Nagyon sokat lehetne vitatkozni azon, hogy ki az NFL legjobb elkapója, a legtöbb szurkoló és szakértő azonban egyetért abban, hogy DeAndre Hopkins minimum top 3-as a posztján. Egy ilyen elkapó elvesztése mindig nagy érvágás, de nem biztos, hogy a lecserélésével olyan rosszul járt a Texans.
Hopkins egy szörnyeteg volt a pályán és brutálisan dominálta a csapattársait. Az elmúlt öt év mindegyikében vezette a Texanst elkapott yardokban és targetekben, nem is kevéssel: átlagban 94 targettel és 740 yarddal jegyzett többet, mint a lista második helyezettje. Watson érkezése is csak jót tett neki: 2017 óta átlagosan 162-szer szállt felé a labda, ebből pedig 105 elkapást, 1 372 yardot és 10 TD-t átlagolt, miközben a társainak az 50 elkapás és a 700 yard sem jött össze.
Ezek elképesztő számok, de épp itt van/lehet a probléma: mivel senki nem tudott felnőni hozzá, így a csapat támadósora sok esetben meglehetősen egysíkú volt. Nem véletlen, hogy Tim Kelly, a csapat támadókoordinátora pont azt emelte ki egy korábbi interjújában, hogy az offense-nek és Watsonnak is jót tehet, hogy egy nagyágyú helyett több különböző, de szintén minőségi fegyver (Brandin Cooks, Randall Cobb, Will Fuller, Kenny Stills, David Johnson) áll rendelkezésre.
Természetesen nyilvánosan mindenki ezt mondaná hasonló helyzetben, de az “egy kiváló helyett sok jó” elv általában be szokott válni (persze ehhez az is kellene, hogy például Cooks, Fuller és DJ egészséges legyen). A koncepció tehát védhető, bár ettől függetlenül Bill O’Brien még mindig olyan olcsón szabadult meg Hopkinstól, hogy nincs az a logika vagy indoklás, ami megmenti azt a cserét.
Lehet szídni az öreg Bill O’Bí-t, de a vége mindig rájátszás.
Nem lenne ez ,baj csak ebbe a csapatban lehetne több is. És ha ezt párszor még eljátsza PO se sokáig lesz.
Khm… Marvin Lewis… Khm
Akkor Renningan egyetértesz velem?
Hopkins elvesztése nem is elsősorban azért fájhat, mert eltűnt egy elit elkapó a csapatból, hanem az, hogy eltűnt a “solution”. Akire nehéz helyzetekben meg lehetett csinálni a játékot, és a drive mehetett tovább. Brady sem a Hall Of Fame szinten játszó Gronkowskit hiányolta elsősorban tavaly (hiszen már 2 éve se azon a szinten játszott), hanem aki azt a kulcs játékot megcsinálja amikor nagyon kell. Hopking ez volt.
Érdemes megnézni a tavalyi és tavaly előtti Texanst. Hogy harmadik kísérleteknél, red zone-ban, meccs végén amikor egy-egy playnek óriási szerepe van, akkor Watson ki felé nézett, kinek passzolt. Szinte mindig Hopkins felé. Amikor ő megcsinálta, mentek tovább / pontot szereztek. Amikor nem, megálltak.
Szóval az a kérdés, hogy talál-e magának ilyen játékost Watson Hopkins után. Vagy, képes-e szintet ugrani és már azon a ritka elit szinten játszani, ahol már nem is kell solution, mert ő csinál szinte bárkiből azt. Mint a csúcson játszó Manning vagy Brady, vagy Rodgers. Az meg azért borzasztóan magas szint…
Kb. kismillió példát lehetne idecitálni, amikor elment egy elit játékos, és ezt az adott csapategység nem érezte meg, vagy még talán jobb is lett. Olyat is lehet mutogatni, amikor ott volt egy elit játékos, de valahogy sehogy sem jöttek ki a dolgok.
A legtöbb, ami amit jelen pillanatban mondhatunk, hogy ősszel meglátjuk.
Annyira meg ne legyünk már naivak, hogy azt gondoljuk, hogy ismerjük a ténylegese körülményeket Hopkins távozásával kapcsolatban. Van olyan szituáció, amikor az a kisebbik rossz, ha megszabadulsz egy nélkülözhetetlennek hitt embertől.
Az egy elit elkapó helyett több jó nem rossz gondolat alapvetően. De ebben az esetben tovább tart a játék olvasása, hiszen nem tudja majd Watson előre, hogy ki tudja majd magát tisztára játszani (ellentétben a korábbi évekkel). Ezért az ilyen típusú támadóalakulatoknál szerintem feltétel, hogy a támadófal jól blokkoljon és sok időt adjon az irányítónak (lásd tavalyelőtti Rams). Azt gondolom, hogy nagyon finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy a Texans OL nincs azon a szinten, hogy ezt biztosítani tudja.
Meglátjuk mi sül ki ebből, de én túl sok jót nem nagyon tudok belelátni ebbe. Watson helyében nagyon elgondolkodnék, hogy érdemes e hosszú távon Houstonban maradnia. Ha esetleg mégsem válna be MVP Trub, akkor a Bears például egy nagyon jó opció lehetne számára.
Mások levetett QB-jaira alapvetően sincs szükségünk, főleg, hogy MVP Trub a legjobb. Amúgy meg egyetértünk.
Csak csendben kérdezem, hogy ha van egy “túl jó” elkapóm, arra a kivágás a megfelelő megoldás? Mi lenne, ha úgy változtatná a gameplant, hogy pont ezt az aránytalanságot használja ki? Minden ellenfél tudja, hogy szinte minden passznál nagy eséllyel Nuk kapja a labdát. Nyilván ráállítják a legjobb cornert, duplázzák, akármi. Ezzel a többi elkapó szabadabbá válik, még válogatni is lehet közöttük. Szerintem ezt már az általános iskolás csapatoknál is tudják.
Vagy én nem látok valamit jól? Hopkins felgyújtaná az öltözőt, ha kevesebb labdát kapna? Mert akkor viszont tényleg baj van…
BoB nyilatkozatából arra merek következtetni, hogy igen, balhé lett volna ha Hopkins kevesebb labdát kap (Hernandez fegyelmezéséhez hasonlította BoB, ezt azért ne felejtsük el)
A fene sem ismeri ki már magát. Nuk meg állítólag pont a Hernandez hasonlaton rágott be…
Nem zörög a haraszt, ha….
“Szerintem ezt már az általános iskolás csapatoknál is tudják.
Vagy én nem látok valamit jól?”
Ilyet csak a Shanahan meg Reid féle zsenik képesek megcsinálni, az edzők nagy része ennél jóval konzervatívabb (és ez egy baromi nagy negatívum a szememben), de ha egy kb noname edző erre épít, akkor meg majd jön a kritika hogy mé nem használják a legjobb játékosukat, mert a szurkolók nagy része addig lát, hogy a center feldobja a labdát a qb kezéből meg valahova elszáll.
Tavaly a Tunsil csere miatt volt hülye, de aztán mégse lett bust a dolog.
A primadonna elkapókkal az a baj, hogy elvárják, hogy ők legyenek az első és második olvasás vagyis dominálják a gameplant és megszállják a playbookot.
Amennyiben Watson jó irányító és képes jól olvasni (4. évestől ez már elvárható), akkor neki is könnyebb lehet, ha már nem arról szól a play, hogy merre van Hopkins hanem hogy valójában ki merre jár a pályán és kinek lehet a legjobban passzolni.
David Johnsonnak volt majdnem 2 parádés szezonja, ha egészséges akkor lehet még néhány. Feltéve ha akar futni a Texans.
Watsonnal kapcsolatban egyébként épp az a legnagyobb kritika, hogy nem olvas olyan jól
És tegyük hozzá, hogy e mögött az OL mögött ideje sem lesz Watsonnak a játékot olvasgatni. Ha nem látja előre a felállásból, hogy mit csinál majd a védelem (pl. úgy, mint P. Manning vagy Brady), akkor nagy bajban lesz. Örülhet, ha a szezont túléli sérülés nélkül, amilyen védelmekkel szembekerül majd.
“Tavaly a Tunsil csere miatt volt hülye, de aztán mégse lett bust a dolog”
Épp csak annyira, hogy hála a brutális ellenértéknek, irreálisan meg kellett fizetni. Szóval hacsak nem lesz ligaelit tackle a következő években, az árcetli mindig ott lesz a neve mellett értékelésnél. De ez egy dolog, a másik, hogy mégha jól is játszik, pusztán amiatt is rákerülhet majd a bust-trade listára, ha mondjuk Watson és a csökkenő bevételek miatt picit megfeszül a Texans a salary cap alatt.
Érdekes lesz látni, hogy a felsorolt minőségi WR fegyverek tényleg azok lesznek-e. Ezek a játékosok voltak fent is meg lent is, voltak sérültek is rendesen, még szerencse, hogy jó a edző.
Nem lehet jobb. Aki ismeri a csapatot, BoB-t és az ott kialakított playbookot az tudja hogy big play nélkül nincs houstoni győzelem, az egész szögegyszerűen van felépítve. Ha nem működik az adott hétre összedobott terv, jöhetett a Watson magic ami legtöbbször azért működött mert vagy NUK lehúzta a lehetetlent is vagy mert Fuller már megint lefutotta a 2-3. cornert illetve a safetyt adott esetben. Ahhoz meg kellett NUK is hogy legalább egy corner meg egy safety őt lesegesse. Ahhoz hogy működjön ez az offense olyan szintű playbookot kellene összehozni mint amilyen a ninersnek vagy a Phillynek van, erre meg valljuk be Bob alatt kevés esély van.