Connect with us

Minden ami NFL

Dream Offense – chester

Talán én vagyok a legnehezebb helyzetben a szerkesztők közül, tekintve, hogy én kezdtem el legkésőbb nézni az NFL-t. Általában egy kedvencekből álló álomcsapatba olyan játékosokat szeretünk választani, akiket láttunk is élesben, és nem csak felvételekről csodálhattuk játékukat, és én sem tettem másként. Ez eléggé leszűkítette a lehetőségeimet, de azért majd’ 5 év alatt is lehet kedvenceket találni.

 

 

[quote] Elsőként a hiper-szuper támadósoromon van a sor, ahol sokak kedvencei mellett talán kissé “underdog ” játékosoknak is postáztam a saját meghívómat. Minden jelenlévő játékosról van egy néhol komoly, néhol komolytalan személyes élményem, ami miatt örökké megmaradtak az emlékezetemben, ezek erőssége alapján próbáltam megalkotni a támadósort és a védelmet is. Vágjunk is bele!

 

(Sajnos a legtöbb videót csak a Youtube felületén lehet megtekinteni, ezért kénytelem voltam őket a nevekhez hivatkoztatni, előre is elnézést a kellemetlenségekért.) [/quote]

 

Tim Tebow

 

Nagyon hipszter választásnak tűnhet, de mint fentebb írtam, megvan rá az okom. Mégpedig az, hogy egy Tebow vezette Broncos meccs volt az első, amit úgy láttam, hogy tudom is mit nézek, még ha a szabályok akkor nem is voltak világosak számomra. Korábban csak akkor láttam NFL-t, amikor az ősrégi Fox Kids csatornát az ESPN váltotta le este 9 után, ha jól emlékszem, de azokat nem tekintem meghatározó élménynek. Nem úgy Tebow-t, akinek az első playoff meccsét, és egyben első playoff győzelmét sikerült elkapnom a TV-ben, a többség azt hiszem tudja, melyik találkozóról beszélek. Tebow addigi karrierje legjobb meccsét produkálta, ezzel sikerült felülmúlnia a Pittsburgh Steelerst a Wild Card körben, egy hosszabbításba torkolló összecsapáson. Borzalmas memóriám van, szóval a meccs részletei egyáltalán nincsenek meg, csak egy térdelő figura maradt meg bennem, aki hatalmasat játszva továbbjuttatta csapatát. Itt még minden sínen volt Tebow karrierjében, sajnos azonban nem tartott sokáig számára a dicsfény, és manapság már csak szakértőként látni focival kapcsolatos eseményeken.

 

 

 

Arian Foster

 

Rögtön a második játékosnál elérkeztünk az én személyes kedvencemhez. Foster nevével egy volt osztálytársammal való eszmecsere után ismerkedtem meg, majd miután rákerestem Youtube-on, el voltam ájulva. Akkoriban nem nagyon volt se kedvenc játékosom, se kedvenc csapatom, Foster játéka viszont megvett kilóra, és attól a pillanattól fogva őt tekintem a kedvenc játékosomnak. Aztán ahogy egyre jobban kezdtem felfedezni az NFL világát, annál erősebb lett a játéka iránti szerelmem. Később azt is megtudtam, hogy draftolatlanként sikerült eljutnia az NFL akkori legjobbjai közé, amitől csak még nagyobbat nőtt a szememben. Az csak hab a tortán, hogy az első FK fantasy ligámat az ő játékának köszönhetően nyertem meg. Az irányváltásai, a sebesség ahogyan játszott, és az elkapókat megszégyenítő kezek, egyszerűen egy zseni volt, pont. Legördült egy könnycsepp az arcomon, amikor olvastam a visszavonulásáról szóló híreket, örök kedvencem marad, akinek sokkal szebb karrierje lehetett volna, ha nem sérül meg ennyiszer.

 

 

 

Calvin Johnson

 

Amikor már kezdett kialakulni bennem egy kisebb ismeret a ligáról, egyre több meccset kezdtem el követni. Akkoriban még csak barátkoztam a legtöbb névvel, de rögtön feltűnt, hogy egy babakék csapatnál mindig van egy krapek, aki kimagaslik a mezőnyből, lehúzza az összes labdát, és simán otthagy bárkit, mondom ez így tuti nem fair. Elő is vettem hű barátomat, Google urat, és másodpercekkel később megismertem a fenevad nevét: Calvin Johnson. Hmm, semmi érdekes. Aztán láttam, hogy a beceneve Megatron, mondom ez kemény, ez tetszik, nagyon jó és találó hasonlat. Onnantól már névvel együtt csodáltam a játékát, az NFL egyik legjobb elkapója volt, korszakának és csapatának meghatározó játékosa, de nekem mindig annak a babakék szörnyetegnek marad meg. Sajnos már ő sem aktív játékos, pedig az ilyen zseniknek még sokáig a pályán lenne a helye.

 

 

 

DeSean Jackson

 

Az ő ittlétére van a legkomikusabb magyarázatom. 2013-ban már elkezdtem bővíteni a tudásomat a fociról, amikhez az NFL témájú vagy utalású filmeket is segítségül vettem. Gyorsan kikölcsönöztem párat, köztük azt, ami meghatározta életem szerelmének kilétét is: a Silver Linings Playbook, ami egy remek alkotás, bizonyos Jennifer Lawrence-szel a főszerepben. Szerelem volt első látásra! Azokat a lábakat angyalok faragták, az a gyönyörű kék szempár, és hogy kicsit pufibb arca van, awww. Ja, amúgy Bradley Cooper DeSean Jackson mezben volt a filmben, csak hogy a miértekre is kitérjek. Ettől a jelenettől meg azóta is szívecskékkel álmodok:

 

 

Vernon Davis

 

A Tebow féle playoff meccs volt az első NFL meccsem, a 49ers-Ravens viszont az első Super Bowlom. Ráadásul plusz adalék, hogy ezt a szezont már elejétől a végéig követtem, és ez a nagydöntőben csúcsosodott ki, amire virrasztottam (és ha jól emlékszem utána le se feküdtem, hanem megvártam a tárgyfelvételt a Neptunban). Az a 49ers nagyon tetszett, mindkét egységéből volt olyan játékos, aki helyet kapott a csapatomban. A védő kilétéről később, a támadósorból viszont két ember is jelen van: Colin Kaepernick, aki kvázi a semmiből lett egy Super Bowlba jutó csapat vezére, illetve Vernon Davis, akinek rengetegszer hallottam a nevét a közvetítések során – mivel sok elkapása és TD-je volt. Ő volt az első tight end, akinek megjegyeztem a nevét, ezért hiába van azóta több favoritom is erre a posztra, Davis letaszíthatatlan a trónról.

 

 

Trindon Holliday

 

Jó, ez kicsit csalás, mert ő visszahordó volt, de mivel special teamerek nem nagyon lesznek a cikkeinkben, ezért behúzom őt a FLEX pozícióba. Ugyan Tim Tebow volt az, aki először szemet szúrt a Broncosban, Trindon Holliday hosszú távon nagyobb kedvencem lett, méghozzá az elképesztő visszahordásainak hála. Akkor még tejfeles szájúan azt hittem, hogy ő valami elit játékos, hiszen olyan könnyedén szlalomozott végig a védők között, hogy az ember csak kaparta az állát a földről, később tudatosult bennem, hogy igazából csak ehhez értett. De ehhez nagyon! Leonidasz kollégám megjegyezte anno, hogy ha két ilyen kedvencem volt, amikor elkezdtem nézni az NFL-t, hogyhogy nem lettem Broncos drukker, de erre nem tudom a választ. Mondjuk egyikőjük se sokáig volt a csapatnál…

 

 

 

Chris Chester

 

Bevallom őszintén, nem tartozom abba a táborba, akik fel tudnak sorolni 5 támadófalembert a kedvenceik között, ilyen szempontból a kocadrukkerek közé tartozom. Olvastam, hogy anno cowboysos O-Linemanek alapítottak egy rockbandát, de akkor még nem néztem focit, ezért nem lett volna korrekt őket beírni, pedig hatalmas császárok emiatt. A Packers támadófala sem lett volna őszinte részemről, ezért nem is erőltettem meg magam. Így jobbára egy játékost tudok ebbe az egységbe szolgáltatni, őt is csak azért, mert a név kötelez.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások