Igaznak bizonyultak a hírek, a Titans tényleg azon dolgozott, hogy hosszú távra magához láncolja Ryan Tannehillt. Ennek az eredménye egy 4 éves, 118 millió dolláros szerződés lett. Elsőre nem tűnik annyira vészesnek a maga 29,5 millió dolláros átlagával, pedig az – a Titans az új Jaguars?
Ha valamire jó volt Nick Foles szerződtetése a Jaguars részéről az az, hogy pár jó meccs alapján ne adj hosszú távú szerződést egy irányítónak. Adj egy prove it szerződést neki, adj két évre egy magasabb garantált tartalmút, de három-négy évre lekötni egy óriási bust-faktorral rendelkező játékost dollár tízmilliókért minimum meggondolatlanság. A Jaguars csúnyán felsült Folesszal, de a csapat mentségére szól, hogy a piacról kellett igazolnia, nem volt olyan lehetősége, mint a Titansnek – a franchise tag (azt mondani sem kell, ha a taget a futó Derrick Henryre lövi el a csapat, akkor megvalósul a létező legrosszabb forgatókönyv).
A Tennessee most megfizetett egy játékost, akinek volt egy jó háromnegyed szezonja. Vitán felül áll, hogy a tavalyi Tannehill megérdemel ennyi pénz, de nagyon naivnak kell ahhoz lenni, hogy elhiggyük – Tannehill képes lesz éveken át egy top formában lévő Brees vagy Brady vagy Mahomes szintjén játszani.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
A 117,5-es passer rating, a 70 százalékos pontosság, a 3,6-os TD/INT arány, a meccsenkénti 288 passzolt yard – ezek mind elit számok, amire csak a legnagyobbak képesek. A különbség a poszt krémje és jelen esetben Tannehill között, hogy előbbi ezt többé-kevésbé minden szezonban képes hozni és hozta is, mielőtt nagy szerződést kapott volna, míg Tannehill mindezt 10-12 mérkőzés alapján érte el.
Persze ez még mindig több, mint amit Jimmy Garoppolo felmutatott a rekordfizetése előtt, de a 49ers irányítója olyan szerződést kapott, amiből szinte bármikor kiléphetett a csapat. Tannehill viszont praktikusan három évig mozdíthatatlan, miközben
- A négy év alatt keresett 118 milliója a harmadik legtöbb jelenleg, ennél többet csak Russell Wilson és Aaron Rodgers keres ennyi idő alatt.
- A szerződése első három évében 91 millió dollárt vihet haza, aminél többet csak a már említett Wilson, Rodgers és Matt Ryan szerződése szárnyal túl.
- A 91 millió dollárnyi garantálta a valaha volt legmagasabb egy 4 éves szerződés esetében.
Hiába csak a hetedik legjobban kereső irányító Tannehill, top 4-es szerződést kapott:
Az irányító szerződése a gyakorlatban a fenti kép szerint néz ki (legalábbis a most fellelhető adatok alapján). Kapott 20 millió dollárnyi aláírási bónuszt, amit szépen leosztottak négy évre. A 2020-as és a 2021-es alapfizetése teljesen garantált, e három tételből jön ki a szerződés 62 millió dolláros teljesen garantált tartalma – mindegyik pirossal jelölve a táblázat bal oldalán.
Ez még így rendben is volna, azonban a Titans lőtt egy óriási öngólt: az irányító 2022-es, alapból csak sérülés esetén garantált alapfizetése nem 2022 márciusában, hanem már 2021 márciusában garantálttá válik. Ez azt jelenti, hogy
- a Titans vagy kivágja egy szezon után az irányítót úgy, hogy 2021-ben 39,5 millió dollár lesz után a halott pénz – ergo egy évre 62 millió dollárt ad neki,
- vagy csak a 2022-es szezon után, vagyis 2023-ban küldi el – ebben az esetben három évre 91 milliót fizetett a játékosnak.
A két lehetőség közül nyilván az utolsó a vállalható megoldás, ami jól mutatja, mennyire rosszul csinálta a csapat. A táblázat jobb oldalán látható is, hogy ez mit jelent: pirossal jelöltem a kivágás/trade utáni halott pénz mennyiségét (ennyit foglalna el a fizetési sapkából úgy, hogy nem is a keret tagja), zölddel pedig a kivágás/trade utáni spórolást.
Ha ugyanis a 2022-es alapfizetés (sárgával jelölve) csak 2022 márciusában lenne garantált, akkor Tannehill szerződése 2+1+1 éves lenne 3+1 év helyett. Ebben az esetben ez a két lehetősége lenne a csapatnak:
- Tannehil két évig összesen 62 millióért játszik,
- vagy három évig 91 millióért.
Ha ilyen kitétellel születik meg a megállapodás, még el is lehetne fogadni a döntést: Tannehill két évig két franchise tag összegéért írt alá, kvázi egyben kell lenyomnia két prove it évet (persze maga a franchise tag lett volna még mindig a legjobb megoldás). Ehelyett az irányító egy vagy két szezon helyett három évig kivághatatlan – ez csak abban az esetben nem lesz katasztrófa, ha Tannehill legalább top 10-es szinten fog játszani, amire jelenleg legjobb esetben is 50-50 százalék az esély.
Egyetlen pozitívuma a szerződésnek, hogy alacsony az aláírási bónusz, így ha az irányítót elküldeni nem is lehet a garantált fizetések miatt, de el lehet cserélni. Persze ez magas pickek beáldozásával járhat, de a semminél ez is több.
Értékelés:
- Ryan Tannehill: A+
- Tennesee Titans: C-
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások