Connect with us

Beharangozó

Super Bowl LIV – Skill playerek

A két csapat támadósorának teljesítménye miatt egész biztosan tűkön ülhetünk a vasárnapi nagydöntő előtt, hiszen parádés offense-ekről van szó mindkét oldalon. Ebben pedig óriási szerepet játszanak az edzők és irányítók számára rendelkezésére álló fegyverek, amelyből mindkét csapat el van látva bőséggel.

Egyik kedvenc mondásom a csapatok erősségére, hogy nézzük meg, hogy a gyengébb, vagy nem reflektorfényben lévő játékosok mennyire erősek, mennyire használhatók – kirakatemberekből ugyanis a liga túlnyomó többsége el van látva. A két csapat azért lehet itt a döntőben, mert elképesztő hatékonyan használják minden egyes játékosukat. Ez persze az edzők érdeme is, de ne vegyük el a kreditet az emberanyagtól sem. Végig fogok menni posztonként, és vs alapon hozok majd ki győztest a két egység közül, de előre látom, hogy nem lesz könnyű dolgom.

Ahol nincs kérdés

Egy NFL csapat legfontosabb eleme az irányító – erre az axiómára önti rá fülig érő szájjal vigyorogva a benzint Kyle Shanahan, majd hanyag mozdulattal dobja rá az égő öngyújtót. Jimmy Garoppolóról ugyanis nem feltétlen lehet elmondani, hogy az ő vezetésével tart ott a 49ers ahol, de láthattuk már korábban is, hogy nem is feltétlen egy csúcsteljesítményt nyújtó irányító a kulcsa egy Lombardi-trófeának. Ő nem azzal segíti a csapatát, hogy kihúzza a csávából, hanem hogy nem löki bele abba – már ha a szezon második felét nézzük. Persze ilyen futójátékkal ez nem nehéz, de egy jó stratéga a saját erősségeire alapozza az esélyeit. Ha pedig ez nem a QB-val érhető el, akkor nem erőlteti.

De természetesen esélye sincs egy összehasonlításban Patrick Mahomesszal, aki a vállaira vette a csapatot, és elképesztő teljesítménnyel juttatta a Chiefst a Super Bowlba. A tavalyi MVP-teljesítményét – ahogy várható volt – nem tudta hozni, sérülés is hátráltatta, de amit a postseasonban leművel, arra nincsenek szavak. Persze erre volt is lehetősége, érdekes összehasonlítani, hogy amíg Garoppolo 27 passzkísérlettel abszolválta a két találkozóját, Mahomes 70 dobással, nyilván mert mindkét alkalommal futnia kellett az eredmény után. Ő mégsem adta el a labdát, cserébe kiosztott 8 TD passzt.

Kár is szaporítani, ezt a pontot csak nagyon kevesen tudnák elvenni Mahomestól. 1-0 a Chiefsnek.

Szarból várat

A futójáték manapság az egyik legmostohább dolog az NFL-ben. Egy futás már a legkisebb százalékban függ a futótól, és sokkal többet tehet hozzá az edző, a fal, sőt, ahogy azt a Packers elleni meccsen láthattuk, az elkapók is. Raheem Mostert bár kis híján történelmi számokat ért el a konferenciadöntőben, nem lett hirtelen a liga legjobb futója. Ráadásul tavaly óta látjuk, hogy kvázi bárkit állít oda Shanahan a bakcfieldre, legyen az draftolatlan újonc vagy practice squadokból kukázott futó, működik. Tevin Coleman kézsérülése ellenére még úgy tűnik vállalhatja a játékot, de aligha hiszem, hogy ez megtörténik, így Matt Breida lehet majd a rotálásra használt futó – az a Breida, aki egyébként volt már olyan magasságokban, mint Mostert most. Pont ez az a sokoldalúság, ami a többiek fölé helyezi a 49erst futójátékban.

A Chiefs esetében már kijött, hogy bizony náluk fontos, hogy a futó is hozzátegye a magáét, mert a Kareem Hunt mentes időkben nem megy úgy a futójáték, mint régen. Reidék hozzászokhattak, hogy a már említett Hunt vagy Jamaal Charles idejében ez egy gördülékeny gépezet volt, de most ez nincs így. LeSean McCoy pont akkor van mélyponton, amikor végre a hőn áhított gyűrűért kellene tepernie, Damien Williams pedig inkább csak szituációs futó, és nem lehet rá felépíteni egy teljes meccset.

Hamar egyenlít a 49ers, a futók pontjait ugyanis ők kaparintják meg, 1-1.

Prémium elkapók

Az elkapókat ketté szedtem, mert ahogy a bevezetőben utaltam rá, egy jó offense onnan ismerszik meg, hogy a roster végén lévő játékosokkal is tudsz hatékony támadójátékot produkálni. Így most csak a két “fő” elkapót hoztam, és itt sincsenek akkora különbségek mint ahogy azt a nevekről gondolnánk. Emmanuel Sanders szezon közben érkezett, ugyanis égető szükség volt egy másik hatékony elkapóra. Sanders pedig minden rutinját bevetve játszik, nagyon hamar meglett a kémia közte és Garoppolo között, és a szezon egyik legjobb igazolása lett. A rájátszás során nem igazán volt bevetve, mindössze három labda szállt felé, de a Chiefs ellen vélhetően ismét előtérbe kerül a passzjáték. Hogy Shanahanék tudnak haladni a levegőben, abban az újonc Deebo Samuelnek is óriási szerepe van, aki egy teljesen más elkapó mint Sanders. Samuel veszélyesebb labdával a kezében mintha útvonalat futna, 9,4 yardot átlagol elkapások után a rájátszásban, vagyis majdhogynem first downokat szerez egy negatív yardos passzból is.

Sammy Watkins szerződését nagyon sokan nem értettük, mondván mi értelme ennyi pénzt fizetni egy sérülékeny elkapóért, aki emiatt a benne rejlő potenciált sem tudta eddig kimaxolni. Úgy gondolom ez a Chiefsnél sem jött össze számára, cserébe nagyon jól passzol ebbe az offense-be, és a hosszú passzoknál remek opciót nyújt Mahomesnak. 21,1 yardot átlagolt elkapásonként januárban, és 11 targetjéből mindössze két labdát nem kapott el. Aki még nála is félelmetesebb, az Tyreek Hill. Ha leválasztjuk a játékon kívüli dolgait, akkor nem lehet nem imádni azt, amit a pályára visz. Egy az egyben bárkit megver, olyan szintű irányváltása és sebessége van, mint tán senki másnak a ligában, és cserébe még védővel a nyakán is képes elkapásokat produkálni.

Ahogy a futóknál, úgy itt is nehéz igazságosan ítéletet hirdetni, hiszen a 49ers nem volt rákényszerítve a passzjátékra. Ettől függetlenül Hill és Watkins 150,2-es(!!!!) passer ratinget átlagol Mahomesnak, ha feléjük dobja a labdát. Ismét a Chiefs vezet, 2-1.

Az erő igazi oldala

És akkor térjünk rá a kisebb nevekre. A 9ersnél Kendrick Bourne a jolly joker, aki surranópályán tudja hozni a yardokat, amikor a legjobb védők a három legveszélyesebb célpontra figyelnek. Erre láthattunk példát a Vikings ellen, ahol ő volt Garoppolo legjobb fegyvere, és játékával elősegítette a győzelmet. A másik kulcsfigura a fullback Kyle Juszczyk, bár róla lassan nem mondható el, hogy csak peremember, hiszen majdnem annyit volt fent a pályán (40 snap) mint Sanders (41 snap). És ez nem csak annak köszönhető, hogy elképesztő hatékonysággal blokkol, hanem mert akkor sem jön zavarba, ha felé száll a passz.

A Chiefsnél Demarcus Robinson az, aki lubickol a három sztár árnyékában, bár a Texans elleni meccsét nem teszi ki az ablakba a sok dropjával. A Titans ellen már nem is volt annyit a pályán, cserébe ezzel Mecole Hardmannek sokkal több lehetőség jutott. Hill klónnak hozták az idei drafton, amikor még a levegőben lógott, hogy eltiltás elé néz a Chiefs legjobb elkapója, és bár elkapásokban nem olyan erős mint kollégája, a sebesség és a YAC nála is a fő erősségek közé tartozik.

Nem egyszerű döntés, de ezt a kört nálam a 49ers viszi. 2-2, és akkor jöjjön az, amit a legnehezebb eldönteni.

A liga legjobb tight endjei

A liga két kimagasló tight endje találkozik egymással Miamiban. Travis Kelce már régóta ott van az elitben, de Gronk magasságát sosem érte el korábban. Pechére amikor a Patriots klasszisa már nincs a ligában, akkor sem tud egyeduralkodó lenni, hiszen George Kittle is előlépett a semmiből. Kelce egymaga végezte ki a Texanst, és az elkapások mindig is az erősségei közé tartoztak. Nem volt olyan régen az az időszak, amikor nem volt épkézláb elkapó a rosteren, és ő volt Alex Smith egyetlen komolyan vehető célpontja. Cserébe a blokkolásokból is kivette a részét, nem volt neki büdös a munka sosem.

Kittle szinte pepitában ugyanez, annyi különbséggel, hogy elkapások után többet tesz hozzá, és jobban is blokkol. Azzal, hogy egy az egyben kiszedte Za’Darius Smith-t a Packers ellen, azzal elhessegetett minden negatív véleményt a blokkolási képességeiről – amik korábban sem voltak megalapozottak. Kittle a liga legjobbjává lépett elő a posztján, és a post-Gronk éra meghatározó tight endje lehet a ligának. Ezzel a 49ers 3-2-es arányban behúzta a skill playerek összehasonlítását.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások