A liga öt legrosszabb támadófala

Folytatjuk a legjobb (és legrosszabb) egységeket összegyűjtő sorozatunkat, ezúttal a legrosszabb támadófallal. A legjobb és legrosszabb elkapószekciókról itt és itt írtunk, a legjobb támadófalakról pedig itt.

 5. Minnesota Vikings
 OT: Riley Reiff, Brian O'Neil
 iOL: Pat Elflein, Garrett Bradbury, Josh Kline

Az első négy helyezett viszonylag egyértelmű volt, de az ötödik helyre több csapat is pályázott. Végül azért döntöttem a Minnesota mellett, mert jelenleg a legjobb falembernek az újonc Garrett Bradbury tűnik. Reiff tavaly 43 nyomást engedett 13 meccsen (3 sack), O’Neil és Elflein 14 meccsen összesen 64-et (4 sack), Kline pedig 16 meccsen 38-at (4 sack) – egyik sem valami dicséretes. Cserébe futáshoz sem blokkoltak valami jól, a 10. legrosszabb egység volt tavaly a Vikingsé (igaz, Kline és Bradbury nélkül).

 4. Arizona Cardinals
 OT: DJ Humphries, Marcus Gilbert
 iOL: JR Sweezy, Mason Cole, Justin Pugh

Hiába szerezte meg a Cardinals Marcus Gilbertet a Steelerstől – aki az utóbbi két szezonban csak 12 meccsen játszott összesen – és igazolta le JR Sweezy-t (4 sack, 26 nyomás, 9 zászló), ez a támadófal nem lett jó. Mason Cole-nál nem nagyon van rosszabb center, a 35 engedett nyomás iszonyúan sok, Humphriesnak pedig csak kilenc meccs kellett a 28 nyomás (4 sack) eléréséhez. Justin Pugh-ra sem lehet büszke a csapat, mindössze 343 snapen engedett 19 nyomást. Az egység tele van vagy nagyon gyenge, vagy nagyon sérülékeny, vagy a két tulajdonságot egyszerre felmutatni képes játékosokkal, ebből nagyon nehéz lesz várat építeni.

 3. Cincinnati Bengals
 OT: Cordy Glenn, Bobby Hart
 iOL: John Jerry, Billy Price, John Miller

A Bengals támadófala nem lenne annyira pocsék, ha az 1/11-es Jonah Williams nem sérül meg, a korrektül blokkoló Clint Boling pedig nem vonul vissza. Velük gyakorlatilag két kezdő esett ki, a maradék pedig nagyon gyenge. Glenn még a Billsben, a nagy szerződése előtt elég jó kis tackle-volt, de az utóbbi időben vagy gyatrán játszik, vagy sérült. A túloldalon Bobby Hart pedig a liga talán legrosszabb RT-je: tavaly 39 nyomásgyakorlás, 11 büntetés és 10 engedett sack volt a mérlege. A fal belseje sem az igazi: Jerry 2018-ban egy snapen sem játszott, előtte pedig közepes volt, Miller átlag alatti és tavaly 30 nyomást engedett, míg az első körös Billy Price pocsék újonc éven volt túl, és bár ő fejlődhet, rajta kívül egyszerűen nincs tehetség az egységben.

 2. Miami Dolphins
 OT: Laremy Tunsil, Jordan Mills
 iOL: Michael Deiter, Daniel Kilgore, Jesse Davis

A Dolphins támadófala tökéletes a tankolásra, egy ilyen egység mögött gyakorlatilag lehetetlen a jó teljesítmény. Jesse Davis, Ted Larsen és Travis Swanson tavaly 98 nyomást engedélyeztek, pedig utóbbi kettő csak 14 és 12 meccsen játszott. Előbbi ennek ellenére marad a kezdőben, Larsen helyére jött is az idei draft harmadik körében Michael Deiter, illetve Swanson helyén a tavaly sérülés miatt csak négy meccsen játszó Kilgore kap szerepet, aki jobb napjain is csak erős közepes. Laremy Tunsil egész jó – nem annyira, mint amennyire egy korábbi első köröstől elvárható, de legalább egy stabil szintet tud hozni. A Billstől megszerzett Millsről ez már nem mondható el, az elmúlt három évben átlagosan 41 nyomást és hat sacket engedett, illetve hét sárgát dobtak rá, óriási visszalépés Ja’Wuan Jameshez képest. Futásblokkolásban sem jeleskedik az egység, Josh Rosennek nagyon nincs szerencséje (tavaly a Cardinals támadófala mögött kellett helytállnia).

 1. Houston Texans
 OT: Julie’n Davenport, Tytus Howard 
 iOL: Senio Kelemete, Nick Martin, Zach Fulton

Davenport tavaly 12 sacket és 67 nyomást engedett, emellett volt 16 zászlója, nehéz nála rosszabb tackle-t mondani a ligában. A túloldalán pedig ott az első körös Howard, akire katonadani WTF osztályzatot adott az értékelésében, mondván: “potenciálja van, de borzasztóan nyers – gimiben még QB volt -, nagyon gyenge a technikája, így nem látom, hogy hamar jó kezdő lehet belőle”. A fal belseje már jobb, hárman együtt csak kilenc sacket engedtek tavaly, illetve egyikük sem engedett harmincnál több nyomást, de cserébe nem sok haszon volt belőlük a futójátékoknál, közepesnél egyikük sem jobb játékos. Ha valamin elmehet a Texans szezonja, az a támadófal.

 +1 Los Angeles Chargers
 OT:  Russell Okung, Sam Tevi  
 iOL: Forrest Lamp, Mike Pouncey, Michael Schofield III

A Chargers támadófala nincs a legrosszabbak között, de elég lyukas ahhoz, hogy akár a szezon rámenjen. Okung rendben van, de Tevi nyolc sacket és 61 nyomást engedett tavaly. A fal belseje felemás: Schofield tűrhető volt, de Pouncey továbbra is csak a nevéből él, a nyolc zászlója a legtöbb volt a csapatban, illetve a futást sem tudja segíteni. Nagyon kell egy egészséges Lamp, mert a tavaly a helyén játszó Dan Feeney 8 sacket és 46 nyomást engedett.