A bőség zavara – Vikings draftértékelő

Minden csapat 7 választási joggal vághat neki alapesetben a draftnak. Ez kiegészülhet a kompenzációs rendszernek köszönhetően és az esetleges cserék által. Azonban az, hogy egy csapat 15 újoncot is választhasson egy classból, nem mindannapi eset.

A Vikings elsősorban cserék útján gyűjtötte be ezt a gyakorlatilag két draftra is elegendő mennyiséget. Noha a top100-ba “csak” négy választásuk esett, abból kettő is az első körben. A temérdek pick a harmadik napra gyülemlett igazán fel, ahol is 11 játékost választhattak.

A koncepció az egész holtszezonban érezhető volt a csapat körül. Fiatalítsuk meg a keretet. Ezen elv keretein belül távozott több meghatározó név is, köztük Joseph, Griffen és Rhodes is, akik a 2010-es évek védelmének oszlopos tagjait voltak. A draft mindig némiképp szerencsejáték is. Minél későbbi körökről beszélünk, annál nagyobb a mellényúlás lehetősége. A nagy számok törvénye alapján természetesen 4 harmadik napos választásból kevesebb kezdő vagy akár csak rotációban használható embert fogsz találni, mintha 11 lehetőséged lett volna, így mindenképp érdemes lesz nyomonkövetni a 2020-as Vikings class jövőjét.

Érdekesség, hogy a 11 választás egyébként még kevesebb is, mint amennyivel nekiindult Rick Spielman (GM) a harmadik napnak. Eredetileg 13 pickkel rendelkezett a minnesotai csapat, melyből egy 5. és egy 6. körös picket adtak el 1-1 jövő évi 4. és 5. körös választásért a Bearsnek és a Ravensnek.

Az értékelőt ezúttal nem választásról választásra teszem meg, hanem pozíciónként nézem át az összetartozó embereket. Aláhúzással az első három körben választott játékosokat jelöltem, míg dőlttel az 5. vagy későbbi körben érkezőket.

Elkapók

1/22 Justin Jefferson (LSU), 5/176 K. J. Osborn (Miami FL)

Nem véletlenül rendelkezett két első körös választással is a csapat már a draft előtt. A Stefon Diggs-csere keretein belül a gárda ugyan szert tett az 1/22-es választásra, de el is vesztette a támadósorának egyik fontos tagját. Jefferson ha nem is egy az egyben, de vélhetően Diggst jött potólni. Hiába keresték éveken át az elit duó mögé a megbízható 3. számú elkapót, végül a top egység is megbomlott, így pedig egyértelmű need lett a WR. Persze korántsem biztos, hogy egy Diggs hasonmást szerettek volna draftolni, Jefferson stílusban leginkább Thielenre hasonlít. Jefferson egy pontos, nagyon képzett route runner, de korántsem olyan kirobbanó atléta, mint például Diggs volt. Nem lassú, csak nem kiemelkedő NFL szinten. Ennek ellenére vagy éppen emiatt azonban konstansan jól tud szeparálódni. Remekül futja az útvonalakat, akkor és úgy gyorsít bele vagy épp töri meg őket, hogy szabadra játssza magát. Kiemelkedően jók a kezei is és a szoros elkapásoknál is meglepően jó aránnyal húzza be a labdát.

Az egyik legaggasztóbb viszont, hogy elsősorban slotból játszott az LSU-n. Voltak snapjei a pálya szélén is, de főleg belülről indult. Ha a fent leírt előnyöket/hátrányokat átgondoljuk, igazából megkapjuk Adam Thielen profilját. Jefferson szerintem jó játékosa lesz a ligának, sőt én kifejezetten szerettem mint prospect, ugyanakkor a Vikings a támadójátékának egy fontos elemét vesztette el Diggs személyében és hoztak egy ugyanolyan stílusú játékost, mint amilyen már amúgy is volt a keretben. Persze, ha az a terv, hogy Cousins előtt úgyse tud 2 és fél másodpercnél tovább tartani a fal, akkor lehet létjogosultsága a két kiemelkedő slot WR-nek. Nyilván mind ő, mind Thielen játszott már eddig is és fog is a szélen, csupán sem felépítésben, sem sebességben nem azok a játékosok, akiknek igazán X elkapót kellene játszaniuk.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Említettem, hogy nem volt már Diggs távozása előtt sem meg darabszámra a poszt, így nem meglepő módon jött még elkapó a draftról. Azt mondjuk itt már végképp nem értettem, hogy miért egy újabb slot… Sűrűn lesz támadva a pálya a közepe a Vikings támadósora által, az biztos. Viccen kívül Osborn azon túl, hogy elég nagy reach volt, kicsit érthetetlen is. Amit látok a pick mögött, az talán Osborn visszahordó képessége. Egyetemen is már alkalmazták erre a szerepkörre, azonban nem a poszt új Devin Hestere jut eszembe róla. Bár a TD nem minden, azért érdekes, hogy sem a Buffalón (korábbi egyeteme, innen transzferelt a Miamira senior évére), sem Floridában nem vitt vissza sem kickoffot, sem puntot egyszer sem TD-re. Nem gondolom, hogy Osbornra 3. számú elkapóként számítanának, azonban érdekes, hogy a Vikings rostere tömve a hasonló felépítésű elkapókkal. A 6 láb környéki, nem igazán magas, nem igazán gyors, de megbízható kezű és dinamikájú emberek mellé a draft hátsó köreiben vártam volna némi színesítést, főleg ha már ennyi pickkel rendelkezik a csapat.

Defensive Backs

1/31 Jeff Gladney (TCU) CB, 3/89 Cameron Dantzler (Mississippi St.) CB, 5/169 Harrison Hand (Temple) CB, 6/205 Josh Metellus (Michigan) S, 7/249 Brian Cole II (Mississippi St.) S

Miután a kezdő corner triója távozott a csapatnak, számítani lehetett több defensive back, elsősorban corner érkezésére, ami meg is valósult. Végül 5 DB is érkezett.

A második első körös választásukat először elcserélték a 49ersszel, ezzel szert téve plusz 4. és 5. körös pickekkre, majd a kör végén nem nagy meglepetésre a legnagyobb hiányposztot erősítették meg Jeff Gladney-vel. Mivel valóban távozott minden tapasztalt corner, elsősorban egy kissé protípusosabb CB-t vártam elsőre. A TCU játékosa kissé alulméretezett, így kérdés, lehet-e belőle NFL-szinten igazi első számú corner. A felmérős eredményei közepesek vagy inkább gyengék voltak (bár vélhetően a sérülése után még nem volt 100%-os formában). Félek, hogy Gladney fizikális press man-ben erős stílusa a profik között már nem fog tudni olyan eredményes lenni, mint egyetemi szinten. A futás ellen hasznos játékos lesz, ami mindig fontos volt Zimmer rendszerében, de kétségeim vannak afelől, hogy valaha lesz-e No.1 CB belőle. Nem tartom kizártnak, hogy a slotban képzelik el Gladney jövőjét, de egy csapatnál, ahol nincs se első, se második számú megoldás, kissé furcsa, ha a slotba draftol az első körben. Ettől még kinézhet neki egy elit slot karrier, ha ott fog főleg játszani.

A poszt újjáépítése nyomán a harmadik körben is érkezett erősítés a corner részlegbe. Dantzler megítélése elég kettős. A videókon mutatott produkciója alapján sokan kezdték el megkedvelni a játékát. Ráadásul felépítésében is már sokkal jobban megfelel az első számú CB-nek. Magas, hosszú kezei vannak és mindehhez kellően aggresszív is. Szintén tapasztalt press manben, de zónában is. A hátulütője, hogy nagyon rossz combine-on van túl. 4.60 másodperces 40 yard felett nagyon kevés corner csinált magának karriert a ligában és Dantzler ezen vonal fölött teljesített. Továbbá túl vékony a posztra. Ha a 40-es idejéhez hozzáveszi az ember, hogy még tömeget kéne szerezni, vagyis akár tovább lassulhat, még ilyesztőbb a helyzet. A harmadik kör végén nem számít már ördögtől valónak egy próbálkozás egy egyébként jó technikájú egyetemen sikeres corner felé, ugyanakkor ez a választás is kissé megkérdőjelezhető.

A corner sor harmadik játékosa kapcsán csak tovább nőnek a kételyek. Mintha a Vikings ráment volna egy adott séma szerinti játékosok kiválasztására. Hand sem épp a sebességével vagy agilitásával, fordulékonyságával kápráztatta el az scoutokat. Az atletikai számokat tekintve a combine-on minden sebességre épülő gyakorlaton a mezőny végén kullogott, egyedül az ugrószámokban lehet pozitívan kiemelni, ahol elit számokat produkált. A draft előtt ráadásul több scout is felvetette, hogy akár safetyként lehet jövője a profik között.

A cornerek után a hátsó körökben érkezett két safety tovább erősítve a defensive back sort. Itt már nem azonnali kezdőket vadásznak a csapatok, de a Smith – Harris duó mögött elvékonyodott a poszt, így van realitása a mélyítésnek. Főleg, ha belevesszük, hogy Harris csak franchise tag alatt játszik, míg Smith már 31 éves. Metellus minden szempontból jó prospectnek tűnik. Tapasztalt mind FS, mind SS szerepkörben, sőt még a slotban is. Átlagos atletizmsa mellé fizikalis játékstílusa és remek szerelőképessége társul. A 6. körben szerintem igazán remek választás. Esetében én kicsit többet látok, mint csak egy csere ember. Ha az előttünk álló szezonban talán még nem is, 1-2 év múlva kiforrhat belőle egy egészen jó kezdőjátékos, főleg ha gyakran sikerül hasonló olvasásokat bemutatnia.

A defensive backek sorát a 7. körben Brian Cole II zárta. Fizikális játékos, aki főleg a box környékén a futás ellen lehet hasznos. A passz elleni védekezése azonban nem NFL-szint. Mind az olvasási sebessége, mind az elkapási ponton való produkciója gyengébb, így elsősorban inkább a speciális egységben lehet jövője és csak nagyobb sérüléshullám esetén kap majd szerepet a védelemben.

Támadófal

2/58 Ezra Cleveland (Boise St.), 6/203 Blake Brandel (Oregon St.), 7/253 Kyle Hinton (Washburn)

A draft harmadik választásával a már sokat szídott támadófal kapott erősítést. Clevelandet a draft közeledtével sokan már első körbe is várták, noha ez erősen tulzó volt vele kapcsolatban, a második kör végén bőven jó értéket képvisel már. Cleveland remek atletikussággal rendelkezik, modern LT prototípus, kissé vékonyabb felépítéssel, de könnyed alsótesttel. Az ellenfelek mozgásának tükrözésében az egyik legjobb volt a classban. Az erőteljes bull rushok ellen kérdés, megvan-e a lehorganyzási képessége, de a combine-on mutatott 30 fekvenyomása megmutatta, a karjaiban azért lehet bízni. Reiff az NFL gyengébb LT-jei közé tartozik és 8 milliót lehetne spórolni az elküldésével, így nem lepne meg, ha egy jó TC-vel beelőzné a poszton az újonc, amivel a vérfrissítés mellett extra pénzt is kreálna a csapat.

Clevelandhez hasonlóan Brendel is a vékonyabb tackle-ök közé tartozik. Esetében azonban az erő hiánya már inkább aggasztó is. Továbbá nála a könnyed felépítés nem társul olyan jó atletikai paraméterekkel, így igazán nincs kiemelkedő testi adottsága. Legjobb esetben is csere swing tackle lehet belőle meglátásom szerint, de még ehhez is gyorsítania kell a lábmozgását és felszednie pár kiló izmot. Ha ezeket sikerrel véghezviszi, megfelelő backup játékos lehet belőle, aki elsősorban passzblokkolásban lehet képes segíteni.

Végül a draft egyik utolsó választásával is a támadófal kapott egy kis mélységet Hinton személyében. Akárcsak a többiek, ő is egyetemi LT volt, de a profik között vélhetően beljebb fog mozogni majd. Gyakorlatilag UDFA játékos, aki helyett ha nagy sztár nem is jöhetett volna, kétlem hogy a maradék 2 pickre mindkét csapat az ő nevét írta volna fel.

Védőfal

4/117 D.J. Wonnum (South Carolina) DE, 4/130 James Lynch (Baylor) DE, 7/225 Kenny Willekes (Michigan St.) DE

A negyedik kör a front sevené lett. Három választása is volt itt a Vikingsnak, amiből kapott erősítést a védőfal széle, közepe és a linebacker sor is. Elsőként a fal szélére érkezet D.J. Wonnum. A negyedik körben borzasztó korainak gondolom ezt a választást. Mindezek ellenére Wonnum izgalmas prospect. Nem volt túl produktív egyetemi karrierje, de ha a technikáján tudnak segíteni, kicsit felerősíteni az NFL-szintre egy erősebb, tanuló év után akár korrekt kezdő kalibert is látok benne. Szívesebben láttam volna ezt a picket a 6. körben, de a játékos profilja egyébként tetszik.

A három negyedik körös választásból a másodikkal is a védőfalba erősített a Vikings. James Lynch Wonnummal ellentétben rendkívül produktív volt az egyetemen. A Baylor új sack rekordere azonban a profik között némiképp tweenernek számít. A fal belsejéhez vékony, míg kívülre hiányzik belőle a megfelelő hajékonyság és robbanékonyság. Az NFL-ben így lehet, hogy nem is találnak majd neki egyértelmű pozíciót, hanem a fal minden részén feltűnhet majd a kezdőket tehermentesítendő. Mindezek mellett Lynch is picit korábban lett kiválasztva, mint azt gondoltam volna, így ezzel együtt ez sem egy ideális választás. Ugyanakkor James remek karakter, mindig hajt és megfelelő alázattal egy közepes kezdő játékossá kinőheti magát. Azonban ez karrierje teteje, aminek eléréséhez is sokat kell fejlődie.

Ha Lynch tekintetében még volt is kérdés a posztot illetően, a szokásosnak mondható dupla biztosítására a hetedik körben érkezett még egy igazi edge defender. Willekes is produktív volt az egyetemen és mondhatni már kifejlett játékosnak számít. Alacsony plafonnal, de meglehetősen magas padlóval vág neki az NFL-karrierjének. Egy futás ellen jó, sokszor erőből dolgozó edge defender lehet, aki ha kezdő szerepre nem is, hasznos rotációs szerepkörre mindenképp számíthat a profik között is. A 7. körben pedig kész stealnek is tekinthető.

Egyéb

4/132 Troy Dye (Oregon) LB, 7/244 Nate Stanley (Iowa) QB

Ha eddig volt pár reach szagú választás Troy Dye a negyedik körben mindenképp steal. Dye stílusa remekül illeszthető a Kendricks – Barr duó mellé. Már rookie-ként is sok snapre számíthat gyenge oldali LB-ként. Jó atlétának számít és erőssége a passz elleni védekezés. Első naptól képes lehet a TE-k ellen játszani. Atletikusságban megfelel a modern LB kritériumainak, de kissé vékony a pozícióra. Felépítése inkább safetyre emlékeztet, bár ott se lenne a legnagyobb játékosok között. Mivel a Vikings védelmében már volt két remek futás elleni LB talán elbírják, ha Dye-t a földön el tudják nyomni, de a benne rejlő potenciálhoz hasonló érték a draft ezen pontján már ritkán található.

Az értékelő utolsó elemeként a hetedik körös Nate Stanley a soros. Itt már messze nem kezdő potenciállal rendelkező irányítókból válogathat az ember és az Iowa egykori játékosára is illik ez a leírás. A választassál talán Sean Mannion pozícióját szeretnék megversenyeztetni. Stanley plafonja egy közepes game manager szintű irányító környékén van. Jól vigyáz a labdára, nem vállal felesleges kockázatot, de nem elég pontos és hiányzik a játékából az a fajta váratlan megoldás, ami kiemelhetné őt a cseresorból. Az a fajta irányító lehet belőle, aki ha be kell szálljon és szerencséd van, nem fogja neked elveszteni a meccset, de ha hátrányba kerülsz, nem ő fogja megfordítani a párharcot. Bár az erő megvan a karjában a mély labdákhoz, nincs meg hozzá a kellő pontossága, így kihasználatlan maradhat ez a potenciál. Persze ha a 7. körben 4 évre találsz egy megfelelő csereirányítót, a választás már rendben van. Kérdés ki lehet-e ennyit is hozni belőle.

Összegzés

A Vikings a 2020-as offseasonban egy átépítési folyamatba kezdett bele. Pár meghatározó, de idősödő játékos elküldése és a 15 választás mindenképp ezt sugallja. Egyes szakértők a draft egyik legnagyobb nyertesének tartják a Minnesotát. Tény, hogy a sok választással sikerült pár ígéretes tehetséget szerezniük, és a nagyobb merítési lehetőségből kis szerencsével több játékos fog karriert befutni a profik között. Mindezek ellenére én kicsit úgy érzem, hogy a mennyiség miatt lett egyeseknek ez egy kicsit túlságosan is felértékelve. Egyáltalán nem gondolom, hogy rossz drafton lenne túl a Vikings, de a legmagasabb polc nálam picit túlzó. Az első három választott akár rögtön kezdő is lehet a csapatban (Reiff – Cleveland párharcon múlik), ami önmagában már jó előjel. A hátsó körökben való rengeteg lehetőségből azonban talán kicsit többet is ki lehetett volna hozni. Jó pár esetben választottak hasonló stílusú játékost, vagy olyan embert, aki kicsit meglepő volt a draft azon pontján. A sok távozó, sok új ember miatt némi visszaesést várok a csapattól, de ha ebből a 15 újoncból 5 meghatározó játékos és pár hasznos csere lesz 2022-re, akkor Minnesotában sikeresen tették le az alapot a hosszútávú projektnek.

Értékelés: B

[/ppp_patron_only]