Connect with us

Történelem

Goal line stand – Super Bowl XVI Bengals vs 49ers

Megkezdjük Minden Idők Legjobb Super Bowlja játékunk “F” csoportját, és az első versenyző az a döntő lesz, amit előzetesen senki nem jósolt volna meg. Ez a Bengals és a 49ers első öszecsapása.

A cikk folytatódik! Mindössze havi 3$ (+ÁFA) és több tucat extra cikket olvashatsz el, illetve korlátlan hozzáférést kapsz minden korábbi anyagunkhoz. Vagy légy a támogatónk további előnyökért! Ha már előfizető vagy, ne felejts el bejelentkezni (fent a menüben)!

 

A Bengals útja a döntőbe

1981 a meglepetések éve volt. Számos csapat, akik a megelőző években a liga alján voltak, hirtelen feltámadtak, és mindenkit meglepve a rájátszásba jutottak. Az egyik legnagyobb meglepetés a Bengals csapata volt, akik a 70-es évek végén rendre a csoport utolsó helyén végeztek. Ám az új évtizedet egy új edzővel kezdték meg, és a korábbi Packers játékos, Forrest Gregg, két év alatt győztest csinált a vesztesekből. 1981-ben a Bengalsra rá sem lehetett ismerni, a veterán irányító, Ken Anderson, élete legjobb szezonját futotta, és az Év Visszatérője mellett az MVP díjat is megkapta. Gregg és Anderson közös vezetésével a Bengals 12-4-gyel végzett, amivel nem csak a csoportot, de a konferenciát is megnyerték. A playoffban először hazaküldték a Billst 28-21-es eredménnyel, majd a „Freezer Bowl” becenevet kapó AFC döntőn (-23 °C volt a mérkőzésen) a Chargerst is legyőzték 27-7-re.
Hatalmas meglepetés volt a Bengals Super Bowl szereplése, de abban az évben nem ők voltak az egyetlen váratlan csapat.

A 49ers útja a döntőbe

A Bengalshoz hasonlóan a 49ers is a semmiből ugrott a csoport végéről az NFC élére. Bill Walsh vezetőedző ’79-ben megkezdett munkája ’81-re beérett, és a fiatal Joe Montana is fel tudta venni az NFL ritmusát. A 49ers bár döcögősen kezdte az évet, de ahogy teltek a hetek, úgy erősödtek, és a végén 13-3-mal nyerték a csoportot, és a konferenciát is. A playoffban legyőzték a Giantset 38-24-re, majd hazai pályán fogadhatták a Dallas Cowboyst. Az NFC döntő az utolsó másodpercig körömrágós volt, és végül Dwight Clark „The Catch” néven elhíresült elkapásával sikerült 28-27-re túljutni Amerika Csapatán.

Super Bowl XVI

A Detroitban megrendezett döntőn két olyan csapat lépett pályára, akik korábban soha nem jártak Super Bowlon, és a szezon előtt senki nem várt tőlük még pozitív szezont sem. Végül mindketten a legnagyobb győzelem kapujába jutottak, a kérdés csupán az volt, kinek fog beteljesülni a sikertörténete.

A döntő egy másik pikantériáját az szolgáltatta, hogy a 49ers vezetőedzője, Bill Walsh korábban a Bengalsnál dolgozott Assistant HC-ként. Sokáig úgy nézett ki, ő fogja megörökölni a legendás edző Paul Brown pozícióját, ám mikor Brown 1975-ben visszavonult, más kapta meg ezt a posztot, és Walsh elhagyta a csapatot. Most több, mint 5 évvel később lehetősége nyílt bebizonyítani, hogy nagyot hibáztak Cincinnatiben, mikor annak idején nem neki szavaztak bizalmat.

A döntőt a 49ers kezdhette visszahordással, és már a kezdőrúgásnál sikerült elveszíteni a labdát. Hatalmas lehetőség nyílt meg így a Bengals előtt, de nem tudtak élni vele. Alighogy megszerezték a labdát, Anderson vissza is adta, így kisebb közjáték után végre pályára léphetett Joe Montana is.

Montana higgadtan kezdte meg élete első Super Bowl drive-ját, és egymás után szórta a jobbnál jobb passzokat. A drive végül a Bengals célterületén ért véget, miután Montana 1 yardos TD-t futott. Erre jöhetett volna a Bengals válasza, de megint sikerült eladni a labdát, és Montana ezúttal sem kegyelmezett. Nemcsak TD-t szerzett, de tette mindezt úgy, hogy az óra jelentős részét elégette. Már bőven a második negyedben jártak, mire a Bengals újra pályára léphetett. És eddigre már 14-0-ás hátrányban voltak.

Az első félidő totális káosz volt Bengals részről, alig-alig haladtak előre bármit is, és folyamatosan adták el a labdát. Félidőben már 20-0 volt a 49ers előnye, és úgy nézett ki, a döntő féltávnál már véget is ért. Ám a második félidőre végre felébredt a Bengals.

A harmadik negyed tökéltes másolata volt az első két játékrésznek, csakhogy ezúttal a Bengals vezetett hosszó drive-okat, és a 49ers nem haladt semmit előre. Igaz, legalább a labdára vigyáztak.

A Bengals előbb Anderson futása révén szépített, majd a negyed végén újra eljutott a célterület árnyékába. Mindössze 3 yard hiányzott az újabb TD-hez, de a 49ers védelem ezúttal nem adta magát. Az első futást 2 yard után megállították, és a második futásból sem engedtek. Harmadik kísérletre aztán a Bengals passzt hívott. Anderson meg is találta a futó Charles Alexandert a labdával, ám az LB Dan Bunz résen volt, és még azelőtt földre vitte Alexandert, hogy átléphette volna a gólvonalat.

3 kísérlet alatt nem sikerült megtenni a szükséges yardokat, ám Gregg úgy döntött, negyedikre is nekimegy. Mezőnygól nem volt elég. Tudta, ha sikerül TD-t szerezni, akkor övék lesz a momentum, és vissza tudnak jönni a meccsbe. A 49ers azonban negyedik alkalommal is megállította a Bengalst, így maradt a 20-7.

A TD nem jött össze, és ami nagyobb baj volt, hogy rengeteg időt elégettek, de pontot nem szereztek. Ez pedig tökéletes volt a 49ersnek. Ugyan a Bengals képes volt ezután még TD-t szerezni, de a 49ers offense is felébredt, és bár csak két mezőnygólt szereztek, az is bőven elég volt.

A végén Anderson még levezetett egy újabb TD-t érő drive-ot, ám ez csak 16 másodperccel a vége előtt jött össze, és bár egy labdabirtoklásra csökkentették a különbséget, nem maradt idő még egy támadásra. Így ugyan a vége feszültebb lett, mint azt eltervezték, de a 49ers 26-21-re megnyerte történelme első Super Bowlját, és Bill Walsh bebizonyította, a Bengalsnak neki kellett volna adnia a HC posztott évekkel ezelőtt.

 

 

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások