Connect with us

Történelem

Egy viszály eredete – A Cowboys-Redskins rivalizáció

Az NFC East éveken keresztül az NFL legerősebb csoportja volt, ahol a csapatok sokszor ölre mentek egymással az első helyért. Ebben a légkörben gyorsan kialakultak a nagy rivalizálások, és gyakorlatilag mindenki mindenkinek a riválisa lett abban a csoportban. Viszont még ebben a rivális hangulatban is ki tudott emelkedni egy olyan kapcsolat két csapat között, amely már a kezdetektől fogva el volt átkozva.

A Cowboys és a Redskins kapcsolata több egy egyszerű rivalizálásnál. Ez egy olyan puskaporos hordó, ami akármikor robbanhat, és viheti magával mindkettőt. A két csapat konkrétan gyűlöli egymást, és a legkisebb kompromisszumra sem hajlandóak, a másikkal szemben. A játékosok számára  minden egyes meccs a másik ellen élet-halál harc, ami után történhet akármi, az a két meccs fogja meghatározni a megítélüseket. A szurkolók sem maradnak ki ebből, és egyáltalán nem restek hangot adni az útálatuknak, valahányszor csak alkalmuk van rá. A stadionok a két csapat egymás elleni meccsein mindig hangosak voltak a gyűlölettől, és ha kellett akkor a szurkolók látványosan meggyalázták vagy elégették a rivális kellékeit.

A cikk folytatódik! Mindössze havi 3$ (+ÁFA) és több tucat extra cikket olvashatsz el, illetve korlátlan hozzáférést kapsz minden korábbi anyagunkhoz. Vagy légy a támogatónk további előnyökért! Ha már előfizető vagy, ne felejts el bejelentkezni (fent a menüben)!

De mi lehet emögött a háborús hangulat mögött? Miért gyűlöli egymást ennyire ez a két csapat? Mi miatt alakulhatott ki oly mértékű útálat, ami szokatlan ettől a sporttól? Nos, ezekre a kérdésekre a válaszokat a Cowboys megalapítása körül kell keresni.

A történet 1958-ban kezdődött, mikor is egy texasi üzletember, Clint Murchison Jr. (bal oldal) elhatározta, hogy szeretne egy NFL csapatot alapítani Dallasban. Ez nem volt könnyű feladat, de pont szerencséje volt, ugyanis a Redskins tulajdonosa, George Preston Marshall (jobb oldal), szerette volna eladni a csapatát. Murchison azonnal fel is kereste a Redskins tulajdonosát, és elkezdődtek a tárgyalások a csapat megvételéről. Már minden megvolt, és szinte már csak a papírokat kellett volna aláírni, amikor Marshall hirtelen megváltoztatta a korábbi feltételeit. Ez a változtatás olyan drasztikus volt, hogy Murchison azonnal kihátrált az üzletből. Megállapodás így nem született, és Marshall annyira megsértődött ezen, hogy a felek úgy váltak el, hogy kölcsönösen elküldték egymást a pokolba.

Murchison terve így nem valósult meg, de nem adta föl a harcot. Mivel más csapat nem volt, amit megvehetett volna, így az egyetlen megoldás az maradt, hogy alapít egy új klubbot. Ezt azonban az NFL nem engedélyezte, úgy gondolták nincs szükségük egy új csapatra. A helyzet azonban 1960-ra megváltozott.

Egy másik texasi üzletember, Lamar Hunt, korábban többször is próbálkozott az NFL-nél egy dallasi klub megalakításával, de mindig visszautasították. ’60-ra pedig elege lett a folyamatos negatív válaszokból, és úgy döntött alapít egy új ligát, ahol már indulhat egy dallasi csapattal. Ez az új liga lett az AFL, aminek az egyik tagja Hunt csapata a Dallas Texans (későbbi nevén Kansas City Chiefs) volt.

Az AFL megalakulása veszélyt jelentett az NFL-re. Ugyan ekkor még senki nem vette komolyan Hunt ligáját, de tudta mindenki az NFL vezetőségében, nem lehet félvállról venni ezt. Elkezdtek foglalkozni ezzel az üggyel, és úgy gondolták, úgy tudják a legjobban megroppantani az AFL-t, ha Hunt városában létrehoznak egy új csapatot, ami megosztja az ottani közönséget. Erre pedig meg is volt a megfelelő emberük.

Gyorsan felvették újra a kapcsolatot Murchisonnal, és megkezdődtek az előkészületek a dallasi csapattal kapcsolatban. Szinte minden rendben ment, ám egy apró probléma akadt. Ahhoz ugyanis, hogy egy új csapat megalapulhasson, mindegyik tulajdonosnak a beleegyezésére volt szükség. Mivel nagy szükség volt erre a csapatra, ezért szinte mindenki támogatta Murchisont. Egyvalaki azonban nem. Ez a valaki pedig nem más volt, mint George Preston Marshall.

Marshall nem felejtette el, milyen eredménye lett a két évvel korábbi üzletüknek, és elhatározta, mindent meg fog tenni azért, hogy Murchison álma ne válhasson valóra. Nem érdekelte az AFL, nem érdekelte a többi klubtulajdonos, ha rajta múlik – márpedig rajta múlt – akkor nem lesz NFL csapat Dallasban. A többi tulajdonos megpróbálta jobb belátásra bírni Marshall-t, de ő hajthatatlan maradt. Nagyon úgy nézett ki, hogy Murchison nem fogja tudni megalapítani a csapatát, hiszen nem volt semmi, amivel a Redskins tulajdonosa meggyőzhető lett volna. Ám ekkor váratlanul az ölébe hullott a lehetőség.

Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan történt, hogy Marshall felkérte a Redskins Band vezetőjét, Barnee Breeskint, hogy írjon egy indulót a csapatnak. Breeskin hozzá is látott a munkához, és rövidesen megszületett a „Hail to the Redskins” induló. Az induló nagyon elnyerte a tulajdonos tetszését, és alig várta, hogy először felcsendülhessen a stadionban, ám egy nem várt fordulat megakadályozta ezt a tervét. Marshall és Breeskin nem sokkal a mű elkészülte után nagyon csúnyán összeveszett. Hogy pontosan min azt nem lehet tudni, de nagyon komoly dolog lehetett, mert ezután Breeskin kilépett, és elhatározta olyan bosszút áll Marshall-on, hogy igazán megérezze. Felkereste Murchisont és 2500 dollárért eladta neki a „Hail to the Redskins” jogait.

Ezzel a nem várt fordulattal patthelyzet alakult ki. Az induló nagyon kedves volt Marshall számára, részben azért is mert bár a zenét Breeskin szerezte hozzá, de a szöveget Corinne Griffith, Marshall felesége írta. Egyértelmű volt, hogy vissza kell szereznie, de ő is pontosan tudta, hogy hiába ajánlana Murchisonnak akármekkora összeget, nem fogadná el. Egyetlen dolog volt csak, amivel rá tudta volna venni, hogy adja vissza az indulót.

A két fél újra találkozott, és ezúttal sikerült megállapodniuk. Marshall beleegyezett a dallasi klub létrehozásába, cserébe Murchison odaadta neki a „Hail to the Redskins” jogait. Ezzel a megállapodással akár véget is érhetett volna ez a viszály, de igazából csak ezután kezdődött. Marshall soha nem felejtette el, hogy milyen módszerrel vették rá arra, hogy lehessen csapat Dallasban, és Murchison sem felejtette el soha, ki volt az, aki mindent megtett az álma eltiprásáért.

A két tulajdonos ezután valóságos hadjáratot indított a másik ellen. Mindketten megtettek mindent azért, hogy a saját csapatuk gyűlölje a másikét. Hergelték az edzőiket, hergelték a játékosaikat, és hergelték a szurkolóikat. A helyzet aztán csak fokozódott, mikor egy csoportba került a két gárda, és évi két meccset játszottak le egymással. A parancs pedig egyértelmű volt mindkét fél részéről. Nem érdekel milyen lesz a szezon, de a Cowboyst/Redskinst oda-vissza.

Ezzel elindult a nagy viszály, ami túlélte a két tulajdonost is, és még napjainkban is tart. Ez a viszály igazából az 1971-83 közötti években élte fénykorát. Ekkor volt mindkét gárda a csúcson, és bő 10 éven keresztül az NFC East a Cowboys-Redskins párharcokról szólt. Számos vérre menő emlékezetes meccset játszottak egymás ellen ebben az időszakban, kétszer még az NFC döntőben is összetalálkoztak, amit mindkét alkalommal a Redskins nyert.

’83  után már ritka volt az olyan év, mikor mindkét csapatnak kijött volna a lépés, de ez nem jelentette azt, hogy a viszály megszűnt volna. 1989-ben a Cowboys mindösszesen 1 meccset tudott nyerni, de azt egy győzelmet a Redskins ellen szerezték. Innentől kezdve teljesen mindegy volt, hogy 1-15 lett a szezon, legyőzték a Redskinst, akik soha nem fogják tudni lemosni magukról azt a szégyent, hogy kikaptak attól a Cowboystól– ráadásul hazai pályán – akik senkit nem tudtak megverni abban az évben. Pár évvel később 1995-ben fordult a kocka, akkor a Redskins zárt egy borzalmas szezont, de oda-vissza verték a Cowboyst, szóval elégedettek lehettek. Apró szépséghiba volt, hogy a Cowboys ígyis döntőt nyert, de a lényeg, hogy kétszer kikaptak tőlük.

A Cowboys-Redskins viszály talán az egyik legmérgesebb rivalizálás az NFL-en belül. Ugyan a két csapat az Eaglessel/Giantsel sem ápol egészségesebb kapcsolatot, de a velük való viszály inkább mindegyik fél részéről az irigységből és a lenézettségből fakad. A Cowboys-Redskins esetében azonban két ember személyes sértettsége a felelős ezért a viszályért, és ez sokkal jobban megfertőzte a közösségeket, mint akármi más. Lehet találni ennél a rivalizálásnál öregebbet, vagy nagyobbat, de ennél ellenségesebb kapcsolatot nehéz elképzelni ebben a sportban.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások