Hogyan segítik a scoutok az NFL draftot?

A játékosfigyelő szakma az én megítélésemben nagyon komplex. Egyszerre elemző és detektív, pszichológus és HR-es, utazó riporter és oknyomozó újságíró. De nélkülük nem létezne draft a franchise-ok számára, hiszen a scoutok a fő mozgatórugói az előkészületeknek, nem véletlenül fordítanak erre a területre egyre nagyobb figyelmet a csapatok.

Támogatóink kérésére ebben a cikkben a draftra való felkészülésről, a játékosfigyelők szerepéről, és sok más ezzel kapcsolatos dologról lesz szó. Amennyiben szeretnéd megszavazni, hogy december hónapra milyen témákból szeretnél cikk formájában olvasni az oldalon, úgy légy a támogatónk.

Scouting

A draftok legnagyobb értéke egy franchise számára nem a pickek száma vagy a minél értékesebb cetli, hanem az információ. Minél többet tudsz meg a profinak álló játékosokról, annál nagyobb, sokrétűbb draft boardot tudsz összerakni, amivel sikerülhet a csapat számára értékes játékost találni. Ezért is lehetett Mike Mayock TV-s szakértőből general manager a Raidersnél, mert olyan kapcsolati hálózata van, amellyel rengeteg információt tud szolgáltatni a stáb számára. Ez annak ellenére is igaz, hogy szemmel láthatóan Jon Gruden kiemelt választásai egyaránt buktának számítanak.

Ennek érdekében ma már minden franchise-nak elég nagy létszámú alkalmazottja van a draftokra, legyen szó játékosfigyelőről, elemzőről vagy stratégáról. A gördülékenyebb adathalmozás érdekében már komplett hálózata van a csapatoknak játékosok megfigyelésére, akiket országszerte küldenek ki az egyetemi meccsekre, illetve akiknek döntő szerepe van a draft board összeállításában is. Bár sokszor szeretjük ekézni a GM-eket, az ő feladatuk sokkal kisebb mint azt gondolnánk. Toto Wolff, a Mercedes Forma1-es csapatának vezetője mondta azt, hogy ő nem mérnök, nem pilóta, nem szerelő, nem ért az autók mechanikájához, viszont főnökként igyekszik azok érdekében tenni a csapatnál, akik igen – és hasonló egy general manager szerepe is, aki ennek a nagy létszámú személyzetnek a fő döntéshozója, viszont ezekhez az ítéletekhez az alkalmazottjai által biztosított információkat használja fel.

Erről az NFL Network egy remek anyagot rakott össze videós formátumban.

Ezért gondolom kiemelkedően fontosnak a játékosfigyelési hálózatot, és hogy egy GM attól jó, ha kiváló katonákkal veszi körül magát. Na de hol és hogy lehet ezeket az információkat összeszedni a döntések megszületéséhez?

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Meccsek megtekintése

Természetesen a legjobb, legnépszerűbb és legnyilvánvalóbb lehetőség az, hogy meccsekre járnak. Bár az internet és a közösségi média mai mértékének hála már általános iskolás játékosokról is találhatunk highlight videókat, de a profi stábok az egyetemi találkozókra fókuszálnak. Ám ha azt hinnénk, hogy ez a legjobb, legkönnyebb munka a világon, akkor óriási tévedésben vagyunk.

Egy scout élete nem áll másból, mint folyamatos utazásból. Rengeteg csapat rengeteg játékosát kell feltérképezni, és nem tudnak annyi embert alkalmazni, hogy mindenre jusson ember. Az egyszerűbb logisztika kedvéért minden franchise regionálisan osztja szét az alkalmazottjai között ezeket a feladatokat, és természetesen területen belül is van priorizálás, hiszen nyilván a nagyobb konferenciák egyetemeire több figyelmet kell szánni, mivel itt több jó játékos található. Természetesen jut idő közép-és kiscsapatok számára is, vagy akár alsóbb osztályú egyetemre, persze ha van kiért kilátogatni, gondoljunk csak Zach Wilsonra. Biztos vagyok benne, hogy tavaly nem tervezték ennyien/ennyiszer megnézni a BYU-t, de a szezon kezdése után az abba a régióba tartozó scoutokat gyakran odavezényelték, ez a része nyilván az irányítókra igaz a leginkább, akik a legnagyobb értéket képviselik az NCAA-ben. Fordítva is működik, hiszen ha egy játékosról azt látják, hogy nem éri meg nagy erőket fektetni a feltérképezésére, akkor velük is áthúzzák a forgatókönyveket. A nyáron még top QB prospectnek gondolt Spencer Rattler mélyrepülése miatt például biztos lejjebb ment az érdeklődés az Oklahoma meccsekkel kapcsolatban a szezon előtti tervekhez képest.

Scouting Combine

A látványosabb részét az eseménynek nyilván a fizikai felmérők jelentik, de nem bírnak akkora befolyással egy játékos értékét illetően mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Kétségtelen, hogy vannak olyan eredmények, amely alapján azt hinnénk adott tehetségről, hogy őt laboratóriumban hozták létre, de drasztikus változást bármelyik irányban azért ritkán látunk. Az első, aki eszembe jut negatív példaként Orlando Brown Jr., aki kriminálisan rossz felmérőkkel zárt, és hátra is csúszott a harmadik körig a drafton, de a pályán megmutatta a tehetségét, ami miatt őt elég nagyra tartották, szóval nem minden az atlétika. Pláne, hogy a jó atléta még nem biztos, hogy jó focista is egyben, ezért sem gyakori, hogy az űrszámokat produkáló játékosokat hirtelen a boardok tetejére pakolják, de kétségtelen, hogy javíthatnak ezzel a megítélésükön.

Az érdekesebb része az eseménynek a kamerákon kívül történik az interjúzások során. Egy játékos kiértékelése ugyanis nem csak abból áll, hogy megnézik a meccseiket vagy hogy egy “mesterséges” környezetben milyen eredményt érnek el atlétikai felmérőkön, a háttérsztorira legalább ilyen hangsúlyt fektetnek, nem véletlenül van külön nap ezekre a beszélgetésekre szánva a különböző posztokra. Innentől a szélrózsa minden irányában terjednek a kérdések, valaki szeret kimondottan kellemetlen kérdéseket feltenni az alanynak, hogy lássa miként reagál ilyen szituációkra, valaki meg a klasszikusokban hisz. Nehéz eldönteni, hogy ehhez inkább újságírói vagy pszichológiai képességek kellenek inkább, de meglepően sok dolgot tudnak leszűrni ebből a csapatok képviselői.

Mike Tannenbaum, a Dolphins és a Jets korábbi general managere írt erről egy cikket az ESPN-re, amely tartalmából megtudunk egy-két infót ennek a fontosságáról. Az ő stábjai elsősorban arra mentek rá ezen interjúk során, hogy kiderüljön a játékos elkötelezettsége a futball iránt. Jachai Polite óta tudjuk, hogy ez bizony igenis számít, a Florida passzsiettetője a 2019-es Combine-on olyan pocsék interjúkat adott, hogy a harmadik körig csúszott, 2021-re pedig már nem is volt még gyakorlócsapat tagja sem. De jó kérdésekkel meg tudják állapítani a játékos felfogó képességét, tudását, szorgalmát és érettségét is. Azért is fontosak ezek a beszélgetések, mert gyakran itt tudnak először és utoljára beszélni a kiszemeltjeikkel, főleg ebben a Covid sújtotta helyzetben, így ennyiből kell nekik leszűrniük a számukra releváns információkat, ennyiből kell kideríteni, hogy adott játékos mennyire formálható mint játékos és mint ember. Ahogy az is, mennyire látják át a saját csapatuk vagy akár saját maguk játékát is. Nem ritka azon videók sora a felkészülés idején, hogy a prospecteket videófelvételek alapján kérdezgetik, hogy itt mi volt a hívás, hogy látja a dolgokat, a játékintelligenciáról ugyanis így kaphatnak testközelből tájékoztatást az NFL stábok.

Oknyomozás

Egy játékosfigyelő számára legalább akkora erény az oknyomozás, mint a tape-ek kielemzése. Ez egy olyan része a munkakörüknek, amiről aztán tényleg nem látunk mi szurkolók semmit, cserébe talán a legtöbb idejük erre megy rá. Az utazásról már volt szó, ám mivel nincsenek naponta meccsek, ezért iskolákat is látogatnak, hiszen a tudás hatalom ebben a sportágban. Ahhoz, hogy megtudjanak mindent egy kiszemeltről, azért kutatni kell. Ezekért leginkább az edzőket szemelik ki kérdésekre, akár középiskoláig visszamenőleg is, hogy mindent kiderítsenek róla, milyen az öltözőben, milyen a hozzáállása, milyen volt gyerekként, milyen volt egy nem-futball közösségben, satöbbi. Bizonyára minden olvasóban él ez a kép a Draft Day című filmből, ahol az 1/1-re várt irányító tehetség, Bo Callahan azért csúszott, mert egy elviselhetetlen hólyag volt, akit nem kedveltek a csapattársai. Bármennyire is klisé meg Hollywood, igenis számítanak ezek egy játékos megítélésében. Ezen felül még körbejárják egy-egy játékos környezetét is, milyen körülmények között nőtt fel, milyen emberek veszik körül, vagy mit ad hozzá ahhoz a közeghez ahol felnő. Ehhez kapcsolódva nyilván utánajárnak a rendőrségi ügyeknek illetve a potenciális red flaget jelentő megnyilvánulásoknak/tevékenységeknek is.

A másik kutatást igénylő tényező a sérülések feltárása. Számtalan olyan játékost tudunk a közelmúltból felsorolni, akiknek a kórlapjáról semmit nem tudtunk, csak a draft napján való csúszásából lehetett arra következtetni, hogy itt valami nem oké. Ebben a dologban már a sajtónak és az insidereknek is van bőven szerepük, akiknek sokszor szintén tudomása van ezekről, mégsem szivárogtatnak semmit, de ez egy más téma, amibe most nem megyünk bele. Itt is az iskolák segítségét vehetik alapul adott esetben, de nem ritkán a műtéteket végző orvosokat is felkeresik, hogy a lehető legpártatlanabb véleményt kapják meg a játékosról. A Combine ebben is rendkívül fontos, hiszen itt minden játékoson alapos, egységes vizsgálatokat végeznek.

Ebbe a kategóriába venném a szintén rengeteg időt igénylő folyamatot, a videózást is. Mivel nem látják minden játékos minden meccsét személyesen, a felvételek átnyálazásának óriási szerepe van egy értékelő megírásában. Ám ezek nem csak meccsfelvételekből állnak, és itt megint visszakanyarodunk az utazásokhoz és a campusok felkereséséhez, ugyanis edzésvideókat is kielemeznek. Iskolája válogatja ki mennyi felvételt bocsát ki, a szájhagyomány szerint a nagyobb egyetemek fukarkodnak a tréningvideók átnyújtásával az NFL csapatot képviselő stábtagoknak, nyilván nekik nem feltétlen érdekük, hogy a hibák kiderüljenek a gyémántjaikról.

Arról sajnos nem találtam infót, hogy például az olyan elemző oldalak, mint a Pro Football Focus, a Football Outsiders, a The Draft Network, vagy más népszerűbb szakértő/csoport adatai/riportjai mekkora hatással bírnak, figyelembe veszik-e vagy sem, véleményem szerint ez gondolkodásfüggő. Aki kellően egoista ahhoz, hogy számára csak a saját véleménye a szent, az nyilván nem fog ezekhez nyúlni, de aki nyitottabb, az valószínűleg felcsapja valamelyiket, és bővíti a tudását, hátha nem vett észre valamit, amit más, független elemző meg igen.

Az idő a legnagyobb ellenség

A fentiek során gyakran olvashattatok sok időt jelentő folyamatokról, és hogy a megfigyelők élete szinte csak rohanás egyetemről egyetemre, de ez nem véletlen. Az idő ugyanis a legnagyobb ellenség ebben a szakmában, hiszen a franchise-ok már előre dolgoznak. A 2022-es NFL draftra készülünk, de a stábnak már van egy “ceruzával” összeállított boardja a 2023-as classról is, ami nyilván sok mindenben fog változni, de a tervezéshez elengedhetetlen. És itt képbe jön a logisztika is, hiszen ezzel tudják összerakni kire érdemes időt szánni, kinek a meccseire kell többször kimenni, kiért kell komolyabb kutatást végrehajtani, ehhez pedig a scoutok munkája elengedhetetlen.

A másik dolog, amit akár Thomas Dimitroff, akár Rick Spielman is kiemelt, hogy az azévi draftra már decemberben megkezdik a kezdő lépéseket, amihez fel kell mutatni az eredményeket és az információkat, nem fér bele a halasztás. Itt ugyanis szintén egy szűrés kezdődik, hogy mely játékosokra érdemes fókuszálni, kihez szükséges még több utánajárás, hiszen a Senior Bowlon, az East-West Shrine Bowlon, a Combine-on és a Pro Day-eken akkor így kell tervezniük a csapatoknak.

Végszóra annyi, hogy ha nyugis, stresszmentes munkára vágysz, nem javaslom az NFL játékos megfigyelői szakmát, mert elég idegörlő lehet ez a nyomás, hogy jobbára alig látod a családodat amíg tart az egyetemi szezon, és hogy mekkora súlya van annak az értékelőnek, amit a feletteseid felé benyújtasz.

[/ppp_patron_only]