Mitch Trubisky és Carson Wentz rövidke karrierútjában kísérteties hasonlóságokat lehet felfedezni. Persze azt felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy Trubisky közel MVP-évet fog magáénak tudni 2018-ban, de jogosan várhatunk tőle nagy előrelépést sophomore szezonjára a Bearsben.
Hasonló prospectek
Carson Wentz és Mitch Trubisky is viszonylag rövid egyetemi pályafutással a hátuk mögött álltak profinak, legalábbis ami a pályán töltött időt illeti.
- Wentz: 612 passzkísérlet, 5115 yard, 45 TD, 14 INT
- Trubisky: 572 passzkísérlet, 4762 yard, 41 TD, 10 INT
Mindketten prototípus felépítésűek. Wentz kicsit magasabb (195 vs 190 centi) és nehezebb (107 vs 100 kiló), de mindketten beleillenek az NFL által elvárt, hagyományos prototípus méretekbe. Ráadásul kiváló méreteik mellett mindketten átlag felett mozgékonyak, atletikusak, tehát nem csak zsebirányítók. Trubisky futott jobb 40 yardot, de robbanékonyságban Wentznél van egy kis előny. Igazából az a fontos, hogy mindketten nagy, atletikus irányítók, akik a lábukkal is tudnak yardot szerezni és akikkel elég jól lehet RPO játékokat játszatni – erről később.
Hasonlóan gyenge kisegítőszemélyzet az elején
Mindketten 1/2-esként kerültek a csapatukhoz és ahogy az Eagles, úgy a Bears is felcserélt kiszemeltjéért. Az Eagles ugyebár nagyobb távot tett meg, így az ő rosterük alapvetően erősebb volt a Bearsénél, viszont arról nem szabad megfeledkezni, hogy 2016-ban az Eagles offense nem nézett ki valami jól – ahogy a Bearsé sem 2017-ben.
Wentznek volt egy jó támadófala (Lane Johnson 10 meccses eltiltásáig, utána kicsit szétesett a dolog), egy jó biztonsági célpontja Ertz személyében és nagyjából ennyi. Jordan Matthews volt értékelhető még egy nagydarab slot elkapóként, a szélen meg az akkor a PFF értékelései alapján a liga legrosszabb elkapójának számító Agholor, illetve Dorial Green-Beckham, aki a ligában sincs azóta. Az Eagles vezette a ligát dropokban Wentz újonc évében és a futójáték sem volt erős.
Trubiskynek viszont még ennél is rosszabb dolga volt tavaly. Sokkal rosszabb. Ugyan elég jó futói voltak és vannak a Bearsnek Jordan Howard és Tarik Cohen személyében, övék volt 2017-ben a liga leggyengébb elkapószemélyzete. Legtöbb yardot elkapó WR-ei Kendall Wright, Josh Bellamy és Dontrelle Inman voltak. Nem valami veretes névsor. Az atletikus tight endje, Zach Miller év közben olyan durván eltörte a lábát, hogy a karrierjét is be kellett fejeznie.
Az extra nehézség: az edzői stáb
A Bearsnél tetézte a dolgokat, hogy John Fox volt a főedző, Dowell Loggains pedig a támadókoordinátor, ők pedig megkötötték Trubisky kezét és ahelyett, hogy erősségei építettek volna, semmiben nem segítették újonc irányítójukat. Trubisky az egyetemen 98%-ban shotgunból indult, majd a Bears kriminálisan alacsonyra, 50%-ra csökkentette ez az arányt – ami a futójátékon sem segített egyébként. A Bears által alkalmazott szisztéma annyira kiszámítható volt, hogy Jordan Howard azt nyilatkozta, hogy az ellenfelek szinte minden egyes játék során tudták, mi fog következni. Így pedig nyilván nem lehet semerre sem haladni.
Hasonló holtszezon az első év után
Az Eagles Wentz első éve után mindent megtett, hogy kedvében járjon fiatal irányítójának. Megszerezték Torrey Smitht, aki annyira nem tűnhet nagy segítségnek, de amire kellett, azt tökéletesen hozta: megnyújtotta a pályát. És hoztak mellette egy igazi első számú elkapót Alshon Jeffery személyében, akire rá lehet dobni a labdát akkor is, ha szorosan őrzi a védője, ő akkor is el fogja kapni a labdát. Nem csoda ezután, hogy Wentz volt a liga legjobbja tavaly, ha a szűk résekbe bedobott labdák pontosságát nézzük. Persze Wentz maga is fejlődött egy év alatt, nem is kicsit, de rengeteget jelentett, hogy megbízhatott Jefferyben és Ertzben is, hogy ha közel is van a védő, ez nem fogja őket zavarni. Az pedig csak egy bónusz volt, hogy Agholor slotba való mozgatása csodát tett az első körös elkapóból és a liga legrosszabb WR-éből egy átlagon felülit csinált.
A Bears pedig az Eagles által felépített utat járta be idén tavasszal, ráadásul még agresszívabbak voltak. Teljesen felforgatták az elkapóbrigádot. Ők is hoztak egy pályát megnyújtó WR-t Taylor Gabriel személyében, illetve egy nagydarab, igazi első számú elkapó kvalitásaival rendelkező Allen Robinsont, plusz rajtuk kívül érkezett még Trey Burton is a sasoktól, aki lehet egy Kelce/Ertz “light” verzió, aki folyamatosan elkapásokkal riogat, illetve a nagyobb darab, másodéves Adam Shaheen lehet az in-line TE, aki blokkol is. És ne feledkezzünk meg Anthony Millerről, akit a második körben draftoltak és akiről kiváló híreket hallani az edzőtábor elején. És hogy Trubisky védelméről is gondoskodjanak, James Danielsre is szántak egy top40 választási jogot a fal belsejébe.
Az extra segítség: Matt Nagy
A Bears legnagyobb hozzáadott értéke mégsem egy játékos volt Trubisky fejlődéséhez, hanem egy edző. Chicagóban próbálják másolni az Eagles útját és ugyanazt összehozni, ami Pedersonnak sikerült Wentzcel és Folesszal. Az sem feltétlen véletlen egybeesés, hogy mindketten a Chiefstől érkeztek és ezáltal mindketten Andy Reid kezei alatt dolgoztak. Egyébként Nagy mellett említsük meg Mark Helfrichet is, aki a támadókoordinátori posztot látja majd el, ő Chip Kelly utódja volt az Oregonnál.
Matt Nagy sokkal “dinamikusabb, kreatívabb és kiegyensúlyozottabb” támadórendszert hozott össze az irányító elmondása szerint, ami sokkal jobban illik hozzá, mint a tavalyi. Egy spread sémát hoznak majd Nagyék, a snap előtt minél jobban olvasva a védelmet és gyorsan a playmakerek kezébe juttatva a labdát. Nagy jól tudja, hogyan alakítsa a rendszerét egy atletikus irányító köré. Ezáltal elég sok RPO-t (Run-Pass-Option) fog használni a csapat. Nem meglepő adat, hogy tavaly az Eagles futtatta a legtöbb RPO-t, és a Chiefs volt a második, így nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy 2018-ban a Bears is a top3-ban lesz ezen a téren.
Hasonló második év?
Nagy előrelépést és egy jó szezont várok mind Trubiskytől, mind a Bearstől. Persze odáig azért nem mennék, hogy annyira jók lesznek, mint Wentz és az Eagles tavaly, de sokat léphetnek előre. A támadósor kifejezetten kreatív lesz és a sok RPO mellett sok mélységi passzal is fognak operálni és agresszívan fogják támadni a védelmeket.
Az pedig csak egy plusz bónusz, hogy a sorsolás is kedvez Trubiskynek, hiszen az övé az ötödik legkönnyebb passzvédekezési sorsolás Warren Sharp kimutatása alapján:
Trubisky újonc éve kétségkívül hagyott kívánnivalót maga után. A számok alapján volt gondja a pontossággal (60% alatt) és a döntéshozatalára is lehetnek panaszok (1:1 TD:INT mutató). Viszont azt is kár lenne tagadni, hogy egyrészt borzasztó körülmények között kellett játszania, másrészt pedig bőven látszott az a potenciál, amiért 1/2-esként választotta őt a Bears. És ha visszagondolunk, ugyanilyen kritikákat lehetett megfogalmazni Carson Wentz irányába újonc éve után.
Persze balgaság lenne elvárni Trubiskytől azt, ami összejött Wentznek, én sem várok tőle ekkora ugrást és inkább Jared Goffhoz tudnám teljesítmény alapján hasonlítani. A vele való összehasonlítás abból a szempontból nagyon ül, hogy ahogy Goff, úgy most Trubisky is kapott maga mellé újonc éve után a begyöpösödött edző helyére egy fiatal, kreatív támadógurut. És ahogy tavaly Carson Wentz és Jared Goff, úgy idén Mitch Trubisky is tálcán kapta a lehetőséget, hogy nagyot alkosson és nagyot lépjen előre. Egy sokat fejlődött kisegítőszemélyzet és egy agresszív, innovatív gondolkodású főedző rengeteget dobhat a számain és teljesítményén egyaránt, így a Bears szurkolói bizakodóan tekinthetnek a jövőbe.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások