A védelmemre szintén az jellemző, mint az offense-re. Megtalálható itt néhány klasszis, akik 5-10 éve voltak pályájuk csúcsán, de a jelenkor sztárjai is. Itt talán kevesebb a személyes kötődésem a sztárokhoz, több játékos is a teljesítményével vívta ki, hogy a csapatomban akarjam tudni.
Defensive Tackle – B.J. Raji, Vince Wilfork
Van, hogy egy játékos nem egész karrierjében nyújtott teljesítményével nyűgőz le, hanem ehhez elég 1-2 mérkőzés vagy megmozdulás is. Raji esetemben pont ez történt velem. Egyik mérkőzésén szerzett TD-je utáni táncával szerettette meg magát, amire azóta is emlékszem. Persze defensive tackle-ként amúgy sincs könnyű dolga az embernek, de Raji sackjei mindig élményszámba mentek.
Wilfork már a puszta megjelenésével is szimpátiát vált ki. Olyan, mint egy meghízott napközis és ha valaki nem a futballpályán látja, akkor biztos hogy nem tudja elképzelni, hogy ő mozogni is tud.
Edge Rusher – Von Miller, Elvis Dumervil
Miller már a kezdetektől fogva az egyik kedvenc játékosom, de a legutóbbi Broncos Super Bowl menetelés óta csak még kedvesebb a szívemnek. Az emberekben a friss emlékek mindig hangsúlyosabb szerepet kapnak, de ha a régmúltból szeretnék keresni, akkor se nagyon találnék nála jobb pass rushert. Mellesleg Miller egy olyan figura, aki a pályán vérprofi, pályán kívül viszont halálosan laza arc.
Mellé pedig az igazi párját választottam, aki csak egy szerencsétlen fax üzenet miatt nem tudta hírnevét tovább Denverben öregbíteni. Dumervil viszont így is bizonyította évről-évre, hogy az egyik legjobb játékos a posztján. Nem mellesleg igazán tetszik a neve.
Linebacker – NaVorro Bowman, Luke Kuechly
Az elmúlt 10 év legkomplettebb linebackere szerintem egyértelműen Bowman. Persze voltak gyorsabb játékosok nála, de senki nem olvasta úgy a játékot, mint ő. A játék minden elemében kiváló volt. Tudott coverage-ben vigyázni az elkapókra, jól lépett fel a futás ellen, de az irányítókra is veszélyes volt. De ami a legfontosabb, hogy egy igazi vezér volt, ami a védelem közepére kötelező ebben a sportban. Ha Bowman a 2010-es éveket uralta, akkor a 2015-től Kuechly vette át a helyét. Közel ugyanazt tudja mint az elődje, csak ő még rettentően fiatal.
Cornerback – Chris Harris Jr., Richard Sherman, Champ Bailey
Harris nem titkoltan az egyik kedvenc játékosom. Már akkor is szerettem a játékát, amikor még egyáltalán nem tartották a liga legjobb három cornere közt számon. Azóta pedig ugyanazt csinálja, mint előtte. Szótlanul, fegyelmezetten teszi a dolgát.
Shermant lehetne Harris ellenpólusaként is emlegetni, ugyanis egyáltalán nem szótlan, néha nem is fegyelmezett, de kétségtelenül az egyik legjobb CB a ligában. Nagyon érti ezt a játékot és bármilyen nagyszájú is, ez a futballszeretet és nagyszájúság teszi rokonszenvesség számomra.
Bailey kérdés nélkül az egyik legnagyobb cornerback valaha. Egyszerűen olyan tekintélyteremtő aurája volt, hogy már attól elment a kedve a WR-eknek, hogy szembeálltak vele. Kivételes technikája volt, rettentően jól olvasta a játékot és egy nagyon okos védő volt. Kevés játékosnál érzi azt az ember, hogy árad belőle a magabiztosság és a tapasztalat, de ő ilyen volt.
Safety – Eric Berry, Earl Thomas III
Bár a csoport rivális Chiefs emblematikus figurája, Berry egy olyan személyisége a sportnak, akit nem lehet nem szeretni. Én speciel nem csak azért tartom a kedvenc safetymnek, mert egy csoda a felépülése és a visszatérése a pályára, de az egyik legjobb játékosnak is tartom a posztján. Mind a két safety poszton kimagaslóan tud játszani és igazi vezére a secondarynek.
Ha Thomas játékát nézem, akkor az első szó, ami eszembe jut az az elegancia. Nem a legnagyobb hitter, de nagyon jól lát a pályán és ami még ennél is szembetűnőbb, hogy oda is ér mindenhova. Nem az a nagyszájú játékos, de megjelenésével magabiztosságot és tatást ad a csapatrészének.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások