Három csapat, két blockbuster csere – kik örülhetnek igazán?

A San Francisco 49ers az idei 1/12-es pickért, valamint további két első- és egy harmadik körös cetliért megszerezte Dolphins 1/3-as választási jogát, majd a Miami ugyanazzal a lendülettel az 1/12-es és egy jövő évi első körös picket felhasználva felmozgott az Eagles helyére (1/6). Rosszul senki sem járt, de nem lehet mindenki maradéktalanul elégedett.

A 49ers ugyanabban a cipőben járt, mint a Rams: egy nagyon jó, Super Bowl esélyes csapat, ami egyszer el is jutott a döntőbe, de a jobb esetben átlagos QB-teljesítménynek köszönhetően nemcsak, hogy nem nyert, de hosszú távon nem is volt realitás a bajnoki cím. Mindezek fényében nem volt meglepő, hogy a csapat aktívan érdeklődött Matt Stafford iránt, de rendre felmerült Desaun Watsonnal kapcsolatban is, sőt még Teddy Bridgewaterrel is szóba hozták Kyle Shanahanéket.

A cserét megelőző napokban is több olyan pletyka látott napvilágot, hogy a 49ers tervez valamit QB-fronton. Mivel Deshaun Watsont nem akarta elcserélni a Texans (a szexuális zaklatás ügyéről nem is beszélve), Bridgewater pedig nem igazán tekinthető előrelépésnek, így várható volt egy felmozgás a drafton. Az más kérdés, hogy egy ilyen volumenű lépésre senki sem számított.

Jó ötlet három első kört adni a class harmadik legjobb irányítójáért?

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Unalomig ismételt közhely, de tény: az irányítónál nincs fontosabb pozíció az NFL-ben, így egy potenciálisan jó QB bármekkora ellenértéket megér. Innen nézve nem nagyon lehet belekötni a 49ers döntésébe: Jimmy Garoppolo nem megoldás, ellenben a kifejezetten mély QB-class harmadik legjobb tagja meghozhatja a várva várt áttörést.

Effektíve a 49ers nem csinál mást, mint amit a Chiefs tett: egy vállalható, de nem jó irányító mögé hoznak most egy fiatal tehetséget, aki fél/egy éven belül átveheti a stafétát (legalábbis erre utal az, hogy a hírek szerint Garoppolo nem eladó, bár ki tudja ezzel mi lesz még). Ezzel nem is lenne baj, csakhogy ellenérték és ellenérték között is van különbség, másrészt attól, hogy egyszer valami valakinek bejött, hagyományosan másnak nem szokott.

Akárkit is húz a 49ers, a tapasztalat alapján sokkal nagyobb eséllyel lesz belőle mondjuk Daniel Jones, mint Patrick Mahomes, és már annak örülni lehet, ha Garappolónál jobb lesz új szerzemény. Még ezzel sem lenne különösebb probléma, hisz ez minden első körben választott irányítóra igaz (ha nem így lenne, nem csak 12-15 franchise QB lenne a ligában). A gondok ott kezdődnek, hogy a 49ers nem az a csapat, amelynek egy projekt QB-ba kellett volna fektetni, legalábbis nem olyan körülmények között, mint az idei.

Amikor a Chiefs egy extra első körös picket feláldozva megszerezte Mahomest (vagy a Texans Watsont), akkor nem igazán volt más alternatíva. Sem a piacról, sem cserével nem lehetett volna minőségi irányítóhoz jutni, így a draft maradt az egyetlen opció. A 49ersnek ugyanakkor volt lehetősége: Matt Stafford.

Nem értek egyet azzal az elképzeléssel, hogy egy csapat csak addig lehet sikeres, ameddig olcsó irányítója van. Természetesen ez komoly versenyelőnyt jelent, de a Seahawks vagy a Packers relatív sikertelensége nem Russell Wilson vagy Aaron Rodgers fizetésének a hibája, hanem azé, hogy a menedzsment rossz játékospolitikát folytatott: a rossz igazolások/hosszabbítások korlátozzák a csapatok mozgásterét. Mindezek fényében csak akkor éri meg egy óriási kockázatot jelentő újonc irányítóba invesztálni több első körös értéket egy bizonyítottan jó veteránnal szemben, ha a csapat rövid távon nem versenyképes.

Tényleg tönkreteszed a csapatod, ha megfizeted az irányítód?

Egy Jets szintű csapatnak egy 1/2-es irányító érthetően értékesebb, mint például Stafford, hiába a nagyobb kockázat. A Lions korábbi 1/1-ese már a 30-as éveiben jár, reálisan nézve 4-5 jó éve lehet még (bár ki tudja, talán ő is bírja 40 éves koráig): mire a Jets igazán versenyképes lesz, addigra Stafford hozzáadott értéke már jó eséllyel csökkeni fog. Ellenben egy Rams vagy 49ers szintű csapatnak, amelyek tényleg csak egy jó irányítóra vannak a Super Bowltól, már inkább megérné több első kört invesztálni egy veteránba, aki képes kihozni a mostani keretből a maximumot, mintsem egy projekt QB-ba fektetni.

A Rams legalábbis így gondolta, míg a 49ers nem akart túl nagy árat fizetni egy rövid/középtávú megoldásért. Ami valahol érthető, de egyre több olyan hang van, mely szerint Kyle Shanahanék irányába sem végtelen a türelem, és nem biztos, hogy kapnak öt évet arra, hogy az új QB képességeit ki tudják aknázni (már ha egyáltalán lehetséges).

Ebben a helyzetben a Rams politikájával értek egyet. Egy Super Bowl-kész csapat esetében, ha van rá lehetőség, akkor sokkal célszerűbb a biztosabb, de rövidebb távú megoldást választani, mint a potenciális hosszabb távút, de kockázatosabbat. Látva ezt a cserét, a tőke és az akarat is meg lett volna a Rams túllicitálására, és hacsak nem sikerül kifogni egy új Mahomest (vagy legalább Mayfieldet), akkor a Shanahan-Lynch érából két dologra fogunk emlékezni: 1. nem cserélték le Garappolót Tom Bradyre, akinek a 49ers volt az elsődleges opciója; 2. a bizonyítottan jó Stafford helyett egy végül megbukott újoncba fektették a csapat rövid távú jövőjét. Értékelés: B-

Bill O’Brien szobrot fog kapni Miamiban

Amikor a Dolphins kinevezte Brian Florest, a csapat egy erőteljes tankolásba/újjáépítésbe kezdett. Ennek volt a része a left tackle Laremy Tunsil értékesítése, akiért a Texanst akkor irányító Bill O’Brien két első körös picket adott. Az egyikből a csapat (egy hátracsere után) kihúzta a corner Noah Igbinoghene-t, amiről egyelőre még korai véleményt mondani, míg a másik a Texans leszereplése miatt az 1/3-as pick lett.

Ez korlátlan lehetőséget biztosított a Dolphinsnak, ami vagy kiválaszthatta a legjobb nem irányítót (vagy akár egy QB-t is húzhatott volna), vagy óriási ellenértékért cserébe eltrade-eli. Végül az utóbbi forgatókönyv jött be: a Miami nagyjából megkapta azt az ellenértéket az 1/3-as pickért, amit sokan Deshaun Watsonért is korrektnek tartottak volna.

A kilenc helyes hátramozgás eredményeképp a gárdának továbbra is megmaradt mind a két első körös cetlije 2021-ben, illetve 2022-ben és 2023-ban is kétszer húzhatott volna a top 32-ben. Ez ugyanakkor nem volt elég: a Dolphins egy második napos pick-csere és a jövő évi egyik első körös cetlit felhasználva felmozgott az 1/6-os helyre.

Ezzel kapcsolatban már nehéz maradéktalanul elégedetlennek lenni. Byron Jones, Xavien Rhodes és Igbinoghene után a CB-t kizárhatjuk a potenciális célpontok közül, így vagy egy elkapóért/tight endért mozgott fel a csapat, vagy arra játszik, hogy Penei Sewell benn lesz még (amennyiben egy linebackerért áldozott fel egy extra első kört, akkor az nettó WTF). Egyik lépés sem tetszik különösebben.

A legutóbbi két első körbe kerülő elkapó Sammy Watkins volt, aki nagyon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tavalyi agyondicsért elkapóclass sem váltotta meg a világot, az idei class is mély, így ez minimum túlfizetésnek tűnik (a tight end/elkapó Kyle Pitts sem ér ennyit). Ahogy az is túlzás, hogy a Tunsilért kapott két első kör után két első körért szerezzen magának OT-t a csapat. Természetesen bármelyik támadót is választja ki a csapat (Sewellt, Pittset vagy valamelyik top elkapót, például Tua korábbi egyetemi célpontját, DeVonta Smith-t), a tehetség adott lesz és mindenképp blue chip játékossal lesz gazdagabb a roster. Ezzel együtt ár/érték arányban nem tartom reálisnak a felmozgást. Értékelés: B

A nagyok játszmájából az Eagles jött ki győztesen

Úgy néz ki, megérte bevállalni az arcvesztést a tavalyi szezon zárómeccsén. Annak köszönhetően, hogy az Eagles látványosan leadta a Washington elleni meccset, az 1/10 helyett az 1/6-os helyen választhatott. Ez eleve jó kiinduló pozíció volt akár egy előre-, akár egy hátra mozgásra, és bár sok múlik a draftolt játékosok minőségén, összességében most így áll a helyzet: az Eagles két hellyel hátrébb draftol, mint ahol draftolt volna a tankolás nélkül, viszont kapott cserébe egy első körös picket.

Ez tiszta győzelem. Mivel a top 10-ben jó eséllyel öt irányító el fog kelni, ez azt jelenti, hogy jut egy blue chip játékos a csapatnak, és mivel az elkapó, a corner és linebacker is hiányposzt, így BPA alapon is lehet dönteni. Az más kérdés, hogy így biztosan Jalen Hurts lesz a csapat kezdője – ha már így alakult, legalább lesz drafttőke jó csapatot építeni köré. Értékelés: A+

[/ppp_patron_only]