Gettleman hülyeségeit nyögve – Giants FA-értékelő

Nem lehet irigyelni a Giants új vezetőségét, ha rápillantunk a keretre, a szerződésekre és ezáltal a fizetési plafonnal kapcsolatos helyzetre. Dave Gettleman jókora slamasztikában hagyta a csapatot, így az idei holtszezon gyakorlatilag a túlélésről és takarításról szólt Joe Schoenék számára. 

Nem volt sok ösvény, amin elindulhatott a vezetőség, gyakorlatilag csak egy: kivágni a ballasztot, elengedni a lejáró szerződésű játékosokat és 2-3 kisebb-közepesebb igazolással célzottan erősíteni egy-két posztot, elsősorban a belső támadófalat. És pontosan így is tettek Schoenék.

Távozók

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A Giants igazából hozta a vártakat ezen a területen (is), ami nem is volt meglepő, hiszen eléggé sarokba volt szorítva a gárda, ki volt jelölve az út, amin menni kellett. Így jöttek szép sorban a kivágások: Kyle Rudolph (TE), Kaden Smith (TE), Devontae Booker (RB), Riley Dixon (P) és Logan Ryan (S) is lapátra került, amiből legfeljebb utóbbi volt meglepetés, a többiek azért várható lépések voltak. Rudolphnak már a tavalyi leigazolása is rossz döntés volt, Kaden Smith-nek az NFL egyik hülye szabálya volt a szerencsétlensége (jó teljesítménye és sok snapje miatt többet keresett volna, mint eredetileg kalkuláltak nála, így pedig kivágták), Booker cserefutóhoz mérten, Dixon pedig gyenge punterhez mérten keresett sokat, ezért kellett távozniuk. Ryan pedig azért volt meglepetés, mert 1 milliót sem spórolt ezzel a csapat idén, ennél meg azért bőven hasznosabb játékos a defensive back, úgyhogy ez már inkább 2023-nak szólt, és oda nem akarták eltolni a fizetését.

A visszaigazolások sem voltak trendik most New York kék felén, de nem is lett volna érdemes kapkodni a legtöbbekért. Evan Engrammel már megfáradt a viszony és amúgy sem lehetett volna versenyezni a Jaguars ajánlatával, Will Hernandez is kijátszotta magát a csapatból, Austin Johnson nem volt olyan fontos, hogy évi $7 milliót adjon neki a csapat, de igazából elmondható, hogy nem volt pénz senkire. Lorenzo Cartert és Jabrill Pepperst nem lett volna rossz megtartani, nem is kaptak sokat a piacon (2-3 millió), de még ezzel a kevéssel sem tudott versenyezni a Giants. A még csapat nélküli lejáró szerződésű játékosok közt a falba már senki sem fog visszajönni, esetleg valamelyik linebackerre lehet még esély, de egyikük sem létszükséglet kategória.

Összességében elmondhatjuk, hogy nagyrészükért nem nagy kár, minden kivágásnak és elengedésnek megvolt az oka, habár több esetben ez elsősorban a szűkös pénzügyi lehetőséget jelentette, és ha lett volna mozgástér, akkor néhányan biztosan maradtak volna (Ryan, Peppers, Carter az a trió, amelyik azért segített volna a csapaton).

Pénzfelszabadítás

Fontos még megemlíteni, hogy az elkapó Sterling Shepard és a linebacker Blake Martinez is belement a fizetéscsökkentésbe, amivel bő 10 milliót szabadított fel a csapat. Én Shepard esetében a kivágással számoltam, de sikerült kompromisszumos megoldást találni, amit egyébként vártam Martinez esetében, és végül be is következett. Mindkettő jó döntés a csapattól, hiszen sikerült egész sokat spórolni és megtartottak két kezdőt, egyikük ráadásul kifejezetten fontos is volt.

Ugyan Schoen végig hangoztatta, hogy nem akar szerződéseket átalakítani és ezáltal pénzeket tolni a jövőbe, végső elkeseredésében mégis erre volt kénytelen vetemedni és Adoree’ Jackson szerződését további $6 millióért módosította – ezt már április elején, tehát minden fontosabb mozgást követően.

Így most a csapat szűk $7 millióval van a plafon alatt (tehát a Jackson-átalakítás előtt az 1 milliót sem érte el a rendelkezésre álló cap space), ami pont elég az újoncok szerződtetésére, de szezon közbeni tartaléknak, gyakorlócsapatos fizukra és hasonlókra már nem. Szóval a kiváló cornerback James Bradberryt továbbra is el kell cserélni (ahogy azzal számoltunk is), és el is fogják várhatóan, csak a mikor és az ellenérték a kérdés – ezzel a lépéssel plusz $12 millióhoz jutna a csapat, amivel 1-2 kisebb igazolást még meg lehet ejteni a draft után, illetve lesz egy kis biztonsági tartalék, ami meg megmarad, azt át lehet tolni 2023-ra.

Érkezők

A fentiek fényében nem túl meglepő, hogy nem volt sok mozgástere a csapatnak bárminemű igazolásokra. A jelek szerint két prioritást tűzött ki Joe Schoen és Brian Daboll, ez pedig a támadófal belseje és a csereirányító poszt volt. Összesen három említésre méltó, 1,5 millió dollár feletti igazolása volt a Giantsnek, ebből egy csere QB és két belső támadófalember.

Nem vagyok benne biztos, hogy prioritásként kellett kezelni a csere QB posztot a szűkös pénzügyeket tekintve, hiszen ezt meg lehet oldani egy veteránminimum közeli szerződéssel is – ha megsérül Daniel Jones, úgyis mindegy a szezonnak, meg egyébként sem lehettek magasak az elvárások. Ezen kívül egyébként nem rossz Tyrod Taylor megszerzése, ár/érték arányban rendben van, hátha motiválja is az ötödéves irányítót, de talán más irányba is lehetett volna mozogni.

A belső támadófalnál pedig az “irány a középszerűség” lehetett a mottó, ami egy pozitív dolog a sok évnyi pocsék faljáték után. A legnagyobb igazolás Mark Glowinski volt, aki a Coltsnál kiemelkedő társak mellett nyújtott jó teljesítményt, így talán várható valamiféle visszaesés, mert azért önmagában nem egy top képességű guard. Persze a kicsi malacperselyből csak ennyire futotta és egyértelmű upgrade lesz az eddigiekhez képest, de azért top játékot ne várjunk tőle. Ahogy Jon Felicianótól se, de nála az mindenképp pozitív olcsóbb árcédulája mellett, hogy Daboll alatt dolgozott az utóbbi években, így keni-vágja a rendszert.

Érkezett még egy csomó kiegészítő ember, akik ideális esetben csak cserék lennének, de a keretre pillantva azért többeknek juthat komolyabb játékidő. Max Garcia akár kezdő is lehet a fal belsejében, vagy legalábbis ezért fog küzdeni többekkel az edzőtáborban, Ricky Seals-Jonesnál jelenleg egyértelműen nincs jobb tight end a rosteren, Justin Ellis is kezdőnek számít most a védőfal közepén, Jihad Ward pedig harmadik számú pass rushernek.

Összegzés

A Giants igazából hozta, amit vártunk. Jöttek a kivágások, hogy legyen egy kis mozgástér, a lejáró szerződésű szabadügynökök közül szinte kivétel nélkül ment mindenki, és érkezett pár kisebb igazolás. És még itt is jött nagyjából, amit jósoltam a kitekintőben, hiszen két nagyobb belső támadófal-igazolást és egy csereirányítót vártam (csak épp más nevekkel), plusz egy tight endet meg egy linebackert – ezek közül csak utóbbi maradt ki. Persze nem volt nehéz a jóslás a Giantsnél, hiszen Dave Gettleman után kellett takarítani és nem nagyon volt választása az új vezetőségnek.

A roster nem erősödött, sőt egy kicsit még gyengült is az amúgy sem túl fényes kilátásokhoz mérten, ami nem vetít túl szép szezont magunk elé, de kontextusba kell helyezni, hogy a Giantsnek ez most egyértelműen egy átmeneti év és majd 2023-ra lehet készülni, ahol egyébként a harmadik legtöbb elkölthető pénze lesz a csapatnak jelen állás szerint. Szóval majd akkor kezdi el úgy igazából a munkát az új vezetőség, addig konkrétan semmi rosszat nem lehet rájuk szólni, ha nem jönnek az eredmények – és ez azért sajnos várhatóan így is lesz –, az egyértelműen az előző rezsim hibája lesz. Ez a projekt valójában majd egy év múlva kezdődik el. Addig is marad a reménykedés, hogy Brian Daboll kezei alatt a támadósor előrelépést mutat, ami azért nem lenne meglepő, és üdvözítő is lenne a jövőre nézve.

Értékelni nagyon nehéz ezt a piaci tevékenységet, hiszen igazából a Giants a kötelezőt hozta, és mozgástér híján mást vagy többet nem is nagyon lehetett volna csinálni.

Értékelés: B

Egy kis kitekintés a draftra

A Giantsé az 1/5-ös és az 1/7-es pick, illetve a második kör elején is van egy elég értékes cetlije a gárdának (2/36). Ha maradnak a helyükön (ami szerintem nagy ha, ugyanis szívesen kicserélnének az egyik top10-es pickjükkel), akkor az egyik választási joggal mindenképp egy OT-nek kell jönnie, akár Ikem Ekwonunak, akár Evan Nealnek, a másikkal pedig vagy egy cornerbacknek (Sauce Gardner) vagy egy pass rushernek (Kayvon Thibodeaux vagy Jermaine Johnson), esetleg Kyle Hamiltonnak. Aztán a második kör elején már lehet ehhez alkalmazkodni, de hasonlóan a pass rusher vagy a cornerback poszt  élvezhet prioritást, amelyiket nem orvosolták a top10-ben.

[/ppp_patron_only]