Az összefoglalók sorában ezúttal az AFC Wild Card helyeiért folytatott verseny kerül fókuszba.
Dallas Cowboys – New York Jets 16-19
A szombati Thursday Night Footballon életben maradtak a Jets playoff reményei, de majd később látni fogjuk, hogy továbbra sincs saját kezükben a sorsuk. Egyelőre azonban maradjunk ennél a mérkőzésnél. Mondhatnám védelmek által dominálta csatának és úgy jobban hangzana, de összességében szörnyű meccs volt. Matt Casselt egy csúnya INT, és egy 18 yardos sack után lecserélték (végre), és a fiatal Kellen Moore kezébe került a csapat, de ő meg negyedenként egyszer eladta a labdát. A dallasi védelem 3 és fél negyeden át mezőnygólokon tartotta a Jetset, de az utolsó játékrészben Fitzpatrick végre kiosztott néhány szép passzt, és ez elég is volt. A Cowboys végleg elbúcsúzott az idei rájátszástól, a Jets esélyeiről pedig lesz még szó.
Baltimore Ravens – Kansas City Chiefs 14-34
A Chiefs csak azt csinálta, amit idén szokott. Semmi többet, de azt nagyon jól. Működött a futás (West 16/76, TD), Alex Smith tökéletesen dobálta a kis 6-7 yardos passzait (21/25, 171 yd, TD), a védelem pedig két visszahordott TD-vel (Branch fumble, Peters interception) simává tette a meccset. Így belefért, hogy az első félidő végén benyeltek egy Hail Maryt is Aikentől, aki nagyjából az egyetlen, akit ki lehet emelni ebből a Ravensből. A Chiefs az egyetlen csapat az NFL történetében, amelyik egy 5 meccses vereségsorozatot egy 8 meccses győzelemsorozattal tudott folytatni.
Pittsburgh Steelers – Denver Broncos 34-27
A forduló rangadóján a bombaformában lévő Pittsburgh adott majdnem egy félidő előnyt a vendégeknek. A Broncos ugyan az első drive-jában Hillman révén fumble-t vétett, de a következő négy támadássorozatot is TD-vel zárták, eközben pedig a védelem vállalható 13 ponton tartotta Big Benéket. A hazaiaknál a futás egyáltalán nem működött (17 kísérlet 23 yard…), így aztán Roethlisberger ipari mennyiségű passzt (55-öt) ereszthetett el (+3 sack), és a fordulás után szép apránként előbb egyenlítettek, majd a vezetést is megszerezték 3:30-cal a vége előtt. A hős Big Ben mellett (40/55, 380 yd, 3 TD, 2 INT) a tarthatatlan Antonio Brown volt, aki a felé szálló 17 labdából 16-ot (!) elkapott 189 yardot és két hatpontost termelve. A végén Roethlisberger még egyszer eladta a labdát, de Osweilerék egy yardot se tudtak vele haladni.
A denveri offense-t a második meccsen tartja soros ellenfele 0 ponton a második félidőben, és emellett már nem lehet elmenni szó nélkül, ugyanis nem véletlen. Sem a Raiders, sem a Steelers védelem nem tartozik az elitbe, így itt inkább a Vadlovaknál kell keresni az okokat. A kommentek közt nyitottak vagyunk a vitára, mi magunk között beszélgetve arra jutottunk, hogy a gameplay összeállítása Osweiler számára Kubiak részéről még nagyon jól megy, Ossie pedig azt a 2-3 drive-ra való playt elég pontosan képes is végrehajtani, de jön a félidő, az ellenfélnél sem hülyék dolgoznak, megcsinálják a védelem játékában a szükséges változtatásokat, és onnantól Osweiler képtelen mozgatni a csapatot, Kubiak pedig képtelen változtatni a gameplanen. Múlt héten még egy Mack kellett ehhez, most viszont a Pittsburgh-nek igazából ennyi sem. Nettó olyan ez, mint amikor Mocsai vezette a férfi kézilabda-válogatottat.
És akkor a Wild Card esélyekről. A Jets semmilyen holtversenyt nem tud nyerni a Steelers és a Chiefs ellen, így amíg ez a két csapat nem hibázik, addig ők még a Patriotst is hiába verik meg. A Bengals és a Broncos sem számít még biztos csoportgyőztesnek, de egy esetleges meglepetés sem sokat segít a Jetsen, egy kivétel van. A Kansasnek csak hoznia kell a két hazai meccset (SD, OAK) és biztos az 5. hely, de a Broncos (CIN, SD) leolvadása esetén még akár utol is érhetik őket, sőt a holtverseny nekik jó (egymás ellen 1-1, de a csoportmérlegük egyelőre jobb). Márpedig ha a Chiefs megnyeri a csoportját, és a Jets-Broncos-Steelers hármas marad holtversenyben a Wild Card helyekért, akkor a Broncos esik ki!! A Steelersnek két könnyű csoportmeccs van hátra (@BAL, @CLE), így a Jetsnek egyelőre 20 %-nál nagyobb esélyt nem tudok adni a playoffra, hiába a négymeccses győzelmi sorozat, és a Fitzpatrick-parádé.
New England Patriots – Tennessee Titans 33-16
A várakozásoknak megfelelően tükörsima meccsen húzta be a kötelező W-t a hazai csapat. Pont nem a Titans a jó mérce, mindenesetre LeGarrette Blount hiánya lehet mégse veti vissza nagyon a futójátékot, mert Iosefa és Bolden is jól mozgott. Mariotanak a félidő előtt megsérült a térde, és már vissza se tért a pályára, Mettenbergerrel pedig legalább azt elérték a vendégek, hogy nem lett csúnya kiütés a vége.
San Diego Chargers – Miami Dolphins 30-14
Félidőben 23-0 volt, Woodhead karrier napot tartott (3 elkapott + 1 futott TD), Rivers pedig egy interceptionje után visszaszerezte a visszahordás közben Reshad Jones kezéből kivert disznóbőrt.
A san diegoiak elbúcsúztak a csapatuktól, mert a lehetséges Los Angelesbe költözéssel jó eséllyel most játszottak San Diegoban utoljára NFL mérkőzést. Mike McCoy az utolsó play előtt le is hívta a pályáról a csapat sztárjait, Philip Riverst, Antonio Gatest és Malcolm Floydot (és a Dolphins utolsó drive-jában Eric Weddle-t), hogy a közönség még egyszer megtapsolhassa őket.
Legfrissebb cikkeink
- Történelmi tettre készül a Chargers védelme
- Aaron Rodgers jövőre is játszana
- A Bears és a Dolphins is kivágott egy drágán igazolt tavalyi szabadügynököt
- Marad Gardner Minshew a Raiders kezdő irányítója
- Briliáns irányítók és igazi hősök a hét legjobbjai között
- Ez nagyon bejött – a holtszezon legjobb igazolásai
- Csütörtök esti rangadó az NFC East első helyéért
- Triple Coverage #567 – Hogyan javítanánk meg a reménytelen csapatokat?
- Playoff Ranking #10
- Meggondolták magukat a Coltsnál, mégis visszatér Richardson a kezdőbe
- Ritka az olyan minőségi rangadó, mint az eheti Bills-Chiefs
- Hamarosan visszatér Matt Milano, a Dolphins csapott le a Seahawks kivágott linebackerére
- Amíg Jerry Jones a tulaj, addig nem lesz tényező a Cowboys
- Nem csak a koordinátort, de Caleb Williamst is leváltotta volna pár Bears-játékos
- Hosszabbított fiatal cornerével a 49ers
Legutóbbi hozzászólások
- AncrathJorg on Playoff Ranking #10
- atis123juve on Nem csak a koordinátort, de Caleb Williamst is leváltotta volna pár Bears-játékos
- Pedro44 on Aaron Rodgers jövőre is játszana
- Kopi3.14 on Meggondolták magukat a Coltsnál, mégis visszatér Richardson a kezdőbe
- TheGUARDiAN on Playoff Ranking #10
- Sigismundus on Playoff Ranking #10
- Csakeztne on Ritka az olyan minőségi rangadó, mint az eheti Bills-Chiefs
- Zotya on Ritka az olyan minőségi rangadó, mint az eheti Bills-Chiefs
Sokszor napvilágot lát a “Ki a legjobb elkapó a ligában” téma, és ugye különböző érvrendszerek vannak. Számít az, hogy ki dobál neki, számít a támadófal, ugyanakkor az a jobb, aki képes nagy játékokra, vagy aki a sok rövid elkapást tud bemutatni.
Számomra nem volt kérdés, hogy Antonio Brown a liga legjobb elkapója jelenleg, mégpedig azért, mert aki Chris Harrisen (meg a komplett Broncos secondary ellen) tud összekalapálni ennyi yardot, az nem normális, mindezt úgy, hogy WR1-ekhez képest kifejezetten alacsony. Lehet itt sok nevet emlegetni, Megatron levédekezhetetlen (bár ez a szobor azért rendesen dőlöngél idén), Beckham mindent elkap, de jelenleg én nem raknám őket Brown elé, sőt.
Hát azért ha valakinél, pont nála muszáj megemlíteni, hogy amikor nem Big Ben dobálta akkor mintha a pályán se lett volna.
Kis korrekció, a Denver már a 3. meccsén nulláz a 2. félidőben, a Chargers ellen sem sikerült a 2. félidőben egyetlen egy pontot is felrakni… kérdés mi a jobb nekik most, ha visszahozzák PM-t, aki kérdéses állapotban van (sok értelme van, ha kapásból összetörik / dob vagy két INT-et…)