Connect with us

Beharangozó

Három az amerikai igazság? – 49ers @ Rams

Idén harmadszor is összeméri tudását a San Francisco 49ers és a Los Angeles Rams, hogy eldöntsék, melyikük képviseli az NFC-t a két hét múlva rendezendő Super Bowlon. Sean McVay végre le tudja győzni Kyle Shanahant? Vagy a 49ers mestere megmarad a nagytestvér szerepkörben és újabb gatyázást ad az öcsikének?

A visszavágók mindig különös kihívás elé állítják azokat, akik a focival foglalkoznak és próbálnak jósolni, mi várható a meccsen. Egyrészt jó dolog ez, mert láttuk, hogy mit akarnak egymás ellen játszani (ráadásul jelen esetben kétszer is), így könnyen lerendezhetjük, hogy ugyanaz lesz most is, másrészt viszont rossz, hiszen várhatóan változtatni akarnak az előző összecsapáshoz képest (főleg a vesztes fél), így nem biztos, hogy azt fogják játszani, amit megszoktunk tőlük.

Mielőtt rátérnénk, hogy mi várható a labda egyik és másik oldalán, beszéljünk kicsit a két főedzőről, a rendszerükről és azok fejlődéséről.

Shanahan vs. McVay

A két főedző ugyanarról a “fáról” származik, hiszen Kyle beleszületett édesapja, Mike Shanahan rendszerébe, McVay pedig szintén ebben szocializálódott (lásd Washington edzői stáb közel 10 éve). Ezáltal ugyanazt a támadósort futtatják, legalábbis az alapok ugyanazok. Futásoknál a wide zone játékokra építenek, amit a támadófalnak nem egyszerű elsajátítania, de ha sikerül, akkor szinte mindenki ellen jól lehet futtatni a labdát. E mögé kapcsolódik egy jó kis west coast passzjáték, ahol mehetnek az under center play action passzok az LB-k mögé slantekkel, crosserekkel. A nagy különbség kettejük közt az, hogy McVay leginkább 11 personnelre (3 elkapó, 1-1 futó és tight end), míg Shanahan 12 personnelre (2 elkapó, 1 futó, 2 tight end) és 21 personnelre (2 elkapó, 2 futó, 1 tight end) alapoz.

Ez szuperül is működött sokáig, aztán jött Bill Belichick és a Rams elleni Super Bowlon lenullázta az egészet. Legalábbis ez a narratíva, de valójában Belichick leginkább kölcsönvette vagy lemásolta Vic Fangio alapszakaszban mutatott válaszát, mindenestre ezzel létrejött egy sablon, amivel meg lehetett állítani ezt a futójátékot, úgyhogy a következő évben mindenki ezt használta (Tilt, avagy 6-1 front, ahol hat védő van a line of scrimmage-en).

És akkor erre választ kellett találnia McVaynek és Shanahannek is. A Ramsnél ezek a duo futások lettek középre és a Robert Woods motionje mögötti windback futások a szélre. A 49ersnél könnyebb volt a helyzet, hiszen volt a csapatnak egy Kyle Juszczykje és egy George Kittle-je, így jöhettek a power blokkolás sémák, a külső zónákhoz pedig Juszczyket vonták be. Így pedig a két offense a futásoknál elkülönült egymástól, nyílt az olló a két rendszer között (erről az egészről egy nagyon jó cikket olvashattok Ben Solak tollából).

A 49ersnél pedig ez jobban működött. Egyrészt mert ehhez előnyösebb volt a játékosállománya, másrészt mert Garoppolo jobb a pálya közepének kihasználásában, mint Goff, harmadrészt pedig mert Shanahan is jobb ebben az egész sémázósdiban, mint McVay (aki egyébként továbbra is egy nagyon jó támadóguru kiváló dizájnokkal). A Rams főedzőjét a szezon második felére rendre kiismerik, rájönnek a tendenciáira és mindig visszaesik a támadósor. Shanahannél ilyen nincs, ő mindig újít és mindig van válasza a válaszokra, amik már az előző válaszokra adott válaszok válaszai. Mindig megoldja, hogy az offense alapja, azaz a futás és a középső passz működjön.

Tavaly azonban McVay megelégelte, hogy nem tud kitörni Shanahan és a saját árnyékából, úgyhogy cserélt Staffordért, ami kinyitotta a Rams offense-t, és most már nem kell limitálnia a playbookot Goffra. De a szezon felére ez is visszaesett kicsit, így újabb válaszok után kellett kutatnia. Valamilyen szinten sikerült is, de elsősorban azért tudott előrelépni, mert lett egy irányítója, akivel sokkal több mindent lehet csinálni és aki akkor is meg tud oldani helyzeteket, ha a játék nem az előre felrajzoltak szerint alakult.

A mai mérkőzés nagyon fontos lesz a két főedző számára és mi is okosabbak leszünk sok mindennel kapcsolatban. Ha ismét Shanahan nyer, akkor megmarad a bátyó-öcsike viszony és még egyértelműbb lesz a kettejük közti különbség, azaz hogy McVay a “hátráltató tényező”, Shanahan pedig a felsőbbrendű offense guru.

Azonban ha McVay nyer, akkor egyrészt kitör ebből a mindig elpáholt öcsike szerepből, másrészt beigazolódik, hogy az irányító fontosabb a sémánál. Hogy a séma csak egy bizonyos pontig visz el QB nélkül, kell egy igazán jó irányító, hogy áttörd ezt a plafont. Ha így lesz, akkor McVay nyeri meg a háborút, méghozzá azzal, hogy ő hamarabb csapott le egy top QB-ra.

Nagyon érdekes tehát kettejük vonatkozásában és ezzel a séma-irányító narratívával is ez a mérkőzés, de azért nézzük meg, mi várható a labda két oldalán.

Amikor a 49ersnél a labda

2019 óta hatból hat győzelem áll Shanahan neve mellett McVay-jel szemben. Ráadásul a Rams három különböző védőkoordinátort alkalmazott az utóbbi három évben (Wade Phillips, Brandon Staley, Raheem Morris), Shanahan pedig mindegyik ellen utat talált a futójáték számára. Sőt, Jimmy Garoppolo is veretlen a Rams ellen, neki 2017-ig visszamenőleg volt hat egészséges meccse ellenük, tehát valójában Shanahan Garoppolóval nem kapott még ki a Ramstől. Kis statisztika még, hogy az idei két találkozásukkor EPA/drive alapon a 49ers az összes idén lejátszott meccset tekintve a felső 22 és a felső 18 százalékba tartozó támadóteljesítményt rakott le az asztalra. Tehát Shanahan tudja, mit kell csinálni a Rams ellen és ez jól is működik, rendszeresen szétszedi ezeket a védelmeket.

A Rams védelem várhatóan a futás megállítására fog koncentrálni, hogy Garoppolo kezébe adják a labdát. A Los Angeles-i defense azt szokta játszani a 49ers ellen, hogy az OLB-ket kirakja messze a fal szélére, hogy ne lehessen outside zone futásokat csinálni. Erre két válasza van Shanahannek. Egyrészt, hogy akkor majd fut belül, másrészt hogy így is megoldja a szélen. A múlt heti Packers ellenihez képest (ami szintén egy Ramshez hasonló védelem) annyi könnyebbség lesz a 49ers számára, hogy a szélső védők nem olyan masszívak, mint a Za’Darius Smith, Preston Smith, Rashan Gary trió, a Leonard Floyd, Von Miller kettős azért jóval könnyebben mozgatható a helyéről futás ellen, így a szélső futások is jobban fognak menni.

A falak csatájánál még azt kell kiemelni, hogy a Rams DL nem igazán tudott mit kezdeni az utóbbi években a 49ers OL fizikalitásával (és ez amúgy a másik oldalon is igaz lesz), erőben nagy előnye van a vendégeknek. A másik pedig az, hogy passzsiettetés esetén Raheem Morris védőkoordinátor nagyon jó abban, hogy egy az egy szituációkat alakítson ki bárkinek, akinek épp akar, így nagyon jó matchupokat tud létrehozni. Ezért is furcsa, hogy Aaron Donald az első két meccsen elég súlytalan volt és nem tudott nagy zavart okozni. Nem tudom, hogy erre számíthatunk-e harmadjára, ismerve Donaldot inkább azt mondom, hogy ez nem fog menni még egyszer, ez pedig a Rams felé billentheti a mérleg nyelvét. Plusz Donald mellett Von Miller is kiváló formában van, őt érdemes lenne többet Tom Compton oldalára tenni, hogy több nyomást generáljon. Nagy kérdés még, hogy Trent Williams milyen egészségügyi állapotban lesz, ugyanis nem edzett a héten. Az ő top játékára nagy szüksége lenne a 49ersnek, nélküle jelentősen csökkennek az esélyeik.

Főleg futni fog a 49ers, neutrális helyzetben ezt csinálják amúgy is, a Rams ellen meg aztán végképp, de nyilvánvalóan a passzjáték is fontos lesz. Legutóbbi meccsen Jimmy Garoppolónak fájt az ujja, az első félidőben oda sem tudott állni a center alá és a passzolás sem ment neki. Aztán kapott egy jó kis fájdalomcsillapítót és megnyerte a meccset. Most kevésbé fáj az ujja és ha fáj is, valószínűleg egyből a meccs előtt kap egy szurit, szóval nem lesz limitálva az offense.

A 49ers főleg a pálya közepét szokta támadni passzokkal, a Rams ellen meg aztán végképp, hiszen ez a linebacker sor borzalmas. A két idei meccsen 29/36, 320 yard, 3 TD volt a mérlege Garoppolónak, ha a pálya közepére dobált. Ez 80%-os pontosság és 8,8 yardos átlag kísérletenként, ami nagyon jó (#elemzés). Az alábbi hőtérképen is nagyon jól látszik, hogy a 49ers a pálya közepét támadja, a Rams pedig oda enged több elkapást, így ez nagyon kedvező matchup a 49ersnek.

A kérdés az, hogy tud-e a Rams változtatni, és ha igen, akkor mit? A kulcsfigura ebben Jalen Ramsey lehet. Volt, amikor ráállították Deebo Samuelre és ment sokat vele, de Shanahan kivitte Samuelt a szélre és megoldotta máshogy. Most könnyen lehet, hogy beteszik majd mindig a slotba vagy egyenesen a boxba, hogy minél közelebb legyen az akcióhoz és segítse egyrészt a futás elleni védelmet, másrészt a középre érkező passzokat. Mindkettőben jobb a linebackererknél és a safetyknél is, szóval elkél a segítsége. Ilyenkor viszont a 49ers előveheti Deebo Samuelt a szélen, vagy jöhetnek tőle a befelé törő útvonalak az első védővonal mögött.

Összességében a matchupok a 49ersnek kedveznek, Shanahan amúgy is jól tudja, mihez kell folyamodnia egy ilyen védelem ellen, ráadásul már idén is kétszer találkozott ezzel a defense-szel, tehát nagyon jól tudja, hogyan válaszoljon az eddig elétárt kihívásokra és azokra is, amik várhatóan szembe jönnek majd. Én úgy gondolom, hogy alapvetően jól fog tudni haladni a 49ers a meccsen, menni fognak a futások és a középre menő passzok is – de jön majd a menetrendszerű Garoppolo interception is valamikor, kérdés mikor és milyen helyzetben, illetve hogy a Rams mennyire tudja ezt kihasználni.

Amikor a Ramsnél a labda

Fentebb kiemeltem, hogy a 49ers offense-nek milyen jól ment a két egymás elleni meccsen. Nos, a Ramsnek kevésbé. Az első meccsen az idei második legrosszabb teljesítményüket hozták EPA/drive alapon, és a másodikon is csak a teljes liga felső 35%-ába fértek be – ami már nem rossz, de nem is kiemelkedő.

Futással pedig egyáltalán nem voltak sikeresek, hiszen a két meccsen összesen értek el 116 yardot 37 futásból. Ami azért baj, mert McVay szeret futásorientált lenni, és ha nem megy, akkor Stafford sok harmadik és hosszúba kényszerül. És a 49ersé a liga legjobb futásvédelme EPA alapon, szóval nem lenne érdemes most sem erre hagyatkozni, aztán meglátjuk, hogyan látja McVay. Azt azért tapasztaltuk múlt héten, hogy hajlandó passzorientált lenni, ha top futásvédelemmel néz szembe, de azt is láttuk a Bucs ellen (vagy épp a 18. héten a 49ers ellen), hogy ennek ellenére előnyben bármi is van, visszaáll a futásra. Szóval ha itt sikerülne vezetésre szert tenni, akkor a gázon kellene tartania a lábát – persze sokszor mondtuk már ezt neki.

Na de beszéljünk inkább a passzjátékról, mert a túloldallal szemben itt ez lehet a hangsúlyosabb. Azt gyorsan kilőhetjük, hogy Stafford milyen jó emberezés és blitzek ellen, mert a 49ers nagyon kevés ilyet használ, így ez sem lesz hangsúlyos a meccsen. Ugyanez igaz single high safety felállásokra, ebben is jó Stafford, de ezt is keveset használja a 49ers. Lesznek ilyen alkalmak (nem sok), és ha ezeket ki tudja használni Stafford, akkor az sokat jelenthet a Rams sikerében.

A meccs nagy részében viszont nem erről lesz szó. A 49ers védelme ugyanis négy emberrel sietteti az irányítót és 7 embert küld hátra coverage-be, általában két mély safetyvel. Nagyon kevés csapat tudja ezt jól csinálni, amelyik viszont mégis, az nagyban tudja frusztrálni az ellenfél irányítóit, hiszen nincsenek meg azok a könnyebb játékok, amikor a blitzet vagy emberezést kell megverni, vagy a szélen egy az egyben marad valaki safety segítség nélkül. A 49ers pedig nagyon jól csinálja ezt a fajta védekezést.

Ez több mindennek köszönhető. Egyrészt annak, hogy van egy domináns védőfala, amely négy emberrel is hatékony tud lenni. Tele van adonisz felépítésű játékosokkal ez a front, Nick Bosa, Arik Armstead, Charles Omenihu, Arden Key, és akkor még ott van DJ Jones is középen, nagyon nehéz felvenni a versenyt velük. A két meccsen csak 14%-ban blitzelt a 49ers és így is 41%-ban nyomást tudott helyezni Staffordra (a második meccs második félidejében 58% volt ez a szám, ami abszurd). Ez a Rams támadófal pedig érdekes. Mindenféle advanced mutatóban a top3-ban vannak, a legtöbb meccsen nagyon is jók, de van pár találkozó, amikor ez egyáltalán nem látszik és bőven sebezhetők, főleg guardban és főleg ilyen fizikálisabb, erősebb védőfalakkal szemben.

A második és legfontosabb oka annak, hogy ennyire jó ez a védelem, az Fred Warner, a liga legjobb linebackere. Gyakran mondjuk, hogy a linebacker nem olyan fontos poszt és nem érnek túl sokat, de Warner az az LB, aki igenis minden pénzt megér. Steven Ruiz írt egy hosszabb cikket róla, ahol nagyon jól szemlélteti, mennyire is zseniális ez a csávó. Az egy dolog, hogy mindig tökéletesen irányítja a társakat, hogy kinek hová kell mennie, de amit coverage-ben csinál, az valami elképesztő.

Ez a védelem miatta működik ilyen jól. Főleg Cover3 és Cover4 védekezést alkalmaznak, de nem ilyen Eagles féle spot drop lyukas védekezés ez, hanem sok zone matchet használnak, tökéletes technikával, szorosabb területlefedéssel képesek elvenni az útvonalakat. Más csapatoknál ez nem megy ilyen jól, mert felrajzolnak ellenük Cover3/Cover4 beatereket és megoldják a támadók, de itt nem, mert Warner elveszi ezeket, sokszor két útvonalat is egyedül fed le a mozgásával, majd odaér a checkdownra minimális yardon.

Pedig McVay nagyon is jól nyomja zónavédekezés ellen (nem meglepő, hiszen ugyanarról a fáról jön, mint Shanahan), kihasználja a gyengeségeit a sok motionnel, play actionnel és route kombinációkkal, amik a pálya közepét támadják, csak hát ott van ez a tökéletes linebacker középen, akit nagyon nehéz kijátszani. Természetesen ne feledkezzünk el DeMeco Ryansről, mint harmadik komponens, aki miatt ennyire jó a védelem, nem véletlenül hívják főedzői interjúkra elsőéves koordinátorként – baromi jó munkát végez a védelemmel.

Kiemelkedő fontosságú még a meccs kapcsán, hogy Cooper Kuppal mit tervez a 49ers. Múlt héten Adams ellen egész sok bracket coverage-et alkalmaztak, azaz kvázi duplázták. Kuppal ezt kevésbé csinálták az alapszakaszban, pedig a pálya közepén ez alapvetően egy könnyebb feladat lenne. Vajon most változtatnak ezen a taktikán? Szerintem igen, és több erőforrás megy majd Kuppra, a pálya közepén igyekeznek majd őt elvinni. Ez pedig azt jelenti, hogy Odell Beckhamnek lesz nagy szerepe, tőle kell majd egy jó meccs. Ha Kuppra nagyobb figyelem hárul, akkor OBJ egy az egyben lehet a 49ers gyenge cornerei közül az egyikkel, ilyenkor pedig fel lehet rá dobni a labdát, jó eséllyel ő húzza majd le. Ahol Kuppnak mégis nagyobb szerepe lehet, azok a harmadik kísérletek, hiszen fontos szituációkban azért elő szokott kerülni Ryans zsebéből a blitz, Stafford pedig ilyen helyzetben mindig Kuppot keresi.

A labda túloldalával ellentétben szerintem itt a passzjáték lesz hangsúlyosabb, de nem ez a legkedvezőbb matchup Staffordnak a kevés emberezés és blitz miatt, így szerintem itt is nagyon nehéz dolga lesz a Ramsnek.

Összességében

Szokás mondani, hogy nehéz egy csapat ellen egy éven belül háromszor nyerni, de 21-ből 14-szer az nyert a rájátszásban, aki már az alapszakaszban is. Úgy gondolom, hogy a Rams a tehetségesebb csapat a jobb irányítóval, ellenben az edzői fölény és a matchupok inkább a 49ersnek kedveznek, így jön ki egy jó kis kiegyensúlyozott összecsapás. Amit könnyen lehet, hogy az dönt el, melyik irányító dob több vagy még inkább fájóbb interceptiont.

*A mérkőzés magyar idő szerint éjjel fél 1-kor kezdődik. 

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!