Mindig nagy kérdés egy játékos, főleg egy irányító körül, hogy mennyiben segíti, vagy épp hátráltatja őt a saját edzője, vagy épp a körülötte lévő kisegítő személyzet, azaz a támadófal és a skill playerek.
Ennek a kérdésnek megválaszolására próbált törekedni Eric Eager, a PFF elemzője az alábbi grafikon létrehozásával, ahol az X tengelyen az irányító PFF értékelése látható, az Y tengelyen pedig a dropbackenkénti várható hozzáadott érték, amit nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy összességében a passzjáték hogyan működik.
Ahogy minden statisztikában, természetesen ebben is lehet kivetnivalókat találni (akár a PFF értékelésben, akár az EPA-ban), de összességében szerintem egy elég reális képet ad a helyzetről. Fejtsük ki a dolgokat kicsit bővebben. Minél inkább jobbra helyezkedik el egy irányító az ábrán, annál jobban játszik, annál jobb az értékelése “önmagában”. És minél magasabban helyezkedik el egy irányító az ábrán, a támadósor annál jobban teljesít. Fontos megjegyezni, hogy a függőleges távolságot leginkább egymáshoz viszonyítva kell nézni.
A kék vonal a trendvonal, ha valaki e felett helyezkedik el az – leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy a támadósora (edzők, játékosok) segítik az ő játékát, míg ha valaki alatta, akkor hátráltatják a munkáját. Vagy egy kicsit másik megközelítésben, aki a vonal alatt van, az kevesebbet ad hozzá a játékhoz, mint amit az elvileg egyéni teljesítménye indokolna. Eric Eager és a PFF adatai szerint ezek alapján egyébként az irányító nagyjából 58%-ban felelős a támadósor sikerességéért.
Gyorsan tegyük hozzá, hogy ez a teljes évet veszi figyelembe, ezért lehet Roethlisberger az elképzeléseinkhez képest túlságosan bal oldalt, hiszen neki az első négy meccse elég gyengére sikeredett, azóta azonban a megszokott magas szinten játszik. Illetve azt is tegyük hozzá, hogy volt egy minimum snapszám, amit el kellett érni a listára való felkerüléshez, ezért nem látunk például Bills irányítót az ábrán, de ide kattintva megnézhetitek a grafikont úgy is, hogy ez a snapekre vonatkozó határvonal le van véve. Szegény Nathan Peterman.
És akkor elemezzük kicsit az ábrát és néhány irányítót külön. Kezdjük talán Mitch Trubiskyvel, akit a PFF-nél is kiemeltek a grafikon készítésekor. Az ő helyzete a legkülönlegesebb, hiszen egyéni teljesítménye alapján a lista vége felé szerepel, azonban jóval a trendvonal felett. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a Bears offense teljesítményét nagy részben Matt Nagy kiváló rendszere, a támadófal és a skill playerek húzzák fel, nem pedig az irányító. Ezt persze eddig is tudtuk, sejtettük, de elég kemény vizuálisan is látni.
Az újonc irányítók helyzete is feltűnő. Sam Darnold és Josh Rosen is halmozottan hátrányos helyzetből indul, nagyon visszahúzzák őket csapattársaik. Egyikük körül sincs sem jó rendszer, sem jó támadófal, sem igazán jó skill playerek, de legalábbis a támadójáték bőven a várható érték alatt teljesít. Baker Mayfieldnél is megfigyelhető ugyanez, neki viszont az egyéni teljesítménye jóval magasabb, mint az idei drafton mögötte húzott évfolyamtársaké.
Sokat beszéltünk a szerkesztőségben a Brees-Mahomes MVP-versenyről az elmúlt héten, illetve ugye cikk is született a témában. Nagyon jól látszik, hogy ők ketten teljesítenek a legjobban a ligában és az is nyilvánvaló, hogy Mahomes játékát nagyban segíti Andy Reid rendszere és a kiváló kisegítőszemélyzet. Ezt eddig is tudtuk, hiszen olyan látványos és különleges a Chiefs offense, hogy nem lehet róla nem beszélni. Az viszont talán kevésbé nyilvánvaló, hogy Drew Breest is hasonlóan jó rendszer vesz körül. Sean Payton az egyik legnagyobb offensive koponya a ligában, még ha kevésbé látványos is a Saints támadósora, mint a Chiefsé vagy a Ramsé. Kevesebb college elemet használ Payton, ő más módon kreatív és más módon segíti Breest és csapatát. Szóval mind Brees, mind Mahomes egyénileg is kiválóan játszanak és mindkettejüket remek rendszer segít.
A liga valódi MVP-je azonban nem Brees vagy Mahomes, hanem bizony Ryan Fitzpatrick – a grafikon alapján legalábbis. Ő ugyanis hasonló egyéni teljesítményt hoz, mint Brees és Mahomes, azonban az ő munkáját inkább hátráltatja a körülötte lévő csapat, mintsem elősegíti.
Még néhány kisebb érdekesség, ami feltűnt az ábrán, aztán átadom Nektek a terepet, hogy a kommentek közt levonjátok a saját tanulságaitokat.
- Joe Flacco és Blake Bortles kvázi ugyanolyan jól játszanak idén, önmagukban is és beleszámítva a körülvevő offense-t is.
- Tom Brady pontosan a várható érték vonalán csücsül, tehát a várhatónál se nem segíti se nem rontja a játékát a körülötte lévő offense.
- Carson Wentz és Aaron Rodgers szinte milliméterre pontosan ugyanott helyezkednek el. És míg Rodgersnél tudtuk jól, hogy igazából őt nem segíti McCarthy rendszere, Wentznél a tavalyi év alapján erre nem igazán számíthattunk. Persze aki idén több Eagles meccset is látott, annak ez feltűnt, ettől függetlenül egyértelműen meglepetésként ért az irányító körüli offense gyengélkedése.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások