Draft

Ennél jobbat nehéz lett volna összehozni – Ravens draftértékelő

Published on

Valahogy az az ember érzése, hogy a Ravenshöz minden évben lecsúszik egy top tehetség, akit nem vártak, hogy elérhető lesz a börze azon pontján. A Hollók pedig szépen kihasználják a lehetőséget, nem gondolják túl a dolgokat és kiviszik a legjobb elérhető játékost. Épp ezért az a kép él a fejünkben, hogy a baltimore-iak hosszú távot nézve nagyon sikeresen draftolnak, amire idén sem találtunk cáfolatot. 

1/14 Kyle Hamilton, S, Notre Dame

Konszenzus helyezés: 4.

Ahogy mondtam, a Ravenshöz valahogy minden évben lecsúszik egy sokkal korábbra várt, vagy többre tartott játékos az első körben. Így történt idén is, Hamilton konkrétan a legjobb prospect volt idén az én szememben. Azt gondolom, hogy Jordan Davist választotta volna a csapat, ha az Eagles nem cserél fel a Texans helyére – az a pick is tökéletes lett volna, ahogy ez is az.

Hamiltonban egy kivetnivaló volt, hogy nem futott elit 40 yardos időt. A pályán is fel lehetett fedezni azért időnként, hogy nem rendelkezik top sebességgel, de ez adódik a méretéből is, illetve ezt kompenzálja azzal, hogy fejben nagyon gyors és mindenki előtt reagál a történésekre. Ugyan nem volt óriási need a safety a csapatnál, sikerült erősíteni a védelmet, nem is akárhogy, ugyanis Hamilton sokkal jobb játékos lesz Chuck Clarknál és nagyon jól kiegészíti majd Marcus Williamst. Hamiltonnak is jobban fog állni, hogy nem kell single high safetyt játszania, amiben a Saintstől érkező új csapattársa kiváló, és ha nem ketten lesznek hátul, akkor Hamilton a boxban is nagyon jól fog mutatni.

Ha egy játékost kellene választanom, aki először lesz All-Pro az idei classból, akkor Hamiltont mondanám.

1/25 Tyler Linderbaum, C, Iowa

Konszenzus helyezés: 14.

A Ravensnek nagy needje volt a center a draft előtt, azonban a prospectekre pillantva nehéz volt megtalálni azt a játékost, aki illik is a Hollók power blokkoló rendszerébe, hiszen ide inkább egy nagyobb darab center illik, a draft pedig tele volt kisebb, de nagyon atletikus játékosokkal a poszton. Linderbaum egyértelműen a legjobb center volt idén, rendkívül technikás, képzett, okos és baromi atletikus, azonban magassága, súlya és karhossza is az alsó 6%-ba tartozott a posztján, tehát rendkívül alulméretezett, így pedig az erővel és a nagyobb nose tackle-ökkel bajban lehet a profik közt.

Úgy gondoltam a draft előtt, hogy egy wide zone rendszerben All-Pro potenciálja lehet, ellenben egy power sémában azért akadnának problémái, így fontos volt, melyik csapat draftolja. Nos, a Ravensnél épp egy power blokkoló rendszerbe került, így nem érzem olyan jó fitnek ebbe a támadófalba. Értéken persze teljesen jó volt ez a húzás is és ha valahol, akkor Baltimore-ban kinézem az edzői stábból, hogy problémamentesen megoldják Linderbaum beillesztését, de azért maradéktalanul ezzel a pickkel nem vagyok elégedett.

Itt jegyezzük meg, hogy a Ravens eladta Marquise Brownt a Cardinalsnak egy első körös pickért (adtak mellé egy 3. kört, de azt visszaszerezték azzal, hogy a Billsszel hátracseréltek), ami nagyon jó érték volt a Hollóknak, és ebből érkezett Linderbaum. Konkrétan magasabb első kört kaptak Hollywoodért, mint amit adtak három évvel ezelőtt. Kihasználták a három olcsó évét, aztán mielőtt hosszabbítani kellett volna vele vélhetően 20+ millióért, akkor szereztek érte egy első kört. Ilyen ellenértéket igazi top elkapókért szoktak adni, Brown pedig azért nem tartozott ebbe a kategóriába – nem rossz egyáltalán, de azért nem is volt igazi difference maker. Ezzel együtt viszont kreáltak egy lyukat WR poszton, amit mint később látni fogjuk, nem sikerült betömni, így azért 100%-ig jelenleg nem lehetnek elégedettek ezzel a lépéssel a szurkolók.

2/45 David Ojabo, Edge, Michigan

Konszenzus helyezés: 29.

Hát persze, hogy a Ravens csap le a top20-as tehetségre, aki márciusban sérült meg a Pro Dayén, így első évében legkorábban a szezon végén játszhat, de 2-3 éves távlatban baromi jó játékos lehet belőle. Nem ártott volna azonnali segítség a pass rush szekcióba, hiszen Odafe Oweh mellett nincs senki kezdő szintű, de a Ravens így is be fog jutni a rájátszásba és Ojabo ott már bevethető lesz. Nyilván nem egy évre tervez senki a második körben, és ha 2022-t kivesszük az egyenletből, akkor óriási stealt húzott itt a Baltimore. Ojabo ráadásul volt védőkoordinátorához került, aki kihozta belőle az állatot 2021-ben, egyetlen jó évében.

Kalandos útja volt Ojabónak, hiszen Nigériában született, majd Skóciában nőtt fel és onnan került Amerikába, focizni is csak 17 évesen kezdett el. Épp ezért elég nyers még a játéka, futás ellen most még szinte használhatatlan, izmot kell pakolnia magára, de egyébként meg egy hihetetlenül robbanékony, hajlékony, agilis pass rusher, akinek ahhoz képes, hogy mennyire nyers egész sok pass rush move-ja van már most. A potenciálja magas, a Ravensnél pedig ezt ki is hozhatják belőle.

Fun fact: amellett, hogy Mike MacDonald a védőkoordinátora volt a Michiganen, Odafe Oweh a csapattársa volt a gimiben. 

3/76 Travis Jones, DT, UConn

Konszenzus helyezés: 40.

Ha nem sikerült megszerezni Jordan Davist, akkor itt van a diszkont verziója, ráadásul ismét csak óriási steallel, hiszen Jones nálam a 41. legjobb prospect volt idén, ehhez képest a harmadik kör közepén is elérhető volt valami csoda folytán. Már 2/45-re is nagyon tetszett volna a sémába illeszkedése miatt is, egy körrel hátrébb meg aztán abszolút.

Jones egy igazi nose tackle méretekkel megáldott játékos, aki bírja szuflával, és még egy kis pass rush upside is van a játékában. Elsősorban azért ő egy lehorgonyzó futás elleni védő, aki a double teameket is elbírja, de mutatott kellő atletikusságot, hogy képes legyen passzsiettetésben is hasznára válni csapatának. Ott van a rosteren előtte Michael Pierce, de nem lepne meg, ha már idén átvenné a helyét, nem csak jövőre.

4/110 Daniel Faalele, OT, Minnesota

Konszenzus helyezés: 60.

Faalele ott volt a top50-es listám végén, ehhez képest a 100-on kívül kelt el. Értem a rezervációkat vele kapcsolatban, hiszen nem túl mozgékony, de egy ekkora embertől (203 centi, 172 kiló) nehéz is lenne ezt elvárni. Épp ezért kevés rendszerbe volt jól beilleszthető, a Ravensé viszont épp ezek közül az egyik. A jobb oldali tackle posztot szerintem 2023-ban, legkésőbb ’24-ben átveheti Morgan Mosestől. Futásblokkolásban már most nagyon jó, és ugyan át soha nem fog menni rajta senki, a szélen azért sebességből verhető.

Nyers még, hiszen csak 5 éve focizik a volt ausztrál rögbi-játékos, de én látom benne a kezdő potenciált, főleg ebben a rendszerben. Emlékezhetünk, hogy Orlando Brown is hasonló profillal, óriás méretekkel, de gyenge atletikussággal került a csapathoz a harmadik kör végén és korrekt/jó kezdő is lett belőle.

4/119 Jalyn Armour-Davis, CB, Alabama
4/141 Damarion Williams, NCB, Houston

A hat pickből a negyedik körben kettőt is a cornerback pozícióra lőtt el a csapat, ahol a kezdő duó mögött azért elfért az erősítés. Nincs Ravens-draft Alabama-játékos nélkül, most Armour-Davis lett a kiválasztott, aki csak egy évet volt kezdő, azonban a legnagyobb aggályok vele kapcsolatban a sérülései, ugyanis több ilyenje is volt karrierje során. Ezért is csúszhatott, mert egyébként egy tehetséges játékos korrekt felépítéssel és atletikussággal, minden kötelező rubrikát kipipál ilyen szempontból. A játékában nagy negatívumokat nem igazán találni, de nem is emelkedik ki semmiben úgy igazán – meglepő módon a technikája sem olyan jó, mint egy Alabama-játékostól várná az ember.

Williams egy sokoldalú játékos volt az egyetemen, hiszen a szélen, a slotban, a boxban és safetyként is használták, bár várhatóan a slot cornerback szerep jut majd neki, hiszen eléggé alulméretezett – de ha a szükség úgy hozná, akkor safetyként is bevethetik. Nagyon kompetitív játékos, ezzel álcázza felépítésbeli és sebességbeli hátrányát, de az erőbeli hiánya jobban ki fog jönni az NFL-ben. Labdaéhes játékos, ami több szerzett labdához, azonban sok megégéshez is vezetett az egyetemen, ez szintén problémásabb lesz a profik közt. Ez az egyetlen pick a Ravens draftjában, ami nem tetszett, és egyébként a konszenzus boardon is jóval hátrébb volt, de nála is elmondható, hogy ha valahol ki tudnak belőle hozni egy jó slot cornerbacket, akkor ez lehet az a hely.

4/128 Charlie Kolar, TE, Iowa State
4/139 Isaiah Likely, TE, Coastal Carolina

A két cornerback mellett két tight end is érkezett a negyedik körben. Likely helyett az elkapó Calvin Austint akarták volna (aki itt a negyedik végén már óriási steal lett volna), de a Steelers beleköpött a levesbe, ez pedig a WR poszt megoldatlanságát eredményezte. Azonban ez a két tight end valamennyire tudja ezt orvosolni, hiszen ha már WR-t nem sikerült draftolnia a csapatnak, legalább jött két TE, aki a passzjátékból is kiveszi a részét – és már volt egy ilyenjük Mark Andrews személyében.

Kolar egy nagyon magas, hosszú karokkal megáldott játékos, így nagyon nagy az elkapási sugara, és a kezei is erősek, emellett nagyon okos a pályán és azon kívül is, így zónák közt sokszor nyújthat üres célpontot Lamar Jacksonnak, plusz a rá feldobott labdákat is jó arányban húzza be. Blokkolásban nem valami jó, vertikálisan és elkapás után sem fenyeget veszéllyel (tehát lassú), de a vörös zónában és kulcsszituációkban a láncok mozgatásában nagy segítség lehet az offense számára.

Likely sem a blokkolással keresi majd a kenyerét, ő inkább egy túlméretezett elkapó, TE-nek vékony és a karjai sem valami hosszúak. Ellenben nagyon atletikus, vertikálisan is veszélyt jelent a védelem számára, jól vált irányt, így útvonalfutásával üresre tudja játszani magát, jól alkalmazkodik a passzokhoz, sebességével pedig elkapás után is sok yardot képes szerezni.

4/130 Jordan Stout, P, Penn State

Alapvetően nem szeretem a punter és kicker húzásokat a negyedik körben, de ha van csapat, amelyik megteheti ezt, akkor az az, amelyik hat darab negyedik körös pickkel rendelkezik. Ebből nyugodtan el lehet lőni egyet a class legjobb punterére (sorry, Punt God). Sokan Matt Araizát tartották a legjobb punternek idén, mert 80 yardos bombákra képes, azonban valójában Stout számított a legjobbnak, mert ő jóval magasabb hang time-mal dolgozik, így több ideje van odaérni a punt coverage-nek, illetve ő jobban is helyezi a zsugát – oké, ő valóban nem tud 80 yardosakat belebikázni a labdába.

6/196 Tyler Badie, RB, Missouri

A végére is maradt egy kisebb steal, hiszen Badie a 149. volt a konszenzus boardon – persze itt már minimálisak a különbségek, így csak a teljessége igényével említettem ezt meg. Ugyan futóra sok szüksége nem volt a csapatnak JK Dobbins és Gus Edwards mögött, de Badie várhatóan inkább elkapásoknál fog jeleskedni harmadik downos futóként, hiszen alulméretezett (alacsony és vékony is), ellenben a passzjátékba nagyon jól be lehet vonni, atletikus és jók a kezei is. Egy Tarik Cohen szerű játékos lehet belőle.

Összegzés

Majdhogynem tökéletes draftot hozott össze a Ravens. Tele volt steal húzásokkal, akik nagy része ráadásul hiányposztra is jött, ezt tényleg nagyon nehéz összehozni. Öt játékost hoztak a top 50 játékosomból, és csak három pickjük volt a top 50-ben. Elvitték a draft legjobb játékosát, a legjobb centerét, a második legjobb nose tackle-jét, talán legjobb speed rusherét, emellé érkezett egy rendszerbe nagyon jól illő developmental OT, jött két tight end, akik hamar szerephez juthatnak, mélyítették a CB-sort, megoldották a punter-kérdést és még egy elkapó futót is kukáztak a végén.

Egyetlen problémám van mindössze, ez pedig az elkapó pozíció hanyagolása, ugyanis Rashod Bateman mögött gyakorlatilag nincs senki, akit szívesen kezdőbe tennék a keretben. Lehet ezt még javítani a piacon Landryvel, Fullerrel vagy Beckhammel, és várható valamilyen offense filozófiaváltás is a csapatnál. Talán még több futást terveznek, vagy több tight endes felállásokat, hogy a védelmek is felpakolják a nagyobb játékosaikat a pályára, és akkor az elkapó TE-kkel okozhatnak gondot a levegőben. Mindenesetre ugyan nagyon közel volt hozzá, de a WR poszt elhanyagolása miatt ez nem tudott A+ lenni nálam.

Értékelés: A

3 Comments

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group