Connect with us

Összefoglaló

Punt nélküli meccs, elvesztett veretlenség, nullázás és igazi adok-kapok

A Panthers elvesztette a veretlenségét, a Chiefs és az Eagles egyetlen egyszer sem puntolt, a Washington és a Falcons igazi adok-kapok meccset játszott, a Bills lenullázta a Texanst, a Colts pedig legyűrte a Dolphinst. 

Carolina Panthers @ Dallas Cowboys 28-36

Nagy várakozás övezte a találkozót és nem hiába. Két nagyon jó csapat mérte össze tudását, ami végül azért lett viszonylag sima, mert a Panthers csúnya rövidzárlatot kapott a félidő után, és a harmadik negyedben hibát hibára halmoztak.

Az első félidőben lemásolták egymást a csapatok. A Cowboys kezdte a meccset és ha Prescotték puntoltak, akkor a Panthers is erre a sorsra jutott, ha viszont TD-t értek el, akkor egyből egyenlítettek is Darnoldék (a ‘Boys egy extrát kihagyott). A Carolina irányítója ráadásul mindkét hatpontost magára vállalta futással, amivel már vezeti a ligát futott TD-kben (5). Aztán a harmadik negyedben tényleg mintha rövidzárlat lett volna a Panthersnél: kihagyott mezőnygól, benézett coverage, két interception. Tíz perc leforgása alatt 13-14-ről 36-14-re módosult az állás, ezzel pedig eldőlt a mérkőzés – a végén még kozmetikázott kicsit a vendég gárda, de valódi esély nem volt a fordításra.

Összességében mindenképp azt kell kiemelni elsőként, hogy a Panthers eddigi ligaelső védelme nem állta a sarat, egész konkrétan több pontot és futott yardot engedett, mint az első három meccsen összesen. Persze jóval erősebb volt most az ellenfél, szóval ez valamilyen szinten várható is volt, de azért azt nem gondoltuk, hogy közel 250 yardot engednek majd a földön. Zeke Elliott 7,2 yardos átlaggal 143 yardot szerzett, és Tony Pollard is 6,7 yardos átlaggal futott 67 yardot (plusz az irányító hozott még 35-öt). Prescott ugyan csak 188 yardot passzolt, de 4 TD-t dobott meg és overall nagyon jól teljesített, Kellen Moore pedig szuper játékokat hívott egész meccsen, szóval igazán lehengerlő volt ez a Cowboys offense, és ez is várható tőlük hétről hétre.

Emellett a ‘Boys védelmét is nagy dicséret illeti, Dan Quinn munkája meglátszik az egységen és tehetségszintje felett teljesít a defense. Trevon Diggs újabb két interceptiont szerzett és bejelentkezett az Év Védője címre is, a védőfalban pedig Randy Gregory, Micah Parsons és Osa Odighizuwa is parádézik, most öt sacket és 11 QB hitet szerzett az egység. A Panthers offense elég hullámzó volt összességében, a konzisztensen kiváló DJ Moore-on kívül persze, aki ismét 113 yarddal és 2 TD-vel vétette magát észre. Darnold az egész meccset nézve nem volt valami jó és a támadófala sem segített rajta.

A Cowboys elég magabiztosan menetel a rájátszás felé, nagyon jól néz ki ez a gárda, de a Panthersnek sem kell csüggednie a 3-1-es mérlegével – a reális képük pedig valahol eközött és az első három hétben mutatott játékuk között lehet.

(katonadani)

Kansas City Chiefs @ Philadelphia Eagles 42-30

A puntok rajongóinak ennél rosszabb meccset nem tudunk kitalálni, ugyanis az NFL történetében ez volt mindössze az ötödik találkozó (és 1992 óta az első), ahol nem volt egyetlen punt sem. Ez egyben azt is jelentette, hogy a védelmek is szabadnaposak voltak, mindkét támadósor könnyedén tudott végigmenni a pályán.

A Chiefs offense visszatért a lehengerlő formájához, 471 yardot és 31 first downt hoztak össze Mahomesék hat touchdownnal, a harmadik kísérletes hatékonyságuk is elképesztő volt (9/10). A passzjátékban Tyreek Hill volt a csúcs 186 yarddal és 3 TD-vel, de a vendégek a földön is megtettek 200 yardot, Clyde Edwards-Helaire 102 yardjának vezérletével. Az Eagles védelme az új koordinátor alatt használt laza zónázást játszotta, amit nagyon könnyedén szedett szét Mahomes, főleg hogy nyomás is alig volt rajta. Hat napon belül 83 pontot kapott ez a védelem.

Az Eagles oldaláról hasonló támadódominancia volt megfigyelhető. Jalen Hurts kiválóan játszott, 387 yardot és 2 TD-t passzolt, pontos volt, jól kezelte a blitzeket. Emeljük ki az első körös DeVonta Smith-t, ugyanis 122 yardot szerzett és kiválóan teljesített – mellette a tight end páros és a futópáros volt nagyon hasznos a passzjátékban. Az Eaglesnek úgy sikerült 30 pontot feltenni a táblára, hogy három TD-t visszafújtak büntetések miatt. Ellenben Nick Siriannit elő lehet venni a negyedik kísérletekkel kapcsolatban, ugyanis az Eagles rögtön a meccs elején kétszer sem ment neki a red zone-ban a negyediknek, a Chiefs ellen pedig a mezőnygólok egész egyszerűen nem férnek bele. Tegyük persze itt is hozzá, hogy a Kansas City védelme is nagyon gyenge volt, így könnyű dolga volt a hazaiaknak a haladásban.

Szórakoztató mérkőzés volt az biztos, de a védőfoci szerelmesei viszont inkább ne ezt nézzék vissza, mert nekik nem sok örömük lesz benne.

(katonadani)

Washington Football Team @ Atlanta Falcons 34-30

A forduló talán legjobb meccse: ötször változott a mérkőzésen a vezető kiléte, arról nem is beszélve, hogy a Washington végül úgy nyert, hogy a 4. negyed ötödik percében még nyolc pontos hátrányban volt. Emellett nem volt egyetlen INT vagy elveszített fumble sem a meccsen, igaz a védelmek is nyaraltak még.

A mérkőzés egy igazi adok-kapok volt, ami több okból is meglepő. Egyrészt a Washington támadósora eddig nem nagyon mutatott életjeleket, és ennek megváltozása még úgy sem volt várható, hogy a Falcons defense nem jó. Másrészt az atlantai támadósor eddig kritikán aluli volt a maga meccsenkénti 16 szerzett pontjával, és bár a Football Team védelme sem csinált eddig semmit, valahol elvárható lett volna, hogy Matt Ryanéket ledominálja. Nos, egyik defense sem csinált semmi érdemlegeset. (Ez a Washington esetében kifejezetten csalódás, egy ennyire tehetséges egységnek egy Ron Riverával minimum top 10-es szinten kellene teljesíteni.)

Mivel ellenfél nem nagyon volt a pályán, így a támadósorok pisztolypárbajoztak egyet. Matt Ryan 283 yardot és négy TD-t passzolt, ebből Cordarrelle Patterson 82 yardot és három TD-t szerzett. A korábbi első körös bust elkapó valami hihetetlen ihletett formában teljesít Atlantában, jelenleg ő, és nem Calvin Ridley legjobb WR a csapatban (ráadásul szokásához híven a trükkös futásoknál is megállíthatatlan). Apropó Ridley: idén óriási csalódás, pedig tavaly úgy tűnt, hogy Julio Jones nélkül is képes lesz a hátán vinni a csapatot. Mellette az idei első körös TE Kyle Pitts sem csinál semmi érdemlegeset – ugyan az újonc TE-k ritkán villantanak, egy 1/4-es játékostól talán több is elvárható lenne, mint meccsenként négy elkapás és 45-50 yard.

A Washingtonnál Heinicke eléggé Fitzmagic-szerű játékot hozott, ráadásul még csak olyan nagyon rossz labdái nem is voltak, a 290 yardja és három TD-je (illetve a földön még 43 yard) tényleg minőségi játék eredményei. Hogy ez mennyire fenntartható, az más kérdés, már a meccsen sem sikerült konzisztensen hozni a csodatételeket – ha nem lenne ennyire inkonzisztens, akkor nem kellene annyira várni vissza Ryan Fitzpatricket.

Az irányító mellett Terry McLaurin, J.D. McKissic és Antonio Gibson is nagyot játszott, illetve Curtis Samuel is be tudott mutatkozni, bár nagy szerep egyelőre nem hárult rá. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy passzjátékoknál J.D. McKissic ledominálta Gibsont, és bár a meccsnyerő TD-je után furcsa lehet ezt olvasni (pláne, hogy más csapatoknál is használnak két futót), de hosszú távon jó lenne, ha az amúgy ügyes kezű Gibson is jobban be lenne vonva a passzjátékba. McKissic ugyanis futni nem tud, még akkor sem, ha az ellenfél őt meglátva elkapásra készül – ez így nagyon kiszámítható.

(renningan)

Indianapolis Colts @ Miami Dolphins 27-17

Olyan mérkőzést rendeztek vasárnap Miamiban, ahol két több sebből vérző csapat próbált a helyes útra térni. Végül a hazaiaktól soknak bizonyult, hogy a középső két negyedben gyakorlatilag pályán sem voltak, ezáltal olyan hátrányt szedtek össze, amiből már nem lehetett felállni.

Az első negyedben azt láthattuk, amit várhattunk, a Dolphins védőfala szétszedte a Colts támadófalát, amiből két kezdő, Quenton Nelson és Braden Smith is hiányzott, így idén már nem először megint egy újabb ötöst kellett kitalálni. Olyan szinten nem tudták megvédeni Wentzet, hogy volt olyan játék is amikor egyszerre hárman értek oda az irányítóra. Hazai oldalon pedig a kezdő irányító hiányát érezték meg, Jacoby Brissett ugyan jól ismerhette az ellenfelet, hiszen négy szezont húzott le Indianapolisban, most is elég gyengén teljesített. Végül az első tizenöt percben annak köszönhette a Dolphins vezetését, hogy Nyheim Hines egy puntnál elvesztette a labdát, így rögtön field goal pozícióba kerültek.

A második negyedtől pedig kezdődött hazai oldalon a rövidzárlat, főleg offense oldalon. Egyszerűen nem tudtak semmit előre haladni, Brissett nem találta meg a célpontjait, a futójáték pedig ki sem alakult egész mérkőzésen: 16 kísérletből 35 yardot haladtak Malcolm Brownnék. A Miami védelme pedig pont a futással nem tudott mi kezdeni, Jonathan Taylor a szezonban eddig legjobb teljesítményét nyújtotta, hiszen 103 yardot hozott össze 6,4 yardos átlaggal. Ezek mellett még első touchdownját is megfutotta, amivel átvették a vezetést a vendégek. Itt is hozzátehetjük, hogy a special team hibája kellett, hogy a fordítás összejöjjön, hiszen Rigoberto Sanchez puntjánál beugrottak a Dolphins játékosai, aminek köszönhetően folytatódhatott a támadás, aminek a végén Taylor beért a célterületre. Így mehettek 7-3-as Colts előnnyel a csapatok félidőre.

Gondolhatnánk, hogy a szünetben rendbe tették a fejeket a hazai öltözőben, de ez nem így történt, úgy folytatódott minden, ahogy a második negyedben láthattuk. A Brissett vezette offense nem tudott haladni, a másik oldalon meg a futójátékot és Wentzet sem tudták megállítani. A Colts irányítója 75 százalékos pontossággal osztott ki 228 yardot. Ezen a mérkőzésen azonban nem volt kiemelkedő teljesítményt nyújtó elkapója. A legtöbb labda most is Michael Pittman Jr. felé ment, hat átadásból 59 yardot ért el, de mégsem őt lehet kiemelni, hanem a tight end Mo Alie-Coxot. Az elmúlt hetekben látott red zone-ban mutatott katasztrofális játékból most nem láthattunk semmit, hiszen Wentz megtalálta az end zone-ban Alie-Coxot két alkalommal is, aki most is kamatoztathatta kosaras múltját az elkapásoknál. Az utolsó negyedre fordulva 14 pontos hátrányban találták magukat a delfinek, de ami kiábrándítóbb, hogy 45 perc alatt mindössze 74 yardot haladtak és ennek is a nagy részét az első negyedben.

Két labdabirtoklásos előnyében már felszabadultabb volt a Colts, és a Dolphins is megpróbált mindent a fordítás reményében, így a szurkolók is élvezhették kicsit a mérkőzést. Brissett magára talált és többször is hosszabb átadással találta meg DeVante Parkert, valamint a záró negyedben két touchdown passzt is kiosztott Gesickinek és az előbb említett Parkernek.

Szoros végjáték nem alakulhatott ki, hiszen a védelem nem tudta megállítani a Colts offense-t, így az utolsó negyedben szerzett tizennégy pontra kaptak tízet. A Colts ezzel megszerezte idei első győzelmét, míg a Dolphins az első heti győzelme után már zsinórban harmadik vereségét szenvedte el.

(kronikk)

Houston Texans @ Buffalo Bills 0-40

Ez az a mérkőzés, amiről nem lehet következtetéseket levonni, hacsak nem azt, hogy a Bills úgy játszott, ahogy egy SB-esélyes csapattól elvárható, míg a Texans úgy, ahogy egy 1/1 várományosnak illik (bár az nem lesz egy egyszerű menet). Egyszerűen kínos volt nézni, pláne úgy, hogy a kegyelemdöfést Mitch Trubisky vitte be.

Kezdjük a Texansszal, mert az lesz a rövidebb: rossz volt minden. A támadófal továbbra is gyenge, és bár a futás úgy ahogy működött, amíg nem volt végtelen a lemaradás, összességében használhatatlan volt az egész. Mindezt sikerült megspékelni azzal, hogy Davis Mills 87 yardot passzolt négy INT mellett, amit még az esővel sem lehet indokolni. Az első meccsén nekem teljesen vállalhatónak tűnt, de amit most nyújtott, az még egy harmadik körös újonctól is pocsék. A houstoni védelem annyira már nem volt rossz, ami leginkább az időjárásnak volt köszönhető, de egy félidőnyi tisztes helytállás után már nem bírta az egység a folyamatos nyomást.

A Bills részéről a védelem elintézte magának a jó havi statisztikát, a nulla engedett pontot és a 135 engedett yardot nem nagyon kell magyarázni. Offense oldalon sincs sok új a nap alatt, bár Dawson Knoxot érdemes kiemelni, ugyanis a harmadik szezonjára úgy fest, hogy végre beérik, ezúttal 37 yard és két TD került a neve mellé. Továbbá izgalmas látni, hogyan teljesít a Zack Moss-Devin Singletary duó: a fantasy tulajdonosoknak kész kínszenvedés Bills meccset nézni, mert soha nem lehet tudni, melyik futó lesz épp jobban használva (mindketten 14 futókísérletet kaptak: Singlatery több yardot szerzett, de Moss gazdagabb lett egy TD-vel).

(renningan)

Related Topics

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!