Mitől voltak jók az újonc irányítók?!

Minden újonc életében nagy jelentőségű az a pillanat, amikor először futhat ki a gyepre és mérettetheti meg magát éles körülmények között. Noha még csak az előszezonról beszélünk, annak is a legelső hetéről, a 2017-ben draftolt első négy irányító mindegyike egész szépen helytállt, egyikőjükre se lehetett panasz, mikor elhagyta a pályát. Persze azt se felejtsük el, hogy ezek a teljesítmények második/harmadik csapatos védelmek ellen jöttek, mégis meg kell emelnünk a kalapunkat a fiatalok és az edzőik előtt, mert remek munkát végeztek.

Mitchell Trubisky, Chicago Bears

A négy vizsgált irányító közül az 1/2-n draftolt Trubisky teljesítménye volt a legmeggyőzőbb az első héten. Mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le, maga John Fox is elcsitított mindenkit. Az a Fox, aki Dowell Loggains támadó koordinátorral karöltve remek munkát végzett, tökéletes helyzetbe hozva ezzel az újonc QB-t. Trubisky elé nem tártak óriási feladatot, igyekeztek könnyű olvasásokkal segíteni a dolgát, olyan szituációk kialakításával, ahol üres célpontot választhat. Ez jellemző volt a North Carolinanál is, hiszen nem sűrűn kellett végigolvasnia a pályát, sok biztonsági opciója volt.

A fenti játékban Trubisky egy play fake után mozgott ki jobbra a zsebből és a fal másik oldaláról teljesen üresen érkező Shaheenhez löbbölte a labdát. Az ilyen jellegű kimozgásokkal meghosszabbítható az irányító olvasási ideje, könnyebben találhat üres passzsávokat, illetve zónákat. Plusz elem a play action, melyet nagyon megettek a Broncos linebackerei, így maradhatott teljesen üresen a tight end. Ehhez hasonló játékkal többször is találkozhattunk a mérkőzésen.

Trubisky első passzolt TD-jénél is egyszerű volt a helyzet. Két yardról nem az olvasást vagy egy esetleges fade-et próbáltak erőltetni, hanem a snap után kimozgásnál megvárták, hogy a szélső vagy a slot elkapó marad üresen a keresztbe mozgás során. Cruz lett a nyertes, aki a flat zónába húzódott ki, míg őrzője hátrébb lépett, így maradhatott üresen. A kivitelezés szép volt, de a nagyobb dicséret inkább az offensive coordinatort illeti.

Azzal, hogy a gameplan úgy állt össze, hogy ritmusba hozzák Trubiskyt, illetve kellő mennyiségű önbizalmat építsenek fel neki, könnyebben lehetett rizikósabb hívásokat eszközölni. Az egész meccsen tűpontosan passzoló (90,9% adjusted completion percentage, amikor a dropokat jó passznak számolják, a direkt oldalvonalon túlra dobott labdákat viszont nem veszik figyelembe), higgadtan irányító játékos nem vallott szégyent nehezebb helyzetekben sem, Thompsont igen sokszor kereste szűk ablakokban, mint ahogyan fentebb is láthatjuk. Lett volna biztonsági opciója is (a fal előtt keresztbe mozgó WR), de a zsebet jól érezve, a szemét végig a pálya mélyebbi részén tartva passzolt a három védő közé érkező elkapóhoz. Érdemes megfigyelni, mekkora lendülettel futott szembe vele a Denver falembere, de nem esett pánikba, sőt, ezzel együtt maradt higgadt és pontos.

Patrick Mahomes, Kansas City Chiefs

A Kansas City idei első választottja is megkapta a lehetőséget az elmúlt játékhéten, azonban ő sokkal limitáltabb snapszámot töltött a pályán. Próbáltak rá is “vigyázni”, de stílusából fakadóan más játékokat hajtott végre, mint 1/2-es társa.

Rögtön húztak is egy merészet egy mély átadással a pálya jobb szélére, de hiába lett sikeres a passz, holding miatt érvénytelen volt a játék. Bár nem tökéletesen, de látni lehet a felvételből, hogy 3-1-es felállást (3  WR balra – 1 WR jobbra) alkalmaztak az elkapóknál, négy mélyebb útvonal volt felrajzolva, melyből Mahomes a rövidebb oldali, a free safetytől távolabb eső részét támadta a pályának. A passz önmagában nem volt rossz, de ha még hosszabbra sikerül az átadás, tehát vezetni tudja a receiverét, akkor ez egy könnyű TD lehetett volna, hiszen a WR-től a corner rendesen lemaradt, a safety pedig a hash marknál járt az elkapás pillanatában. Első ránézésre “WOW-dobás” volt, de lehetett volna jobb is, mint ahogy majd idővel az is lesz. Érdekes lesz majd megfigyelni, milyen éles váltás lesz Alex Smith után Patrick Mahomes.

Aki ismerte korábbról Mahomest, annak nem idegen az, hogy szereti meghúzni a ravaszt és rizikót vállalni a dobásaival. A 49ers ellen több alkalommal is a zónák határára lőtte be a passzát, olykor 2-3 ember fedezékébe. Ez egy előszezon meccsen, “vanilla defense-ek” ellen működhet, de meg kell tanulni, hogyan kezeli a kockázatos helyzeteket. Mindenesetre biztató, hogy nem ijed meg, nem pánikol, hanem tökös és triple coverage-ba passzol.

Említettem, hogy rá is igyekeztek vigyázni, ez abban testesült meg, hogy rövid passzokat, könnyű, gyors olvasásokat eszközöltek. Ennek ékes példája a fenti bubble screen, amit De’Anthony Thomas kapott el line of scrimmige mögött, majd váltott first downra. A Chiefs több olyan playmakerrel rendelkezik, akik erősek az elkapás utáni yardhalmozásban, így a feladat oroszlánrészét nem a QB-nak kell elvégeznie. Az ehhez hasonló játékok pedig tökéletesen megágyaznak egy-egy hosszabb bombának, hiszen a védelem kvázi “nem számít” a nagy playre, rövidebb játékokra rendezkedik be. Mahomes ebbe a koncepcióba tökéletesen illeszkedhet, hiszen a karja átlag feletti, de jobb ha eleinte nem várjuk el tőle, hogy állandóan hősködjön.

Deshaun Watson, Houston Texans

Trubisky nagyon jó volt, Mahomes inkább csak jó, valahol kettejük közé kell elhelyezni Watson elmúlt heti Panthers elleni teljesítményét. Mivel nagyon mobilis irányító, ezért sokszor fog majd improvizálni, ha nem marad üres célpontja, a Clemsonban erre rengeteg példát láthattunk. Pontosság nem kiemelkedő, ezért ő is egy egyszerűbb playbookot kell, hogy kapjon, etalonként járhat előtte Texas állam másik 4-es mezszámú fiatalja.

Mivel mással kezdhetném, mint egy bootleg játékkal, melyhez hasonlót újonc társai is eljátszottak az aktuális ellenfelük ellen. A fal eladja, mintha balra menne a futás, Watson megtartja a labdát és addig tartja magánál, míg egy biztosan üres opciója nem lesz, akinek odaadhatja a labdát. Ezekből ritkán szokott nagy játék kifejlődni, ahhoz az egyik védőnek óriásit kellene hibáznia. Ez nem történt meg a fenti esetben, de így is értékes yardokat hoztak egy könnyűnek nevezhető játékból.

Látható volt, hogy a sikeresen végrehajtott játékoknak köszönhetően Watson önbizalma is nőtt, egyre nagyobb rizikóval járó dobásokba is beleállt. A fenti esetnél a fal nem épp a legmegfelelőbben blokkolt a passzhoz, de még pont annyi időt hagyott neki, hogy a 1st downt érő dobást végrehajtsa. Önbizalomból pedig nem volt hiány, az utolsó előtti pillanatban még egy pump fake-et is bevállalt, majd az ütközés előtt még pont el tudta dobni a labdát. A testtartása ugyan nem volt megfelelő, ezáltal sok erőt már nem volt képes belevinni, de még épp elég pontos volt. Lényeges, hogy ezeket ne állandósítsa a játékában, inkább legyen meg a biztos checkdown, mint egy esetleges interception.

Watson játékán végig látszott, milyen jól érzi a zsebet, nagyon kiegyensúlyozott volt, jól reagált az egyes változásokra. Ami viszont negatívumként ütött ki, hogy a középtávoli és távoli dobásoknál viszonylag pontatlan volt, mintha nem tudta volna jól felmérni a távolságot. Ez egyébként a draft process alatt is felmerült nála, csakúgy, mint a fenti játékban, ahol a seam route-ot futó Baylist dobta csúnyán túl, pedig szinte semmi sem zavarta, nyugodtan passzolhatott volna az üresen álló elkapónak egy könnyű first downért. Ha valamiben, pontosságban még sokat kell fejlődnie.

Idővel a védőkoordinátorok is tisztelni fogják majd Watson lábait és készülni fognak arra, hogy a zsebből kimozogva, a földön is árthat majd. A Clemsonon szerették, ha ő cipelte a labdát, hiszen nagyon atletikus játékos, ráadásul törékenynek sem nevezhető. Ha úgy látja, hogy nem tudnak az elkapói elszakadni vagy kellően nagy terület nyílik meg előtte, akkor nagy eséllyel futni fog, főleg akkor, ha kulcsszituáció van, hiszen egy született győztes típus. Ebben a playben a Carolina a belső zónákat nem védekezte le, megnyílt a folyosó, Watson pedig sebességből megoldotta. A poén az egészben pedig, hogy ez volt a Texans történetének leghosszabb futott TD-je, amit irányító ért el.

DeShone Kizer, Cleveland Browns

A Trubisky-Watson-Mahomes trióba Kizer teljesítménye ékelődött be, mégpedig a második helyre. A Browns újonc irányítója már az edzések során is meggyőző volt, nem túlzás azt állítani, hogy a legtehetségesebb QB a rosteren. Erre pedig tanúbizonyságot is tett a meglepően jó játékával.

Kizérnél muszáj elővenni azokat a játékokat, amivel bizonyítja, hogy jobb, mint társai. A Saints egészen elképesztő módon nyolc (!) emberrel rohamozta meg a zsebet, ebből fakadóan nem tudtak mindenkit megblokkolni, a blitzelő linebacker szabadon érkezett Kizer arcába, akit ez nem zavart, pont annyira lépett fel a zsebben, hogy a hook útvonalon dolgozó elkapóját meg tudja célozni. A passz némileg pontatlan volt, de a cornertől távol dobta, ahol csak a WR kaphatta el. Óriási játék volt, ami újonctól egészen ritka.

Ha az előző play nem lett volna lenyűgöző, akkor ez biztosan az. 3&15-re egy újfent összeomlott zsebből fellépve kellett megoldania a játékot. A pálya hátsó részét két elkapója támadta és a továbbhaladás érdekében meg kellett húznia a ravaszt. Ennek az eredménye egy olyan – a levegőben közel 60 yardot megtevő – labda lett, melyből majdnem TD született, a védő azonban mentette a menthetőt. Egy apró szépséghibája van az egésznek, ha a labda még pontosabb és az elkapó külső válla felé száll, akkor nem kell bevágnia a pálya közepe felé és nagyobb eséllyel TD lehetett volna. Ha a Browns akar valamit kezdeni a szezonjával, nem kérdés, mi a megoldás.

A szituáció 4&2, a meccsből pedig alig volt már hátra, a félpályához közel neki kellett menni. A Saints megint extra agresszív volt, csupán három ember maradt coverage-ben, mely nagy esélyt adott az elkapóknak. Kizer ezúttal sem esett pánikba, nyugodtan megvárta, míg a bal oldali elkapója elszakad és hatalmas bombával kínálta meg. Az eredmény ezúttal TD lett, nem is akármilyen. Megfigyelhető, hogy Kizer big play potenciálja iszonyat magas, noha a New Orleans sokadvonalas védelme nem nevezhető kőkeménynek. A Notre Dame-ről érkező fiatal végig nyugodt, kiegyensúlyozott játékot mutatott, a könnyű olvasásokat jól oldotta meg és a szoros helyzetekben is higgadt maradt, összességében nagyon üde benyomást keltve sokakban.