Connect with us

Összefoglaló

Tragikus kezdés után drámai végjáték New Yorkban

Az első forduló talán leginkább várt mérkőzése volt a Bills vendégjátéka az Aaron Rodgers vezette Jets ellen. A New York már a meccs előtt mindent megtett azért, hogy megalapozza a hangulatot a veterán irányító debütálásakor, a Rodgers-show viszont egy tragikus sérülés miatt még azelőtt véget ért, hogy igazán elkezdődhetett volna. A meccs viszont ennek ellenére elképesztő lett.

Aaron Rodgers látványos bevonulása után a Bills kezdte a találkozót, a rettegett Jets védelem viszont mindössze öt játék után leparancsolta Josh Allenéket a pályáról. A hazai csapat egy 26 yardos futással kezdett, majd Rodgersnek volt két sikertelen passza, de egy holding büntetés miatt így is összejött a first down. A Jets negyedik játékánál pedig jött a hidegzuhany: az idén igazolt Leonard Floyd verte meg az emberét és sackelte a 39 éves irányítót. Az eset nem tűnt súlyosnak, Rodgers feltápászkodott és állva várta a folytatást, majd egyszer csak leült a földre, berohantak hozzá az orvosok és többet nem láttuk a pályán.

BREAKING: Aaron Rodgers megsérült, várhatóan véget ért a szezonja

A hivatalos diagnózis egyelőre várat magára, de jó eséllyel egy Achilles-sérülés miatt véget ért Rodgers szezonja. A helyére így a korábbi 1/2-es Zach Wilson állt be, de nem sikerült haladni, így ismét a Billsnél volt a labda. Allenék kicsit megrázták magukat és egy 11 játékból álló támadásból sikerült feltenni az első pontokat (3-0). Wilsonék csak egy puntra voltak jók, de Josh Allen a tavalyi önmagát idézve ismét átvedlett egy turnover géppé és a borzalmasan túldobott passzát leszedte Jordan Whitehead.

Az eladott labdát egy mezőnygóllal büntette meg a Jets, de a Bills ezzel együtt is uralta a második negyedet. Allenék összehoztak egy 75 yardos TD-drive-ot, a védelem szerzett egy picket Wilsontól, amiből további három pont született, így ha nem is gálázva, de magabiztosan vezetett 13-3-ra a vendég csapat a félidőben.

A meccset viszont nem sikerült lezárni, sőt! A Jets szerzett egy mezőnygólt, amire válaszul Josh Allen csinált egy egyszemélyes Benny Hill show-t. A Bills következő négy drive-ja 3&outtal, két borzalmas Allen interceptionnel (mindegyik Whiteheadnek) és egy Allen fumble-lel ért véget. 13-6-os előnyből sikerült annyi lehetőséget biztosítani Wilsonéknak, hogy abból még ők is össze tudtak hozni egy TD-t és egy mezőnygólt, így 1:46-tal a vége előtt három pontos előnybe került a hazai csapat.

A Buffalo támadósora a végére összekapta magát annyira, hogy legalább kiegyenlítsen, de a hosszabbításban ismét elfogyott a tudomány, a Jets speciális egysége pedig eldöntötte a meccset egy 65 yardos Xavier Gipson TD-vel. Tragédia, váratlan fordulatok, dráma – volt itt minden.

“Nehéz úgy nyerni ebben a ligában, amikor egy jó csapat ellen lépsz pályára, az irányítód pedig szarul játszik. Ma hoztam pár rossz döntést, amik sokat ártottak a csapatnak”

– nyilatkozta Josh Allen még tavaly, amikor a Bills hasonlóan pocsék támadójátékkal kapott ki New Yorkban és ez még most is aktuális. Az irányító 236 yarddal fejezte be találkozót, volt egy passzolt TD-je és 36 futott yardja, illetve három vállalhatatlan interceptionje. A tavalyi könyöksérülése óta valami nagyon elpattant benne és egyszerűen nem irányítóként játszik. Most is mintha fizikai fájdalmat okozott volna neki a rendszerben maradni: indokolatlanul erőltette a hero ballokat, a nagyobbnál is nagyobb játékot kereste és mindent görcsösen egyedül akart megoldani.

Óriási erény, ha egy irányító tud a rendszeren kívül játszani és improvizálni, de nem lehet ezt 60 percen kerül csinálni. 7 pontos előnyben volt a Bills, az ellenfélből kiesett a kezdő irányító, a védelem pedig amúgy is dominált – a győzelemhez kis túlzással az is elég lett volna, ha az órapörgetésen túl nem csinál az offense semmit. Semmi szükség nem 50 yardos bombákat bedobni dupla coverage-be, pláne nem nyomás alatt és nem úgy, hogy szerencsétlen elkapónak vért kelljen izzadnia azért, hogy legalább a tackle-t meg tudja vetődve csinálni, ha már a labdára teljesen esélytelen.

Persze voltak nehezítő tényezők: a támadófal átjáróház volt és öt sacket engedett, a futójáték is döcögött, de Josh Allen csak és kizárólag magának köszönhette mind a három interceptionjét, ahogy az elveszített fumble-jét is (ami majdnem hogy egy buttfumble 2.0-lett). Ezt ő szúrta el, a mérkőzés rajta ment el, nincs kifogás.

Stefon Diggs nagyot ment, amikor neki és nem a védőjének ment a labda, akkor 10 elkapásból 102 yardot és egy TD-t szerzett. A másodéves futó James Cook is elég jól játszott a körülményekhez képest és egyértelműen ő a csapat kezdője. Diggs mögött viszont elég vékony a felhozatal, érdekes lesz látni, hogy az első körös Dalton Kincaid, akinek már most annyi targetje volt, mint Dawson Knoxnak, tud-e extra színt vinni a rendszerbe.

A védelem pedig szokás szerint jól nézett ki. Leonard Floyd csúcsformában van, a Jordan Poyer-Micah Hyde duó még mindig elit szintet képvisel és úgy néz ki, hogy Matt Milano és hozza a tavalyi elit szintjét, az interceptionje tanítani való volt.

A Jets részéről leginkább a védelmet és persze a speciális egységet lehet kiemelni. Robert Saleh még mindig egy zseniális védőkoordinátor, a kreatív hívásaival folyamatosan képes volt összezavarni a Bills támadófalát, aminek az lett az eredménye, hogy négy játékosa is sacket szerzett (összesen ötöt), illetve emellett volt még kilenc QB-hit és nyolc negatív yardos szerelés az egységtől (Whitehead három INT-s teljesítménye is félelmetes, bár neki relatíve könnyű dolga volt, Allen folyton összekeverte az elkapóival).

Az offense már egy másik kérdés. Szerencsétlen Rodgers mind a négy snapjén nyomás alatt volt, sem Duane Brown, sem Mekhi Becton nem játszott jól a szélen, ami minden korábbi félelmet igazolt. A futójáték sem működött konzisztensen, mert ugyan 6,1 yardos átlaggal összejött 172 yard, de ebben volt egy 83 yardos Breece Hall nyargalás (Dalvin Cook például 2,5 yardos átlaggal szerzett 33 yardot). Így Rodgersnek sem lett volna olyan egyszerű dolga, hát még Wilsonnak?

Ugyanakkor az általános utálat és ösztönből jövő fikázás ellenére azért nem volt annyira rossz a korábbi első körös. Dobott egy picket, amit az sem ment, hogy Milano extra nagy játékot csinált, de ezt leszámítva 20 passzából 14 emberhez ment 140 yardért és egy TD-ért, illetve a nyomás elől is elég jól menekült el (még ha volt egy-két alkalom, amikor majdnem óriási hülyeséget csinált). Nem nyugodhat meg a Jets, Wilson még mindig nem tűnik megoldásnak, de jobban játszott, mint tavaly bármikor és több hozzáadott értéke volt, mint Josh Allennek. Ha ezt a szintet tudja hozni, akkor a Jetsnek esélye lehet még Rodgers nélkül is a rájátszásra (bár nem lenne meglepő, ha érkezne valaki a piacról vagy cserével).

Buffalo Bills @ New York Jets 16-22

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!