer lehet
- Kopi3.14 on Döntsétek el Ti, milyen témákról írjunk!
- Kopi3.14 on Döntsétek el Ti, milyen témákról írjunk!
- Cseh Tibor on Eli Manning az első adandó alkalommal Hall of Famer lehet
- Sir Lancelot on Döntsétek el Ti, milyen témákról írjunk!
Kíváncsi leszek mennyire fog beválni cincinnatiben. Nem a legjobb franchise-bs kerül és itt nem is az edzőt értem hanem a komplett szervezetet ami ott van, kezdve rögtön a spúr és begyöpösödött tulajjal. Félek hogy sose lesz normális keret körülötte.
1. Hosszútávon biztos, hogy a lehető legrosszabb helyre kerül. Én nem véletlenül vetettem fel, hogy húznia kellene egy Eli Manninget.
2. A spúr tulaj egy rövidebb időszakra még előnyt is jelenthet, mert hatalmas elrontott szerződések nem jellemzik a csapatot. Ha a következő 2-3 draft jól sikerül Burrow utolsó keveset kereső évében, egy nagyon jó csapat lehet körülötte.
1. Már más idők vannak. Nem tud “Eli-t” húzni, mert nem dobhat el 35 millió dollár garantált lóvét magától. Ez egyszerűen túl sok pénz ahhoz.
1.Ne viccelj már! :) Más idők járnak? Eli 16 évvel ez előtt (!!!!) évi 8M-ért írt alá. Burrownál évi 9M-ról beszélünk. Régen sokkal, de sokkal több pénzt kockáztatott egy sztár rookie.
2. Amúgy Burrow semmit nem bukik ezzel az egésszel. Ha megmondja a Bengalsnak, hogy nem hajlandó náluk játszani, akkor a Bengals szépen keres egy csere partnert és hátra cserél. Burrowt ugyanúgy kihúzzák 1/1-en.
1. Figyelj a részletekre is! :) Eli szerződésében a 6 évre összesen 20 millió garantált tartalom szerepelt, az 1/1 szerződése teljesen garanált lesz. Eli bátyja már sztár volt a ligában, mire ő draftolásra került. És ami a legfőbb! Eli apja bennfentes volt az NFL-ben, nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezett és el tudta intézni a cserét. Sőt, Eli az előbbiek miatt valóban megtehette volna, hogy kiüli az egy évet, és szabadügynökként eligazol ahova csak akar. Burrownak ugyanez feltehetőleg a karrierjébe kerülne. Erre mondják, hogy egyszer volt Budán kutyavásár.
2. Ha Burrow ilyet tenne, akkor az nagyon lerontaná a megítélését. Ráadásul én ezt egészen másként látom. A Bengals akkor is kihúzná (főleg, hogy nem kapna érte elfogadható ellenértéket) bízva abban, hogy úgy sem tehet mást, mint hogy aláír és náluk játszik. Ha Burrow ennek ellenére nem ír alá, elveszít egy évet és pár millióért megpróbálhat aláírni back up QB-nak valahova. De a legjobb esetben is versenyeznie kell már a kezdő pozícióért is. Könnyen lehet, hogy ha nincs szerencséje lehetőséget sem kap igazán sehol sem, míg a Bengalsnál biztosan megkapja a lehetőséget a bizonyításra.
Ez mind igaz, és ellenkezne a természetével is, viszont ettől még sajnálatos, hogy egy ekkora tehetség el fog kallódni egy nem megfelelő környezetben. Más kérdés, hogy nem ő lesz az első és nem is az utolsó…
Szerintem egy igazán korszakos tehetségű irányító bármelyik csapatra tud akkora hatást gyakorolni, hogy nem elkallódik, hanem sikeres lesz ő maga és a csapata is.
Persze ahol a sikert csak gyűrűkben mérik, ott ez kicsit nehezebb…
Naaaa, Fetyke, tejis tudod, hogy egy játékosnál azért több kell, még ha QB is az illető. Sajnos jelenleg a Cincin egynagykalapszar és nagyon nem úgy fest, hogy képesek lesznek egy legalább középszerű bandát összerántani, mint mondjuk Marvin Lewis. Ennek sajnos nyoma sincs. Jelenleg ez a társulat egy hatalmas játékostemetőnek néz ki, ami nem kecsegtet sok jóval Burrownak.
1.2004-ben 20 millió dollár messze többet ért, mint ma 36 millió dollár. :) Amúgy, ha jól következtetek a fizetésekből reálisan 40 millió dollár volt garantálva szerződéskor.
2. Nem tudom, hogy akkoriban meddig “tarthatta fogva” a draftolt csapat, de manapság szerintem nem egy évről van szó. Sőt! A Bengals birtokolja a jogait amíg ő le nem játszik 4 (vagy 5) szezont. Tehát ha 10 évet vár és akkor akar visszatérni, akkor is a Bengalstól kell először megszerezni a játékjogot az új csapatának.
3. Te mint Bengals GM, ha van egy játékos aki nem akar nálad játszani, akkor miért erőltetnéd? Semmi logika nincs benne. Ha nem az az elsődleges célod, hogy megbüntesd Burrowt, hanem a csapat érdekét nézed akkor inkább elcseréled. A Bengals semmivel nem lesz beljebb, ha egy olyan játékos játszik náluk, aki nem akar, vagy sehol nem játszik. Még ha rossz az ellenérték is a cserénél, akkor is muszáj belemenned, mert jobban jársz, mint az előző 2 variációval.
1.) Önmagában valóban. De a Manning család attól tartok kevésbé volt rászorulva 2004–ben arra a 20 millióra, mint Burrowé most erre a 36-ra. :)
2.) Én ezt egészen másként tudom. Ha egy draftolt játékos nem írja alá a szezon végéig a szerződését annál a csapatnál, amely draftolta, akkor FA-vá válik és a következő évben bárki leigazolhatja. De erre a történtek után nem sok esélye lesz, ha csak BoB nem cseréli el Watsont is egy 4. körért.
3.) Te, mint Bengals GM mit tennél akkor, ha lehetőséged lenne ledraftolni azt a játékost,akiben a jövő Breesét, Rodgersét vagy Mahomesét látod? Kicserélnél és elengednéd csak azért, mert húzza a száját és fintorog a csapatod neve hallatán? Ha Joe valóban akkora korszakos tehetség, mint amire az utolsó szezonjából következtetni lehet, akkor nincs az az ellenérték amiért hagyom, hogy más csapathoz kerüljön. Azért ezek profi játékosok, ha tetszik nekik, ha nem, ott kell játszaniuk, ahova a szerződésük kötelezi őket. Burrow vagy nálam csinálna nagy karriert vagy sehol, ez a Bengals érdeke.
A 3-as pontnál gondolj arra, hogy volt nektek egy Favre nevű játékosotok, akit elcseréltetek egy futóra a Packersel. A csapat történetének legtragikusabb döntése volt ez eddig (amelyet nem is hiszem, hogy felül lehet múlni bármikor is). Nem lehet ekkorát kockáztatni. Burrowt ki kell húznia a Bengalsnak és majd csak megbékél a srác valahogy a helyzetével.
4.) De! Ha el is tudná tántorítani a Bengals-t attól, hogy kihúzzák Burrowt, nem teljesen értem, hogy miért következne ebből az, hogy Joe maradna az 1/1 és a Bengals hátracserélne. A Cincinatti kihúzná Youngot, Burrowért meg cserélgessen aki akar. Sokat lehet ám így csúszni.
2. Már, hogy ne lenne esélye? :D Sorban állnának érte a QB hiányos csapatok. Pl. Saints. Mekkora dream scenario! Brees gyűrűvel visszavonul és FA-ról megoldják az utódját! :) Senki se tekintene rá ezért rossz játékosként vagy rossz emberként. A Bengals évek óta fullba nyomja a kretént, itt az ideje, hogy a tulaj végre pofára essen ezért a hozzáállásért. De örülnék, ha egy Lawrence is fityiszt mutatna mondjuk a Jagsnek.
3.Közel se ekkora tehetség. :) Ha pl. Darnold maradt volna az USC-n még 2 évig az utolsó évében ő is sanszosan ekkora királynak tűnne. Én azt gondolom, hogy Burrow egy biztos franchise QB alap, ami nem terem minden évben.
Favre csak szimplán szarul nézett ki az első szezonjában, nem? :) Mármint neki nem volt gondja Atlantával csak még éretlen volt. Vagy ezt rosszul tudom? :)
4. A Bengals nem létezik, hogy nem QB-t húz. Elvileg Herbert jobban tetszik nekik, de őt azért 1/1-en reach lenne kihúzni. De végül is jogos amit mondasz nem kizárt, hogy csúszna, bár többet ér szerintem lemondani 7M-ról ma, ha a következő 15 évedben jobb lehetőségeid vannak.
5. Ha igaz amit mondasz, az elegendő egy éves kihagyásról, hogy FA legyen akkor Burrow van jobb helyzetben szerintem. Mert pl. a Saints helyében te miért nem szerződtetnéd?
2.) Én kétlem, hogy sorban állnának érte. A QB hiányos csapatok nem elsősorban rá hajtanának.
3.) Na éppen ezért nincs mozgástere. Ha nem akkora tehetség, akkor pontosan ezért nem húzhat Eli-t.
Brett apó sztorija nagyon érdekes, itt elolvashatod: https://hu.wikipedia.org/wiki/Brett_Favre
4.) A Bengals akkor kihúzhatja Tua-t is, de ráhajthat Lawrence is jövőre. :) Sok lehetősége lenne a Cincinattinak. Egy ilyen hozzáállással akár az első körből is kicsúszhatna Burrow, mert az edzők és a GM-ek döntő többsége iszonyodik az ilyen hozzáállású játékosoktól. Aki meg nem, az elég hamar megszívja miattuk…
5.) A szenteknél Breesnek van szerződése jövőre is. Ráadásul tenderrel tartották maguknál Hillt. De úgy általánosságban egy ilyen játékossal alapból nagyon óvatos lennék GM-ként. eleve nem szívesen draftolnám, pláne nem nagyon szerződtetném. De ha esetleg mégis, akkor sem azonnal egyértelműen kezdőnek, és főleg nem annyi pénzért. Maximum egy 1-2 éves, legfeljebb 1-2 milliós szerződést tolnék elé, ahol Borrow legfeljebb csere lenne, vagy számára legjobb esetben versenyezhetne a kezdő pozícióért Fitzmagic szintű játékosokkal. Ez egyben szinte a karrierjének a végét is jelentené szerintem…
Álláspontom szerint mindig a játékosok vannak rosszabb helyzetben. Egy játékos, pláne ha újonc ne nagyon szájkaratézzon, mert abból szinte soha nem sül ki semmi jó. Továbbra is tartom, hogy Burrownak nincs nagyon választása, ahova draftolják ott kell játszania, mert máshol nem fog lehetőséget kapni.
Gyors trade a Vasassal?
1. Egyetértek.
2. Igen, nincsenek nagyon elkúrt nagy szerződések, cserébe nagy sztárok sem mennek oda mert tudják hogy nem lesznek megfizetve. Így a zavarosban halásznak a maradékból, ami senkinek nem kellett vagy nem mert senki bevállalni. Így nehéz lesz, tökösség nélkül. Na de talán majd most változik valami.
Nagyon érdekes ez az egész.. ha a 18 as éve is hasonló lett volna.. de minimum nem olyan szar mint volt, akkor gyakorlatilag Luck szinten lehetne emlegetni.. így viszont – mellépakolva azt, hogy már 24 éves.. bitang nagy kérdőjel..
EDIT: Jó, hogy azon akadtok fenn, hogy megemlítettem a korát :D a lényeg, hogy 18 ban is már itt játszott, és sikeresen abszolvált egy hulladék szezont..
Szerintem semmi jelentősége, hogy 24 éves. Wilson ’88 novemberében született, 2012-ben draftolták, Burrow ’96 decemberében és idén fogják. A lényeg, hogy a mutatott játék alapján jelentkeznek-e azok a dolgok, amik kellenek a profi szinten való megélhetéshez, illetve ha vannak hibák, azok mennyire javíthatók. A pontosságon nem tudsz javítani, a lábmunkán igen…és satöbbi, satöbbi.
Wentz szintén. 92 decembere és 2016-ban draftolták. :)
Ez 1 példa, nyilván erről is lehetne egy mélyebb merítésű statisztikát nézni, de – mint ahogy a cikkben is szerepel – benne van a pakliban, hogy közelebb van a plafonjához így 24 évese, mint mondjuk LJ, akinek már van 2 év tapasztalata a profi ligában, és ha jól rémlik fiatalabb mint Burrow..
egy 24-26 éves játékostól szerintem nagy átlagban nem várható akkora fejlődés mint egy ~22 évestől (Mahomes is csak 1 évvel idősebb mint Burrow..)
Nyilván – mint ahogy Wilsonnál rámutattál, ez nem törvényszerű, de feltételezem, hogy statisztikailag kimutatható lenne egy trend.
Az viszont, hogy ez előtt az egy év előtt gyakorlatilag UDFA szinten játszott szintén kérdőjeleket vet fel…
Az, hogy pontos, meg szépen dob stb…. Rosenről is elmondható volt ugyanez..
Nekem pl az tűnik fel Burrow ról, hogy dobáskor furán felkapja a támaszkodó lábát, gyakorlatilag egy “rövidebb” dobásba is majdnem minden erejét beleadja.. nem tudom nem lesznek e profi szinten lassúak a labdái. Tény, hogy szépen helyez, pontos, jól olvas, szépen mozog a zsebben, de ez a fajta higgadtság – magabiztosság pont a korral jön meg, és kérdéses, hogy ezekben tud e újabb szintet lépni.
Félreértés ne essék nem gondolom, hogy nem lesz jó Qb.. nem tudom.. mint ahogy feltételezem senki sem tudja.. csak kicsit erősnek gondolom ezt a hype-ot ami körülveszi mindenhonnan..
1 szezon.. (ezért írtam, hogy ha lett volna kettő, akkor teljesen érthető,, hogy ő a következő megváltó)
Tanehill is, Foles is egész jó volt ~1 szezonon keresztül egy jó rendszerben..
De most kit érdekel a hype? :D Szerintem egy józan gondolkodású, kicsit utána olvasó ember átlátja a dolgokat és tudja, hogy nem egy Manning vagy Luck. És nem valószínű, hogy egy olyan pályafutása lesz, mint Mahomesnak. De ettől még 1/1-en megéri draftolni és ha egy olyan pályafutása lesz, mint mondjuk Ryannek a Bengals nagyon boldog lesz és Burrow is valószínűleg elégedett lehet a karrierjével. :)
Rohadt sok helyen olvasni, hogy Luck-hoz hasonlítják… erre értettem a hype-ot. Baker sztem semmivel nem volt rosszabb prospect mint most Burrow, vagy mondhatnám akár Goff-ot is.
Én azt gondolom, hogy Baker tökéletes példa. :)
jah, nekem is ő ugrott be először.
Ha egy ilyen gyenge csapatba kerül, akkor kifejezetten előny szerintem, hogy nem egy 21 éves suhanc, aki 3 éven át óriási sztár volt az egyetemen és csak sikerélményben volt része, mert a kudarc elviselésére és egy csapat vezetésére nem lesz felkészülve. Burrownak 4 éven át kellett küzdenie mire az 5.évére sikerélménye volt. Nem lesz idegen neki az, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy eltervezte. A Bengals ebből a szempontból óriásit nyer.
Lehet, viszont a Buckeyesban mégse sikerült a kezdőbe verekednie magát..
fantasy ligákban is már napok óta agyalok rajta, hogy hova tegyem.. rohadt nagy a hype…
Trubinál is kicsit hasonló volt a szitu, volt tizenpár meccs amin elég jól nézett ki… na Burrow-nál is ez van, csak ő tényleg rohadt jól nézett ki az alatt a tizenpár meccs alatt..
Igen, ez nálam is egy nagy negatívum. Ráadásul nem jó QB-król beszélünk. Én azt gondolom, hogy ez azt mutatja, hogy nem akkora tehetség, mint Lawrence, Luck vagy Manning volt, de mindenképpen egy stabil franchise QB alkat, mint Stafford, Ryan, Big Ben.
Simán benne van, én is alapvetően ezt gondolom racionálisnak, egy jó franchise QB aki SB esélyes lehet.. de (mivel ez egy kiugró szezon) nem vagyok benne biztos, hogy Brees – P Manning – Luck szintjén van / lesz. A cinci is fekete ló igazság szerint.. eddig elég hígfos volt, de – ha a tulaj nem pofázik bele – akkor akár még jól is elsülhet a dolog
Lawrence-nek már most van 2 korrekt szezonja.. és akkor jön a 3. év, ahol valószínűleg bedurvul..
Lawrence nyilvánvalóan Luckhoz hasonló prospect lesz ez nem is kérdés. Ami kérdés, hogy ki fogja megnyerni őt. Én most a Jagst látom a legesélyesebbnek, de remélem nem hozzájuk kerül.
Szegény Burrow. Kihajtotta a belét, sikert sikerre, rekordot rekordra halmozott és most meg húzza az orrát a nép, mert ez csak egy kifutott szezon lehetett. Stimmel, én sem vagyok száz százalékban biztos benne, mert ilyen kivételes csillagállás, mint ami volt az LSU-nál tavaly nem valószínű, hogy lesz egyhamar nem csak az egyetemi bajnokságban, de úgy általában az amcsifociban. Kiváló fal, pazar elkapók, jó futók, meglehetős védelem, zseniális vezetés és program… Úgy szedték szét szezon után ezt a bandát, mint kiéhezett seregélycsapat a szőlőfürtöt. És Burrow magára marad. A Bengalsban nem lesz ilyen program és vezetés, sőt, a támadó oldali csapattársak is kérdéses, mennyire felelnek meg az igényeknek, a falról ne is beszéljünk, a védelem meg… Az lesz a csoda, ha a srác a közelében lesz annak, amit tavaly mutatott, de a realitás, hogy dadogni fog. Neki az lett volna a tökéletes, ha marad New Orleansban és kivárja Bríz karrierjének a végét, hogy aztán Sean Paytonnal csodát csináljon. Ez a srác igenis bitang jó és egy jó támadó szellemiségű HC mellett csodára képes. Ez nincs Cincinnatiban. Szarban van a srác.
nem kell irigykedni :D
Trubi is jó volt egy szezonon keresztül ;)
Én egy hiszékeny ember vagyok, de a statisztikák mást mutatnak. Ugyebár volt 2016-ban eccer egy összehajigált yardokban 10. helye, passzpontosságban 6. helye és itt vége is szakadt a tízes listákon való közszereplése MVP Trubnak. Ember nem tudja, mire fel volt az a hihetetlen hájp a csávón. Végülis mindegy, mi megszereztük és azóta üdvözültek vagyunk, mert áldottá tette a csapatot. Hozzá képest Burrow konkrétan maga Jézus Krisztus, de legalábbis Buddha.