Ezúttal egy csoportkör kerül megrendezésre a MNF keretein belül, ahol a Carolina Panthers fogadja a Tampa Bay Buccaneers csapatát. A találkozó megvalósulása sokáig kétséges volt a Matthew hurrikán okozta veszély miatt, ám végül zöld utat kapott a meccs, ahol a legnagyobb csődörre nem számíthatunk.
A két résztvevő
Mindkét csapat az NFC South-ban vitézkedik, és mindketten 1-3-as mérleggel állnak, tehát a találkozó után biztos, hogy valaki előzni fog. Ha komolyan gondolják a rájátszás részvételt, akkor iparkodniuk kell, mert a Falcons a vasárnapi győzelmével már 4-1-es mérleggel áll a csoport élén, ráadásul az NFC-n belül is éles a verseny a két wild card helyért. A Bucs ebből a szempontból előnyösebb helyzetben van, hisz ők a nyitófordulóban pont a most csoportelső Falconst verték el, egy csoportgyőzelem meg aranyat ér. Ha most sikerülne legyőzniük a Pantherst, azzal már két csoportgyőzelmet tudhatnak magukénak, ezzel elég nagy előnyt harcolnának ki maguknak egy jövőbeli egyenlő mérleg esetén. A Panthers az egyetlen győzelmét a 49ers ellen vívta ki magának, és a három vereségük is elfogadható, ha csak a mérlegeket nézzük (Broncos 4-1, Vikings 5-0, Falcons 4-1), viszont ha most is vereséget szenvednek, akkor messze kerülhetnek a rájátszástól, amit nyilván nem akar egy SB contendernek kikiáltott csapat. A tét nagy, ez meg nekünk, virrasztó szurkolóknak csak jót jelenthet, azonban az élet kicsit átírta a forgatókönyvet, és fontos játékosok maradhatnak ki a találkozóról.
Tovább folytatódik-e a secondary gyalázása?
A Panthers múlt héten 500+ passzolt yardot engedett Matt Ryannek, ami egy olyan elit(nek gondolt) védelemtől, mint amilyen a Panthersé, rengeteg. Nem is maradt annyiban ez a csúfos teljesítmény, Bene’ Benwikere például már új csapat után nézhet, de ezzel aligha lett jobb a Panthers helyzete. Jelenleg 3 újonc pályázik a kezdő pozíciókra, ami sose jelent jót, főleg ha a túloldalon egy Mike Evans kaliberű elkapót kell őrizni, erre nagyon ráfaraghat a Panthers. Luke Kuechlyék valószínűleg gondoskodnak arról, hogy a futásokat kiöljék a játékból, de a passzok levédekezése vele sem tartozik a Panthers erősségei közé. (Josh Norman, ugye?)
Hogy ne legyen könnyű a charlotte-iak helyzete, a legjobb játékosuk, Cam Newton nem ment át az NFL agyrázkódási protokollján, így kihagyni kényszerül a találkozót. Helyét a rutinos Derek Anderson veheti át, akire eddig nem igazán lehetett panasz, ha be kellett ugrania Newton helyett kezdőként. Csakhogy a Panthers legnagyobb fegyvere a Newton és Stewart vezette futójáték volt, amire nem tudtak felkészülni az ellenfelek, most egyikük sem lesz a pályán, az Artis-Payne – Whittaker kettős meg nem jelent akkora veszélyt futásoknál, így Anderson kénytelen lesz az elkapóira támaszkodni. Benjamin szerencsére épen és egészségesen tért vissza keresztszalag szakadásából, megbízható célpontja lehet majd Andersonnak rövid és hosszú játékoknál egyaránt. Ahogy Greg Olsen is, aki 335 elkapott yardjával vezeti a tight endek ezen rangsorát, és olyan mélységi célpontok is szóba jöhetnek, mint Devin Funchess vagy Ted Ginn Jr. Ha a támadófal kellő védelmet nyújt neki a nem túl acélos Bucs pass rush ellen, akkor egy jó teljesítménnyel győzelemre vezetheti csapatát
Halkan suttogtam, nevét suttogtam: Carolina
A vendégek sem a teljes kerettel készülhetnek a találkozóra, hiszen az első (Doug Martin) és második (Charles Sims) számú futójukra sem számíthatnak, így Jaquizz Rodgersen lehet a világ szeme. Ám nem gondolom, hogy olyan sok szerepet kaphat majd, hiszen Winston szét fogja dobálni az agyát – ami eddig nem igazán vált be. A tavalyi 1/1-es egy turnover gépre emlékeztet az első 4 fordulóban nyújtott teljesítménye után, meccsenként 2,5 alkalommal veszít labdát (idén 8 INT, 2 elvesztett fumble), ha nyerni szeretnének, akkor ezen mindenképp javítaniuk kell. Kérdés, hogy Rodgers tudja-e azt a bizalmat nyújtani Winstonnak mint Martin, aki nagyon sok terhet le tud venni a válláról. A támadófalnak is kulcsfontosságú szerepe kell hogy legyen, hiszen ha a Panthers secondary nem is erős, a front7 viszont komoly fejtörést okozhat, főleg hogy ilyen nagy a tét. És kik azok, akik még Winston segítségére lehetnek? Az elkapószemélyzet, ahonnan kiemelkedik Mike Evans. A harmadéves elkapó 90 yardot átlagol meccsenként, és nagy játékokra is képes, ugyanakkor a tavalyi évvel ellentétben sokkal jobb százalékkal kapja el a felé dobott labdákat. Cameron Brate-ra is fontos szerep hárulhat, a tight endek levédekezése sem tartozik a Panthers védelmének erősségei közé.
Ha Winston nem is egy Szécsi Pál, de nagyon vágyik a Panthers skalpjára, ami eddigi karrierje során még nem jött neki össze, ehhez viszont a védelemnek is oda kell tennie magát – ami nem lesz egyszerű. Merthogy ebben az egységben szintén akad neves hiányzó, konkrétan a két legjobb pass rusher, Clinton McDonald és Gerald McCoy sem lép pályára, így nehéz lesz nyomás alatt tartani Andersont. Ha a falból nem is, a linebacker sorból érkezhet nyomás, hiszen Kwon Alexander és Lavonte David is jó pass rusher skillel rendelkezik. A védelmük a középmezőnybe sorolható, ha a bekapott yardokat nézzük, pontokban viszont majdnem ligautolsók, ami még akkor sem jó előjel, ha nem Newton irányítja a Párducokat.
Szorosnak tűnő összecsapásnak lehetünk szemtanúi ha a virrasztás mellett döntünk, az előjelekből nem lehet egyértelmű következtetést tenni a győztesről, a szerkesztőségünkből mégis a legtöbben Panthers győzelemre számítanak a sérülések ellenére is.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások