A Tampa Bay Buccaneers úgy döntött, hogy megválik Gerald McCoytól – és 13 milliós fizetésétől -, a helyére pedig Ndamukong Suh-t igazolta le (egyelőre nem ismert összegért). De vajon jól döntött a Buccaneers? Jobb játékos Suh, mint McCoy? Ennek próbáltunk most utánajárni kicsit.
Előtte azonban egy nem teljesen témába vágó dolog, de fontosnak tartom kiemelni, hogy pont az ilyen esetek miatt értelmetlen elvárni a játékosoktól (és számonkérni rajtuk) a csapathűséget, hiszen a csapatok rezzenéstelen arccal vágják ki top játékosaikat, még akkor is, ha közel 10 éven át mindent beleadtak a franchise érdekében. McCoy szerződéséből még 3 év volt hátra, azonban simán dobták a kukába, amint megérte nekik pénzügyileg – nem nyelt be halott pénzt a Buccaneers. A csapat nem tartotta magát a szerződés feltételeihez, millió ilyen példa van ráadásul, a szurkolókat pedig ez egyáltalán nem érdekli, bezzeg ha valaki nem megy le az OTA-kre, kezdődik a balhé… Na de vissza a fő témánkhoz.
A 2010-es drafton Ndamukong Suh lett az 1/2-es választott, míg Gerald McCoy az 1/3-as, tehát nagyon jól össze lehet hasonlítani kettejük karrierjét, hiszen pontosan ugyanannyi időt töltöttek az NFL-ben, ugyanazon a poszton is játszanak, ráadásul ugyanott draftolták őket, tehát még a feléjük támasztott elvárások is ugyanolyanok voltak. A játékstílusuk felépítésükből is adódóan természetesen eltérő, de erre kitérek kicsit később.
Nézzük meg tehát a karrierjük során a számaikat a PFF adatainak segítségével:
McCoy PFF adatlapja
Suh PFF adatlapja
Suh jóval több snapet tudott a pályán tölteni, ami természetesen növeli az értékét. Az 1800 plusz snapszám erős két idénynek felel meg, ennyivel tudott többet pályán lenni Suh. Pedig McCoy sem sérülékeny, egy szezonjában hagyott ki mindössze hosszabb időt, egyszerűen Suh jobban bírja a jelek szerint a terhelést, alig kell lejönnie a pályáról pihenni.
A büntetések mértékéről természetesen nem szabad megfeledkeznünk, Suh sokkal több zászlót kapott karrierje során, mint McCoy.
Mivel Suh nagyobb darab játékos, így gondolhatjuk, hogy futás ellen ő teljesít jobban. És ez így is van.
A 336 vs 180 solo tackle elég sokat elárul erről, ráadásul 93-36 az assistok aránya is. Missed tackle-ben hasonlóak, defensive stopokban viszont óriási fölénye van Suh-nak, 309 viszonyul a 187-hez. Ez utóbbi adat elég fontos, hiszen ha valaki ilyet szerez, akkor az sikertelen kísérletet eredményez a támadósor számára – például harmadik kísérletnél first down vonala előtt megállítja az ellenfelet.
A statisztikák közti különbségek sokatmondóak, ráadásul PFF run defense grade-ben is jóval jobb Suh – ez ugyebár inkább ilyen játékosmegfigyelési technika, ahol minden snapen értékelik, hogy épp jól vagy rosszul teljesített a játékos az elvárthoz képest.
Na de mi a helyzet a passzsiettetéssel? Ebben a kisebb, fürgébb McCoynak kellene jobbnak lennie, igaz?
Mióta 2010-ben az NFL-be kerültek, Suh 56, McCoy 54,5 sacket szerzett, mindössze ketten tudtak náluk többet elérni belső védőfalemberként – Geno Atkins 71-et, Aaron Donald 59,5-öt tud felmutatni a hivatalos statisztikák szerint. A PFF-nél a fél sacket is egésznek számolják – hiszen így is, úgy is sackelted az irányítót, a te teljesítményed ugyanaz, mintha egyedül vitted volna le -, ezért van a különbség a hivatalos statisztika és a fenti táblázat között, utóbbi szerint Suh 64-szer, McCoy 58-szor vitte le az ellenfél irányítóját a földre.
Mivel nem a sackek a legjobb fokmérői a passzsiettetésnek, nézzük, ki hogy teljesít QB hitekben, siettetésekben, és nyomásgyakorlásban. Az irányítót megütni Suh-nak 101-szer, McCoynak 85-ször sikerült, siettetésben is Suh vezet 325 vs 250 arányban, így teljes nyomásgyakorlásokban is a Lions által draftolt játékos vezet 490-393 arányban. Ráadásul leütött labdából is többje van Suh-nak.
Ha ezt egyébként leosztjuk snapenként, akkor elég kiegyenlített képet kapunk, a pass rush grade-ek közt sem találunk számottevő különbséget kettejük közt.
Persze ez csak egész karrier, de mi a helyzet jelenleg, mit kínálnak most, 30 év felett?
McCoynak tavaly 6 sackje, 12 QB hitje, 20 siettetése, 18 tackle-je és 18 stopja volt. Tegyük hozzá, hogy egy olyan védelemben tette mindezt, amelyik az NFL egyik legrosszabbja volt. Nagyon jó bull rush-sal rendelkezik, de igazán különlegessé az agilitása és a gyorsasága teszi, amit az alábbi a játéknál is nagyon jól szemléltet. Még mindig, 31 évesen is van a tankjában és komolyan kell venni a képességeit.
Gif: Doug Farrar
Suh-nak 2018-ban 7 sackje, 14 QB hitje, 36 siettetése, 47 szerelése és 37 stopja volt. McCoyjal ellentétben neki sok segítsége volt, Aaron Donald játszott mellette és a Rams védelme is elég jó volt. A 32 éves Suh még mindig borzasztóan erős, kiváló futás ellen és sok nyomást is tud generálni, ráadásul nagyon sokoldalú játékos, ugyanis 1-tech pozíciótól kezdve egészen wide9-ig fel tud állni bárhol – a snapjei közel negyedét szélről indulva töltötte. Itt előbb a szélről veri meg emberét a sackért:
Gif: Doug Farrar
Itt pedig belül, erőből tartóztatja fel a Cowboys kiváló támadófalát. Azért is fontos a jelenléte, mert double teameket követel meg, itt épp 1-tech pozícióból.
Gif: Doug Farrar
Szóval akkor ki a jobb?
A fentiek alapján a pályán nyújtott teljesítményt figyelembe véve szerintem nagyon nehéz azt mondani, hogy McCoy lenne a jobb játékos kettejük közül. Passzsiettetésben összességében hasonló hatékonysággal dolgoznak, de futás ellen egyértelműen Suh a jobb, ráadásul ő jóval többet is tud a pályán lenni, és univerzálisabban is használható. Persze nem mehetünk el a karakterük mellett sem, Suh ebből a szempontból problémásabb eset, még ha őt sem gondolom olyan játékosnak, aki személyiségével tönkretesz öltözőket – McCoy ellenben pluszt nyújthat ilyen téren.
Mivel nagyon más stílusú játékosok, így egyes védőkoordinátorok előnyben részesíthetik McCoyt, aki jobban támadja a lyukakat, be tud robbanni a támadófalemberek közt a backfieldre és jól alakítja sebességét erővé. Suh ellenben egy kőszikla a fal belsejében, mindenre képes, ráadásul ki is mozgatható a szélre, ami ritka egy belső védőfalembernél.
Todd Bowleshoz minden bizonnyal jobban fog illeni Suh játékstílusa, a 3-4-es alapfelállást használó és kevésbé lyuktámadós rendszer nem fekszik annyira McCoynak, ezért is jöhetett el a váltás ideje – pénzügyileg feltételezem, hogy nem lesz nagy különbség kettejük közt. Az pedig nagyon érdekes lesz, hogy hová kerül McCoy, a Brownsban vagy a Coltsban például nagyon szívesen nézném a játékát a potenciális kérők közül.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások