Connect with us

Minden ami NFL

Különutas politika, felemás szerződés és egy új esély – a Le’Veon Bell-sztori

Le’Veon Bell pályafutása csúcsán a liga legjobb futója volt, aki a szakmai sikerek helyett a pénzt választotta, amelynek a vége két csúfos válás lett, és még anyagilag sem feltétlenül járt jól. Most azonban úgy tűnik, hogy kapott egy új, talán utolsó esélyt, hogy a szegény ember Darrelle Reviseként révbe érjen. 

Darrelle Revis, minden idők egyik legjobb cornerének karrierje praktikusan négy különálló részre bontható le: elit játék karrierje elején, két rekordszerződés két gyenge csapattól, egy sikeres próbálkozás a bajnoki cím megszerzésére, majd ez utóbbit meglovagolva rekordszerződés egy újabb gyenge csapattól. Bell karrierje nagyrészt hasonló: elit játék karrierje elején, rekordszerződés egy gyenge csapattól, majd úgy hozta a sors, hogy a bajnoki cím egyik legnagyobb esélyesével próbálhat a csúcsra jutni. A következőkben értékeljük ezt az életutat, karriert, ám nem csak a futó, de a csapatok (Steelers, Jets, Chiefs) szempontjából is.

A Steelersnél minden tökéletes volt, de egyik fél sem engedett

Bell a 2013-as draft második körében került a Steelershöz, ahol azonnal meghatározó játékossá vált. Öt év alatt 7996 total yardot gyűjtött, meccsenként 128-at. Az újonc és a csonka szezonját leszámítva minden évben (háromszor) All-Pro lett, és ha véletlenül egészséges volt, amikor rájátszásba jutott a csapat, ott is zseniálisan teljesített (karrierje első két PO-meccsén 337 yardot futott, ami a legtöbb valaha).

A jó játéknak természetesen ára van. Bell a 4 éves újoncszerződése után franchise taget kapott a Steelerstől, amit becsülettel ki is töltött és végig a pályán volt. 15 meccsen 1946 total yardot és 11 TD-t szerzett, így valahol érthető, hogy hosszú távú szerződést szeretett volna. Ehelyett a Steelers franchise taget tett rá, és bár voltak tárgyalások, végül nem sikerült megegyezni.

A probléma ott volt, hogy a két fél csak saját magára gondolt, nem volt kompromisszum-készség. Bell egyrészt nemcsak top futófizetést, hanem mellé még egy WR2 fizetését is szeretett volna: 13-14 millió dollárt, amit egy évvel később a piacon ki is alkudott magának. Állítólag ezt a Steelers hajlandó lett volna megadni, azonban a hagyományos pittsburghi módszer szerint: minimális garantált tartalommal.

Mitől lesz jó egy játékos szerződése?

A fent linkelt cikkemben bőven kifejtettem, hogy mi a releváns egy játékos szerződésében: az aláírási bónusz, a teljesen garantált tartalom, illetve az első három évben megkereshető pénz. Ha egy 5 éves, 100 millió dolláros szerződésből csak 10 millió dollár garantált, illetve az első három évben csak 40-et keres valaki meg, míg a maradék 60-at az utolsó kettőben, akkor nyilván rosszul járt.

A Steelersnél hagyományosan a bizalomra fektetik a hangsúlyt. A csapat nem nagyon vágja ki a jobban kereső, fontosabb játékosait, még akkor sem, ha nem teljesítenek feltétlenül jól, így többé kevésbé haza is viszik a nekik beígért pénzeket. Cameron Heyward 65 milliójából vagy Stephon Tuitt 60 milliójából ezért csak 20 és 14 millió dollár a garantált, és emiatt papíron viszonylag hamar meg lehetne szabadulni tőlük. Bell viszont nem akart így játszani.

A cikk folytatódik! Mindössze havi 3$ (+ÁFA) és több tucat extra cikket olvashatsz el, illetve korlátlan hozzáférést kapsz minden korábbi anyagunkhoz. Vagy légy a támogatónk további előnyökért! Ha már előfizető vagy, ne felejts el bejelentkezni (fent a menüben)!

Click to comment

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások