Egy kicsit ide, egy kicsit oda is – Dolphins draftértékelő

Sok cetlihiányos csapattal ellentétben a Miami pont, hogy az első körökben választhatott sokszor, ami egy építkezés elején álló gárdánál sohasem hátrány. A tavalyi jó szereplés ellenére azért elég sok lyuk van a keretben, de szerencséjükre egy nagyon jó edzői gárda alatt dolgoznak, így már az út elején valós esélyük van a rájátszásért küzdeni.

Az első körben a Laremy Tunsil cserének köszönhetően két pickje is volt a gárdának, a Texans rossz szereplésének hála pedig az egyik igen magasan. A Dolphins storyja meglehetősen érdekes a magas draft pickjével, mert előbb visszacseréltek a 49ers helyére (mert úgy ítélték meg, hogy Tua helyére nem akarnak irányítót), hogy tovább duzzasszák az amúgy is tekintélyes draft tőkéjüket, majd azonban az Eagles csapatával cserélve visszamozogtak a hatodik helyre.

Erre a lépésre feltehetőleg azért volt szükség, mert volt egy általuk kinézett blue chip játékos, akiről sejtették, hogy nem fog sokat csúszni, így még egy extra első kört sem voltak restek ellőni erre az utóbbi cserére. Nem tudom, hogy valaha megtudjuk-e, hogy ki is volt valójában a célpontjuk ezzel a felmozgással, mert végül a Falcons Kyle Pitts, a Bengals pedig Ja’Marr Chase mellett döntött, így a két legjobbnak ítélt játékosra már nem maradt esélyük.

1/6 Jaylen Waddle, WR, Alabama

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A hatodik választás jogával így Jaylen Waddle került a csapathoz, akivel bár szomorkodniuk nem kell, az előbb említett két névhez képest véleményem szerint rosszabbul jártak. Waddle egy nagyon jó sebességgel megáldott elkapó, aki karrierjének a döntő többségét a slotban töltötte az Alabamán. Olyan játékosok mellett játszott, mint Jerry Jeudy, Henry Ruggs vagy az idei Heisman győztes DeVonta Smith. Éppen ezért nem volt rajta soha nagy felelősség, de túl sokat sem volt használva.

A húzás pikantériája, hogy így újra egyesült volt irányítójával, Tuával, akivel az egyetemen már jó kapcsolatot ápolt, habár az elkapó inkább Mac Jonest preferálta saját elmondása szerint. Waddle képességeit senki nem vonja kétségbe, a leggyakoribb összehasonlítás vele kapcsolatban Tyreek Hill, ami nem rossz ajánlólevél. A kórlapja és a limitált szerepköre miatt azonban a hatodik pick számomra egy nagyon kicsit magas neki. Ellenben azt aláírom, hogy a Dolphins rendszerébe tökéletesen illik. Flores szereti a sokoldalú játékosokat, akiket egzotikus formában használhat, márpedig Waddle akkor a legveszélyesebb, ha minél gyorsabban a kezébe kerül a labda.

Jelenleg a Dolphins elkapósora elég pofásan néz ki Davante Parkerrel, Preston Williamsszel és a frissen igazol Will Fullerrel, de utóbbi kettő elég sérülékeny, a Houstontól érkező WR-nek ráadásul csak egy éves szerződése van és eltiltással kezdi az évet. Az első évében aligha lesz nagy hangsúly Waddle-ön, de hosszútávon ő lehet a gyilkos fegyver Tua kezében.

1/18  Jaelan Phillips, DE, Miami

A második első körös választási jogukkal aztán a védelembe húztak és az első kör egyik legrizikósabb pickjét tudhatják magukénak. Jaelan Phillips a legtehetségesebb és komplettebb passzsiettető a classban, aki akár a top10-ben is elkelhetett volna a bizonyos red flagje nélkül. Így mondhatnánk, hogy nagyot húzott vele a gárda, de a sérülései mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ha valaki az egyetem alatt konkrétan visszavonul agyrázkódások miatt, az már elég komoly kérdőjel és egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a fiatal játékosnak hosszú karrierje lesz.

A Miami a tavalyi év egyik legrosszabbja volt, ami a passzsiettetési mutatókat illeti, Phillips pedig az egyik legproduktívabb játékos volt az egyetemen, közel minden tizedik snapjén nyomást helyezett az irányítóra. A pass rush repertoárja messze neki a legteljesebb, képes sebességből, erőből vagy fineszből is nyerni. Képes a szélen, de akár befele támadva is nyerni. Flores nagyon szereti azokat a játékosokat, akiket a védelmén belül könnyebben variálhat, így Phillips nagyszerű választás.

2/36 Jevon Holland, S, Oregon

A harmadik pickje a csapatnak is igen magasan volt, éppen hogy kicsúsztak az első körből, így bőven voltak még magasan jegyzett prospectek. A hírek szerint a Dolphins nagyon szeretett volna egy futót, mert a jelenlegi soruk nélkülözi az igazi RB1 kalibert, de az egyetlen magasra jegyzett még bent maradt futóért (Javonte Williams) eléjük trade-elt a Denver (hurrá), így hoppon maradtak.

Ellenben ha már így alakult, akkor kihúzták egy másik poszt általuk legmagasabbra értékelt játékosát, Jevon Hollandot, aki a safety sorukat hivatott erősíteni. Egy kicsit meglepetés, hogy ő lett az első safety, akit kiválasztottak, mert mindenki korábban Trevon Moehriget jelölte meg, mint a class egyértelmű legjobbját. Ennek ellenére könnyen van ráció a Dolphins választásában.

Holland talán egy sokoldalúbb játékos a poszton és még egyszer leírom utoljára, hogy mennyire szereti a Dolphins ezeket a fiatalokat. Sokak szerint Holland inkább egy nickelback (a snapjei 64%-át itt töltötte az Oregonon), de a Dolphinsnál a corner poszt elég teljesnek mondható, így a safety sorban lehet egy kirakós darab. Ugyan mennyiségre itt is megvan a csapat, de minőségben lehetne javulást mutatni. Holland a szezon első felében még könnyen lehet, hogy nem lesz kezdő, de a potenciálját tekintve hamarosan beverekszi magát.

Egy igazi playmaker a pályán, aki kilenc interceptiont és nyolc leütött labdát szerzett az elmúlt két évben. Xavien Howard mellett egy újabb félelmetes turnover machine lehet. A boardokon talán nem volt ennyire magasan jegyezve, de láthatóan a Miami magasabban jegyezte őt, így egy pici reach belefért.

2/42 Liam Eichenberg, OT, Notre Dame

A Miami rengeteget invesztált a támadófalába az utóbbi időben, csak a tavalyi draftról három játékos érkezett, köztük kettőt is elég magasan. Azonban még ezek ellenére sem mondható, hogy ez az egység a liga első felébe tartozna. Így nem volt meglepő, hogy viszonylag magasan, a második körben erre az egységre is kitértek.

Eichenberg egy technikailag képzett játékos, aki viszonylag stabil padlóval rendelkezik, ellenben nem tartozik a potenciális top fiatalok közé. A Notre Dame-en bal oldali tackle-t játszott, de képes a jobb oldalon is tevékenykedni és valószínűleg ez lesz a sorsa, mert a tavaly elsőkörös Austin Jackson várhatóan megőrzi a baloldalt. Így Robert Hunt, akit eredetileg is guardba lehetett elképzelni beljebb mozoghat és az ő helyét veszi át Eichenberg.

3/81 Hunter Long, TE, Boston College

A harmadik körben aztán húzott egy kisebb váratlant a gárda, mert egy tight end, Hunter Long érkezett. Váratlan, mert a rosteren jelenleg öt TE is van, az elsőszámú elkapó tight end Mike Gesicki breakout idényen volt túl, az elsőszámú blokkoló tight end Durham Smythe pedig szintén megbízható. Hunter Long persze nem is azonnali impactként lett draftolva, mindössze meggondolandó lett volna nagyobb needre húzni.

Long egyébként egy jó viszonylag komplett prospect, képes útvonalra is menni, de mivel a Boston College sokat futtatja a labdát, így blokkolásban is bőven van tapasztalata.

7/231  Larnel Coleman, OT, UMass

7/244 Gerrid Doaks, RB, Cincinnati

Az utolsó két választásra már csak a hetedik körben került sor, ekkor egy projekt támadófalember, Larner Coleman érkezett, mert belőlük sosem elég, míg az utolsó húzással egy futó Gerrid Doaks jött, aki a minőségileg vékony futóposzton rotációs szerepkörben feltűnhet már az első évben. Doaks az egyetemen inkább goal line back volt és limitált snapszámot kapott, de legalább ezért nincs is elhasználva az izomzata.

Összeségében a Dolphins aránylag jól használta fel a magas választásait, nagyszerű és azonnal bevethető játékosokat szerzett, még ha szerintem egy-két választásnál jobb embereket is találhatott volna. Ettől függetlenül továbbra is szépen épül ez a csapat, tisztán látszik mi Flores mester elképzelése és egy nagyszerű öltözői kultúra alakul a Dolphinsnál. Az egyetlen dolog ami keresztülhúzhatja a terveit, az Tua fejlődése.

Értékelés: A-

[/ppp_patron_only]