Legalább Wilson még megvan – Seahawks FA-kitekintő

A Seahawks a szokásos semmilyen piacát hozta, de a rajongók legalább megnyugodhatnak: Russell Wilson még mindig a helyén. Az már más kérdés, hogyan fog a csapat közelebb jutni a Super Bowlhoz, amikor már csak a csoporton belül maradva is mindenki all int nyomva erősít. De legalább egy fullbacket sikerült szerezni.

A Seahawks a Patriotstól elszenvedett Super Bowl vereség óta egy helyben topog. A szinten tartás többé-kevésbé sikerül, de sem a draftok, és pláne a piacok után nem jön a várva várt áttörés. Nem mintha ne lenne oka a csapatnak win now üzemmódba kapcsolni.

A csoport rettentően erős. A Rams tavaly kvázi irányító nélkül jutott rájátszásba és csere QB-val verte ki a Seahawkst, idén pedig Matt Stafforddal fog rohamozni. A 49ers felcserélt egy irányítóért és kétszer egymás után nem fog 100-120 millió dollárnyi játékos IR-en csücsülni, míg a Cardinals sorra hozza a veterán sztárokat és csak egy közepes Kyler Murray-Kliff Kingsburry duóra van az ígéret földjétől. Semmi nem garantálja a Seahawksnak a csoportelsőséget és aki alulmarad a fegyverkezési versenyben, az ritkán jön ki győztesen a csatából.

Viszlát minőség

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A Seahawksnak februárban közel 5 millió dollárnyi költőpénze volt, ami Carlos Dunlap kivágása után 18 millió dollárra nőt (a visszatérő listán is szerepelni fog). Mellette Jarran Reed került még lapátra, így alsó hangon 27 millió dollárról indult a csapat. Ezt még további 15-20 millió dollárral lehetett volna növelni Jamal Adams, Bobby Wagner vagy Quandre Diggs szerződésénék átalakításával/meghosszabbításával, így könnyű szerrel nekivághatott volna a piacnak 40-45 millió dollárral is a csapat. Ez bőven elég lett volna pár sztárigazoláshoz, de Pete Carrollék máshogy gondolták.

A saját lejáró szerződésű játékosai közül a csapatnak egy, legfeljebb két játékost kellett volna mindenképp megtartani. Az első és legfontosabb természetesen Shaq Griffin, a Seahawks egyetlen átlagon felüli cornere lett volna, pláne hogy Quinton Dunbar szerződése is lejárt. Carrollék kvázi darabszámra sem voltak meg, ennek ellenére minden további nélkül hagyták elmenni, mintha olyan könnyű lenne Griffineket vagy Shermaneket kinevelni.

A fiatal corner mellett még a kiválóan teljesítő KJ Wright visszahozatala mellett lehetett érvelni. Mivel még mindig nem talált magának csapatot, így van esély arra, hogy olcsón visszaigazolja a Hawks: ha már cornere nincs, legalább linebackere legyen, csak jó lenne 11 védőt kiküldeni a pályára.

A védelemből még a csere LB/Edge Bruce Irvin nem kapott új szerződést a fontosabb FA-k közül, míg az offense-ből a két visszavonuló mellett a cserefutó Carlos Hyde-ot lehet kiemelni. Összességében tehát nem volt sok fontos szabadügynöke a csapatnak, de még így sem sikerült a prémium poszton játszó fiatal, átlagon felüli tehetséget megtartani, és egyelőre még a legértéktelenebb poszton játszó, de legalább top szinten teljesítő veterán sem tért vissza.

Legfontosabb érkezők

Azzal nem lehet Carrollékat vádolni, hogy nem igazoltak senkit, mennyiségileg kitett magáért a vezetőség. A probléma a minőséggel és a prioritásokkal van.

A Seahawks egyetlen 10+ milliós játékost sem igazolt. A legdrágább a csere útján megszerzett guard Gabe Jackson, aki az utóbbi időben szenvedett a Raidersben, de összességében egy passzblokkolásban átlag feletti falember, és még az új szerződésével sem keres bántóan sokat – a 7,5 millió dolláros éves átlag praktikusan az értéke alatt van. Nem egy Joe Thuney, de legalább segíthet majd Wilsonnak. Mellette megtartotta Ethan Pocicot a csapat, aki rotációba, rosszabb esetben a kezdőben is szerepet kaphat, illetve hasonló céllal érkezett Cedric Ogbuehi a fal szélére.

Olsent a Rams korábbi bust TE-jével, Gerald Everettel sikerült pótolni: rövid távon évi 6 millióért vállalható igazolás. Chris Carsont sikerült meggyőzni a maradásról, az évi 5,5 millió dollár nem rossz egy egészségesen stabil 1000+ yardos futóért, illetve érkezett egy fullback Nick Bellore személyében, aki ugyan ártani nem fog, de a szűkös anyagi forrást talán nem egy FB-re kellene elkölteni. Túlzás lenne azt állítani, hogy ennyitől már jó lesz Russell Wilson dolga, de legalább nem romlott a helyzete.

A védelemben már egy fokkal jobban dolgozott a csapat. A kivágott Carlos Dunlapet sikerült féláron visszahozni, évi kevesebb mint 7 millió dollárért egyenesen ajándék. Poona Ford hosszabbítása is jól sikerült: RFA-tender helyett áron alul sikerült hosszabbítani vele, jövőre könnyen 10 milliót is érhetett volna a piacon. A rotációba maradt még a 34 éves Al Woods, illetve Benson Mayowa és Kerry Hyder. Egyikük sem sztár, az sem baj, ha nincsenek sokat a pályán, de kis szerencsével tudják tehermentesíteni a kezdőket és akár még 1-2 nagyobb játék is bennük lehet.

Végül emlékezzük meg a korábbi harmadik körös Ahkello Witherspoonról, aki a csoportrivális 49erstől érkezett. Soha életében nem volt 700 snapnél többet a pályán, 17 engedett TD mellett csak négy INT-t szerzett és 100,9-es passer ratinget engedett az ellenfél irányítóinak, tehát nem egy Shaq Griffin szint. 4 millió dollárt megérhet a játéka, tavaly csak két TD száradt a lelkén és 83,3-as ratinget engedett, bár ezt egy a Seahawksénál sokkal jobb pass rush mögött és egy erősebb secondaryben érte el. Minden jóindulat ellenére is egy jobb esetben CB3-4 szint, nem fogja feledtetni Griffint.

Összegzés

A Seahawks offense a tavaly szezon alapján többnyire rendben volt. Duane Brown remekül játszott a fal szélén, Brandon Shell is meglepően jó volt a fal másik oldalán, a harmadik körös újonc Damien Lewis is jól szállt be, csak másik guard és a center posztot kellett komolyabban megerősíteni. A Lockett-Metcalf duó Pro Bowler szinten játszott, egy WR3, egy normálisabb TE és Chris Carson visszaigazolása kellett ahhoz, hogy stabilan top 10, akár top 5-ös legyen az offense (már amennyiben Wilson nem kerül a sarokba, míg ezerszer fut a csapat).

A fenti problémák közül a futóposzt ki lett pipálva Carson jó áron történő megtartásával, érkezett egy átlagon felüli guard és egy ár/érték arányban vállalható, papíron tehetséges tight end. Nem hibátlan és lehetett volna ezt jobban is, de Seahawks szinten ez rendben volt, az offense miatt nem különösebben kellett aggódni.

A védelem már nagyobb problémát jelentett. Dunlap visszahozása nagyon jól sült el és Ford megtartása is jó volt. A sok másod-harmad vonalas védőfalemberrel mennyiségileg meg is lehet az egység, de LJ Collier továbbra is bust, linebacker poszton sem a korábbi harmadik körös Cody Barton, sem a tavalyi első körös Jordyn Brooks nem volt ígéretes, és bár még akár jól is elsülhetnek, jelenleg van egy óriási KJ Wright alakú lyuk a linebacker-sorban.

Ennél is nagyobb probléma, hogy a csapat két legjobb cornere jelenleg Witherspoon és Tre Flowers (akit én 2 millió dollár spórolással azonnal kirúgtam volna). Egy olyan csoportban, ahol Kyle Shanahan hívja a játékokat, Matt Staffordok passzolnak és DeAndre Hopkinsok cirkálnak a pályán CB nélkül felállni minimum bátor, és ezen egy második körös újonc (hisz első köre Jamal Adams miatt nincs a csapatnak) nem fog segíteni. Ez így nem túl biztató még úgy sem, hogy amit csinált a csapat, az önmagában nem volt rossz.

Értékelés: B-

[/ppp_patron_only]